20 millió afrikai menekült érkezhet Európába, ha az ukrán háború elhúzódik

Ha a hónap végéig nem sikerül békét teremteni Ukrajnában, akár 20 millió afrikai menekült is érkezhet Európába az egyre nagyobb élelmiszerhiány miatt. 

Mint arról korábban már mi is írtunk, egyre aggasztóbb hírek érkeznek a globális élelmiszer-ellátási láncokkal összefüggésben. Több ország, köztük Magyarország is blokkolta a gabonaexportot, de számos ország járt el hasonlóan, amely akár brutális élelmiszerhiányhoz vezethet. Az eddig információk szerint az élelmiszerválság legnagyobb vesztese az anyagi javakban amúgy sem bővelkedő Afrika lehet.

Matteo Salvini, az olasz Északi-Liga párt vezetője most arra figyelmeztetett, hogy ha az ukrajnai háború nem ér hamarosan véget, a krónikus élelmiszerhiány olyan bevándorlási hullámot fog okozni, amelynek következtében 20 millió afrikai migráns próbál majd Európába jutni.

Ha az ukrán gabonakészleteket továbbra sem lehet eljuttatni az afrikai országokba, Salvini szerint “jelentős éhínség várható az afrikai kontinensen, ami humanitárius, majd társadalmi probléma lesz”.

“Béke nélkül ősszel éhínség lesz, és 20 millió afrikai kész lesz elhagyni otthonát” – tette hozzá.

Salvini azt jósolja, hogy újabb migránsválság fog kibontakozni, ha a hónap végéig nem sikerül tűzszünetet és békét kötni, megjegyezve, hogy ez “Ukrajna és Oroszország számára is létfontosságú”.

Olaszország volt belügyminisztere sürgősen találkozót kér Mario Draghi miniszterelnökkel, aki nemrég tért vissza a Joe Bidennel folytatott találkozójáról szintén a tűzszünetet sürgetve.

Salvini szerint azzal, hogy az európai országok fegyvereket zúdítanak a térségbe, a béke egyre távolibbnak tűnik.

“Ha 80 milliárd eurót költenek fegyverekre Európában, akkor nehéz lesz békét teremteni, minél több fegyver van, annál távolabb kerül a béke” – figyelmeztetett.

“Vannak Európában olyanok, akik a háború mellett vannak, de Olaszországnak, Franciaországnak és Németországnak a békéért kell tennie.”

Ukrajna a háború kitörése előtt a világ 6. legnagyobb búzaexportőre volt. A múlt héten kiderült, hogy több mint 8 milliárd dollár értékű búza exportját akadályozza Ukrajnában a háború, mivel a tengeren történő szállítás megbénult.

A világot jelenleg az élelmiszerárak emelkedése és az olyan kulcsfontosságú termékek hiánya sújtja, mint a napraforgóolaj, amelyekért egyes európai országokban már most harc dúl a boltokban. A tegnapi nap éppen India tiltotta be a búza exportját, aminek következtében a globális piacon kilőtt a gabona ára.

Az EU próbálja a logisztikus szerepét betölteni

Az Európai Bizottság az EU-Ukrajna szolidaritási stratégiájával arra törekszik, hogy az ukrán gabonaexport közúti és vasúti kapacitásait növelje, miközben hajókat és szabad raktárkapacitást is szerez az uniós országokon belül a termék tárolására.

“Ukrajna jelenleg mintegy 40 millió tonna gabonát tárol, és ennek a felét július végéig exportálni kell” – mondta Adina Vălean közlekedési biztos a terv bemutatásakor. “A probléma, amelyet meg akarunk oldani, semmiképpen sem regionális vagy európai, hanem globális”.

Az ukrán gabona nagy része silókban rekedt, mert az olyan kikötők, mint Odessza és Mariupol, le vannak zárva. A júliusi kiviteli határidő egyrészt azért van, mert a gabonára szükség van a kereslet kielégítéséhez, másrészt azért, hogy a következő betakarításra felszabaduljon a silókapacitás.

Ez Ukrajna megtépázott gazdasága számára is nagy jelentőséggel bír, mivel a gabonatermés mintegy háromnegyedét külföldre szállítják, ami az ország exportbevételének mintegy ötödét teszi ki.

“Annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb mértékben felvegyük azokat a mennyiségeket, amelyek korábban az ukrán tengeri kikötőkön keresztül mentek, minden szállítási módot a maximális kapacitásig kell mozgósítani” – áll a stratégiában.

Az EU-ba való átjutásra várakozó vasúti kocsik átlagos várakozási ideje jelenleg 16 nap az Ukrajna, Lengyelország és Románia közötti határállomásokon, míg egyes helyeken egy hónapra rúg.

Ez azért van, mert az ukrán vasút szélesebb nyomtávot használ, mint uniós szomszédai, ami azt jelenti, hogy a rakományt vagy át kell rakodni a keskenyebb európai nyomtávra alkalmas vagonokra, vagy pedig a vagonokat az európai nyomtávú vasúti kocsikra kell átemelni, ami időigényes és speciális gépeket igénylő folyamat.

A Bizottság stratégiájának célja, hogy összehangolja a hatalmas logisztikai erőfeszítést. Vălean elmondta, hogy arra kéri a nemzeti hatóságokat, hogy a gabonaexportot helyezzék előtérbe a többi forgalommal szemben, és felszólítja az uniós országokat, hogy végre hagyják jóvá azt a kérését, hogy ideiglenesen több ukrán és moldáv kamionos léphessen be az uniós országokba.

A Bizottság továbbá közvetítő szerepet fog játszani annak érdekében, hogy a vállalatoknak segítsen több vagon, teherautó, uszály és tartálykonténer beszerzésében, és ehhez az iparági szövetségeket is fel fogja szólítani.

Nem világos, hogy az EU terve segít-e megfékezni az elszabadult élelmiszerárakat, mivel Vălean kihangsúlyozta, hogy a Bizottság csak azért lép közbe, hogy megkönnyítse a logisztikát, az árképzésről már szó nem esett.

“Mi nem a mezőgazdasági exporttal foglalkozunk” – mondta. “Amit itt próbálunk tenni, az a szállítási kapacitás növelése, valamint a kereslet és a kínálat összehangolása”.

A szállítás azonban igazi kihívás, hiszen a hónap elején egy 70 000 tonna ukrán gabonát szállító hajó hagyta el a romániai Konstanca kikötőjét – ezt 49 uszály és a határon át közlekedő vonatok használatával lehetett csak kivitelezni. A Bizottság célja, hogy kevesebb mint három hónap alatt közel 300-szor ennyi árut szállítson.

“Ha az ember számol, azt látja, hogy 10 000 uszályra és majdnem 300 nagy hajóra van szükség 20 millió tonna gabona elszállításához” – jelentette ki Vălean.

Ezt nem csak a teherautók és vasúti kocsik elérhetősége fogja megnehezíteni. A Duna mentén Romániába irányuló tranzitot például korlátozza a képzett hajós kapitányok hiánya.

“Nekünk is megvannak a magunk nehézségei az áruforgalom gördülékenyebbé tételével kapcsolatban” – érvelt Spătaru. “Ez egy lehetőség a román gazdaság számára, miközben az ukrán gazdaságot is segíti”.

Eközben Lengyelország Henryk Kowalczyk miniszterelnök-helyettes szerint arra összpontosít, hogy az ukrán exportot saját kikötőibe, például a balti-tengeri Gdynia és Gdansk kikötőibe kapcsolja.