Az Ethereum megismeréséhez először értsük meg magának az internetnek a működését!
Napjainkban a személyes adataink, a jelszavak és pénzügyi információk nagyrészt mások számítógépein – felhő tárhelyeken és olyan szervereken vannak tárolva, amiket az Amazon, a Facebook, a Google, és hasonló nagy cégek birtokolnak. Még ez a Bitcoin Bázis útmutató is egy olyan szerverre lett feltöltve, aminek az igénybe vételéért a tulajdonosának fizetnünk kell.
Egy ilyen konstrukciónak persze számos előnye van, hiszen az ilyen cégeknek saját adattárolási és biztonsági szakemberekből álló munkacsoportjai vannak, valamint nem kell magunknak fizetnünk a webhely üzemeltetéséért és a rendelkezésre állásért.
Ez a kényelem azonban sebezhetőséggel jár. A tapasztalat sajnos az, hogy egy hekker vagy egy hatóság is hozzáférhet a személyes adataidhoz a tudtod nélkül úgy, hogy rátámad, nyomást gyakorol egy ilyen harmadik fél szolgáltatóra, vagyis fontos információkat lophatnak el, változtathatnak meg, vagy hozhatnak nyilvánosságra a legrosszabb pillanatban.
Brian Behlendort, az Apache webszerver létrehozója ezt a centralizált struktúrát egyenesen az internet “eredendő bűnének” tartja. Behlendorf és a hozzá hasonlók ragaszkodnak ahhoz, hogy az internetnek decentralizáltnak kell maradnia. A közelmúltban létre is jött egy erre törekedő mozgalom, ami többek között a bitcoin blokklánc-technológiáját is felhasználná a céljai érdekében.
Az Ethereum ennek a mozgalomnak a legújabb technológiai vívmányai közé tartozik!
Mialatt a bitcon a PayPal és az internetes bankolás uralmát igyekszik megtörni, az Ethereum célja, hogy a blokklánc-technológia segítségével kiküszöbölje az olyan harmadik feleket az interneten, amikre például komplex pénzügyi eszközök műveleteinek végrehajtása és nyomon követése érdekében kénytelenek vagyunk rábízni a személyes és pénzügyi adatainkat.
És eljő Ethereum, a “Világszámítógép”
Összefoglalva, az Ethereum egy olyan “világszámítógép szándékozik lenni, ami decentralizálná – egyesek szerint egyben demokratizálná – a jelenlegi szerver-kliens modellt.
Az Ethereum a szervereket és felhő tárhelyeket önkéntesek által szerte a világon futatott csomópontok (“nodes”) ezreivel váltaná ki, így jönne létre egy “világszámítógép”.
Az Ethereum víziója, hogy ez a világszámítógép mindenhol elérhető lenne, ahol internetkapcsolat van. A felhasználók pedig erre az infrastruktúrára támaszkodva is beléphetnének a szolgáltatások globális versenyébe.
Ha egy tipikus alkalmazásboltban böngészünk, számtalan színes kockát találhatunk, amik különféle szoftvereket jelölnek és ajánlanak nekünk letöltésre a bankolástól kezdve a chatprogramokig. Ezeket az alkalmazásokat azonban olyan cégek ajánlják (vagy olyan harmadik felek is közreműködnek), amik böngészési előzményeket és más személyes információkat vásárolnak, vagy a bankkártyaadataidat harmadik felek irányítása alatt lévő szervereken tárolják el.
A kiválasztott program mögött is gyakran ezek a harmadik feleket találjuk, hiszen az Apple és a Google ugyanúgy meghatározza (sőt, időnként cenzúrázza ) a letölthető alkalmazások körét.
Gondoljunk csak az olyan online dokumentum-szolgáltatókra, mint az Evernote vagy a Google Dokumentumok!
Az Ethereum azonban, ha minden a terv szerint megy, az ilyen típusú szolgáltatásoknál a személyes adatok feletti ellenőrzést visszajuttatná azok tulajdonosaihoz, a kreatív jogokat azok szerzőihez!
Az ötlet középpontjában az áll, hogy többé egyetlen természetes vagy jogi személy se legyen a személyes adataid birtokában, hogy többé senki ne tudjon váratlanul egy alkalmazást letiltani, hogy a dokumentumaid ne válhassanak egyik pillanatról a másikra elérhetetlenné! Hogy egy ilyen döntést csak a felhasználó hozhasson meg, más jogi vagy természetes személy nem!
Az Ethereum célja, hogy egyesítse a digitális korban az információinak könnyű hozzáférhetőségét a személyes adatok megtartásával.
Minden egyes alkalommal, amikor változtatásokat mentesz el, hozzáadsz vagy törölsz elemeket vagy dokumentumokat, a hálózat összes csomópontja végrehajtja majd ezeket a változtatásokat.
Vannak persze kritikus hangok is a koncepcióval kapcsolatban.
Noha egy ilyen infrastruktúra megvalósíthatónak tűnik, az még nem tisztázott, hogy a blokkláncok alkalmazásának mely területei lesznek azok, amelyek kellően használhatónak, biztonságosnak, és bővíthetőnek bizonyulnak majd, továbbá, hogy a használatuk vajon lesz-e olyan kényelmes, mint azoké az alkalmazásoké, amiket napjainkban megszoktunk.
