A tokiói Bitflyer kriptotőzsde uniós működési engedélyt kapott
A kriptopénz váltók egyik gondja, hogy a kormányzati szervek pozíciója gyakran kiszámíthatatlan (lásd a koreai betiltom-nem tiltom be huzavonát), és sok helyen gyakran csak a megtűrt kategóriába sorolják. Nem könnyű a dolguk, ha a piaci követelményeknek való megfelelés mellett kriptobarát piacokat szeretnének meghódítani. Japán régóta a kriptogazdaság támogatásáról ismert, és (eddig) mellszélességgel a bitcoin és altcoinok terjedése mellett áll. A tokiói BitFlyer működési engedélyt kapott Európában.
A Coinmarketcap szerint a Bitflyer a világ tizennegyedik legnagyobb tőzsdéje, a napi kereskedési volumen a régióban 300 millió dollárra tehető.
Ettől azonban érdekesebb, hogy a japán jen alapú bitcoin kereskedelem nyolcvan százaléka rajta keresztül zajlik. Ez azért sem kis szám, mivel Japán a legnagyobb piacok közé tartozik.
A Bitflyeren bitcoinnal, bitcoin cash-sel és ethereummal is lehet kereskedni, és mellette a fiat valuták is válthatóak.
A brit Daily Telegraphon jelent meg a hír, hogy a BitFlyer az Egyesült Államok és Japán mellett már Európában is elérhető.
bitFlyer Launches in Europe and Becomes the World’s First Bitcoin Exchange to Be Regulated in Japan, the US and Europehttps://t.co/GR1N6kZjRr
— Barry Silbert (@barrysilbert) January 23, 2018
A tőzsde pénzintézeti státuszra tett szert Luxemburgban, a japán statútum alapján. Így a legnagyobb keleti tőzsdéhez is könnyen hozzáférhetnek az európaiak is.
A Bitflyer euró-bitcoin ügyleteket tesz elérhető, de az eljövendő hónapokban a szolgáltatást ki szeretnék terjeszteni litecoinra és ethereumra is.
Bitflyer goes global
A japán tőzsde alapítója, Juzo Kano azt nyilatkozta, hogy a Bitflyer 2014-es létrehozásakor már alapból a globális piacra terveztek. Kiemelte, hogy a hosszútávú elfogadtatáshoz szükség van a megfelelő törvényi keretekre. Sőt, az egész kriptogazdaság alapvető jövőbeni fejlődése és terjedése a megfelelő szabályozástól függ.
Az alapító véleménye látszólag szöges ellentétben áll azzal a koncepcióval, hogy a kriptovaluta nem a kormányzat és a nemzeti bankok hatásköre, gyakorlatilag azért hozták létre, hogy a központosított befolyásolást kizárják. A tíz év alatt azonban a közösség összetétele megváltozott, sokkal többen vannak, akik befektetési eszközként tekintenek a kriptovalutákra, és csak annyiban érdeklődnek a politika és ideológiai háttér iránt, amennyiben az az árfolyamokat befolyásolja. Fontos megjegyezni, hogy a központi irányítás a kriptovalutáknál is megvalósulhat, amikor az eszközök nagy része egy csoport kezében összpontosul.
Remélhetőleg a jövőben a kecskéről és a káposztáról sem kell lemondani: lehetséges egy egészséges törvényi keretrendszer létrehozása a szabadságjogok megtartásával, ámde kinek lesz ez érdeke?
