Az Ethereum létrehozói

Még 2008-ban egy máig ismeretlen programozó (vagy azok egy csoportja) létrehozott egy új adásvételi módot és alternatív csereeszközt az interneten, amit bitcoinként ismert meg a világ. Négy évvel később egy 19 éves titán, Vitalik Buterin, a bitcoin alapjain megálmodott egy olyan új platformot, az Ethereumot, ami teljesen átalakíthatja a világháló arculatát!

Vitalik Buterin érdeklődését még 2011-ben keltette fel a bitcoin. A kanadai Torontóban élő programozó még abban az évben az online Bitcoin Magazine társalapítójává vált, és cikkek százait publikálta kriptovaluták világáról. Később részt vett az anonimitást mindenek elé helyező Dark Wallet platform és az Egora online piactér fejlesztésében is.

Buterin volt az, aki előjött egy olyan platform ötletével, ami túlmutatna a bitcoin mint csereeszköz használatán. A fiatal programozó 2013-ban jelentetett meg egy tanulmányt egy olyan alternatív platformról, amin bármilyen decentralizált alkalmazást létre lehetne hozni és futtatni. Ez a rendszer az Ethereum nevet kapta.

Az Ethereumon nagyon egyszerű un. “smart” okosszerződéseket létrehozni két fél között közvetítő harmadik nélkül. Egy olyan “önkikényszerítő” kódról van szó, amelyből a fejlesztők alkalmazások széles köre számára meríthetnek.

Buterin ezzel a munkájával 2014-ben elnyerte a Thiel Fellowship 100 ezer dolláros ösztöndíját.

Egy gyarapodó közösség


Nem sokkal azután, hogy Buterin megismertette az Ethereum alapjait a szakmai közönséggel, más fejlesztők is csatlakoztak a projekthez.

A társalapító Dr. Gavin Wood készítette el az Ethereum technológiai “Bibliáját”. Ez utóbbi egy olyan virtuális gépet (az Ethereum virtual machine – EVM) vázol fel, ami az online főkönyvet kezeli és az okosszerződéseket futtatja (lásd: Hogyan használjuk az ethert).

Egy másik társalapító, Joseph Lubin hozta létre Brooklynban a ConsenSys startupot, ami decentralizált alkalmazások fejlesztésével foglalkozik.

Az Ethereum elindításához Buterin a közösségi finanszírozáshoz fordult. A 2014 júliusában induló gyűjtőkampány során a résztvevők fizetőeszközt, ethert, vagy a projektben részesedést, Ethereum tokeneket is vásárolhattak (lásd. Az Ethereum olaja, az „Ether”). Az addig legsikeresebb “crowdsale” kampánnyal 18 millió dollárt sikerült összehozni.

Az első élő verzió indulására ezután még egy évet kellett várni. A Frontier még nem a szépségével hódított, a de a parancssor-interface már egy olyan platformot ajánlott a fejlesztőknek, ahol azok létrehozhatták a maguk decentralizált alkalmazásait.

Az okosszerződések világa ezzel belépett az internetre. Ma már fejlesztők százai dolgoznak egy olyan virtuális ökoszisztémán belül, ami az olyan óriások figyelmét is felkeltette, mint az IBM vagy a Microsoft.

A projektfejlesztést és a eredeti 18 milliós forrást ma már a nonprofit, svájci székhelyű Ethereum Alapítvány kezeli.