A nap kérdése: valóban szükségünk van a nagyvállalatokra?

Nagy technológiai vállalatok, gyógyszeripari cégek, élelmiszerláncok, bankóriások, olajvállalatok. Az emberek számára folyamatosan kérdések merülnek fel ezeket illetően. Sokak szerint a nagy technológiai cégek folyamatosan megfigyelnek minket, és a magánéletünket akadályozzák. A gyógyszergyártók kihasználják az emberek hiszékenységét, miközben mérgekkel etetik őket. A nagy élelmiszergyártó vállalatok ízletes, ám veszélyes termékeket állítanak elő, amelyekkel ártanak egészségünknek és fittségünknek. A bankóriások destabilizálnak, majd csődbe juttatnak, miközben az olajvállalatok elpusztítják a Földet.

Ezek után felmerül a kérdés: valóban szükségünk van a nagyvállalatokra? A múlt során hasznukat vettük a méretgazdaságosság által hozott problémák leküzdésére. Segítségükkel elegendő tőke felhalmozását és ellenőrzését tettük lehetővé ahhoz, hogy hatalmas ipari projekteket hajtsunk végre, mint a vasútvonalak, olajmezők, csővezetékek, energiahálózatok, hajóflották, vagy repülőgépek építése, vagy, hogy minden amerikai háztartásra 1.88 gépjármű jusson (Magyarországon minden 5. háztartásnak van 2 autója).

Ezek, és még megannyi eredmény óriási előnyt adott számunkra a termelékenység növekedésétől kezdve az életkörülményünk javulásáig. Megnyitották a világ városait a kereskedelem előtt, hogy felszámolják a szegénységet. Részesei voltak annak, amit Deirdre McCloskey professzor a „nagy meggazdagodásnak” nevezett, a lehetőségek és a gazdaság virágzása a 19. századtól kezdve, amely páratlannak bizonyult az emberiség történetében

Változnak az idők

A technika folyamatos fejlődésével a régen használt módszerek manapság elértéktelenednek A tőkefelhalmozásra nem úgy van szükségünk napjainkban, mint az ipari forradalom idején, mivel a tőkét jelenleg percenkénti bérbeadással lehet ellenőrizni. Az Amazon Web Services (AWS) a tőkebérlés megtestesítője. A vállalatoknak nincs szükségük saját szerverfarmokra és speciális szoftverekre digitális műveletek végrehajtásához, mivel mindezt az AWS-től bérelnek. A webáruházaik, az ügyfélszolgálat és a kivitelezés mind az AWS-en megy végbe.

A Wikipédia szerint 2021-től az AWS több mint 200 terméket és szolgáltatást foglal magába, beleértve számítástechnikai, tárolási, hálózati, elemzési, alkalmazásszolgáltatási, telepítési, kezelési, gépi tanulási, mobil, fejlesztői eszközöket, RobOps és az internettel kapcsolatos eszközöket.

A tőke feletti még megosztottabb ellenőrzés példájaként vegyük az AWS Ground Stationt. Szükséged van műholdas kapcsolatra különböző adatok eléréséhez? Akkor ez lesz nálad a befutó.

Az AWS Ground Station egy teljesen irányított szolgáltatás, amely lehetővé teszi a műholdas kommunikáció vezérlését, az adatok feldolgozását és a műveletek skálázását anélkül, hogy a saját földi állomásodnak a megépítésével és vezérlésével kellene foglalkoznod. Használhatod az Amazon S3-at a letöltött adatok tárolására, az Amazon Kinesis Data Streams-t a műholdakról történő adatbevitel kezelésére, valamint az Amazon SageMaker-t az adathalmazokra vonatkozó gépi tanulási alkalmazások létrehozására. Ezek során akár 80%-ot is megtakaríthatsz a földi állomások üzemeltetési költségeiből, ha csak a ténylegesen felhasznált antennaidőért fizetsz. A földi állomások globális kiterjedésére támaszkodva akkor és ott töltöd le az adatokat, amikor és ahonnan szükséged van rá. Nincsenek hosszú távú kötelezettségek, és képes leszel igény szerint gyorsan bővíteni a műholdas kommunikációt, amikor vállalkozásodnak szüksége van rá.

Ez jelenti az új korszakot, az igény szerinti tőkét. Tehát a kérdés ezekután újra felmerül: kinek van szüksége nagyvállalatokra? Ez a felismerés rádöbbent arra, hogy elgondolkodjunk a nagyvállalatok hátrányairól, amikből jócskán akad.

Bürokrácia

Azt várjuk el a vállalatoktól, hogy ne csak a tulajdonos számára teremtsenek értéket, hanem az emberek számára is innovációk és szolgáltatások segítségével. A bürokráciát a vállalatok nem az innováció érdekében fejlesztették ki, hanem éppen ellenkezőleg. Ez az irányítás motorja, hogy korlátozza az alkalmazottak autonómiáját és kreativitását, és hogy szabályokat, irányelveket, módszereket kényszerítsen rájuk.

Sebességvesztés

Minden nagyvállalat struktúrált. Megvannak a maguk hierarchiájuk, rétegeik, részlegeik, osztályaik, régióik és leányvállalataik. A megannyi terület viszont sebességvesztéssel jár. Tegyük fel, hogy az egyik dolgozónak vagy csapatnak jóváhagyásra, támogatásra vagy megerősítésre van szüksége, mielőtt cselekedne, és ez természetesen időbe kerül. A digitális korszakban elengedhetetlen a gyors cselekvés, a piaci változásokra való gyors reagálás. A sebességvesztés termelékenységvesztéssel jár, ami a cég és a gazdaság számára is elkerülendő.

Szabályozás

A nagyvállalatok valósággal vonzzák a szabályozást, valamint sok esetben kezdeményezik is azt. Manapság ezt hívjuk ”cimborakapitalizmusnak” (crony capistalism). Azzal, hogy a vállalatok megállapodnak a kormánnyal az iparáguk szabályozásának módjairól, három dolgot érnek el: előszőr is, egy ismert környezetet, amelyben működhetnek; másodszor munkahelyet egy bővülő bürokráciának (a nagy bankoknak például hatalmas megfelelési bürokráciájuk van); és harmadszor a verseny elszigetelését a kisebb szervezetektől, mivel azok nem engedhetik meg maguknak, hogy erőforrásokat fordítsanak saját megfelelési bürokráciájukra.

Másrészt a szabályozás csökkenti a termelékenységet és hatalmas akadályt gördít az innováció elé is. Ez az egyik leggyakoribb módja annak, hogy a kormányok tönkretegyenek egy gazdaságot a nagyvállalatokkal karöltve.

Pénzügyi tervezés

A nagyvállalatok létrehozása, fenntartása és jövedelmezősége gyakran közelebb áll a pénzügyi tervezéshez, mint az ügyfelek kiszolgálásához, vagy az innovációhoz. Ez a kifejezés magába foglal minden olyan tevékenységet, amely papíron a pénzügyi beszámolókat erősíti, de nem javítja az ügyfélértéket. Ilyenek például a részvényvisszavásárlások, amelyek nem tartoznak az ügyfelek céljai közé. A tevékenység csupán az egy részvényre jutó arányok megváltoztatáséra szolgál. Ugyanez vonatkozik az összeolvadásra és felvásárlásra is. A legtöbb felvásárlás nem javítja az ügyfélértéket, mivel végrehajtásukkor nem veszik figyelembe azt. Általánosan elmondható, hogy a mai nagyvállalatok pénzügyi tervezési mentalitása nem kedvez az ügyfeleknek.

Védekező magatartás

Ha a vállalatok egyszer naggyá válnak, több mindent kell megvédeniük: méretüket, bevételeiket, piaci részesedésüket és befolyásukat. Az innovációról és a jobb szolgáltatásokról az összpontosításuk a fenntarthatóságra és karbantartásra terelődik át. A védekezés által a vállalat növekedése leáll.

Kontrakapitalizmus

A nagyvállalatok nem antikapitalisták, ehelyett a „kontrakapitalista” (contra-capitalist) kifejezést használjuk rájuk. A szó Robert Bradley Jr.-tól származik, aki az Enron vállalati magatartását jellemezte vele, ahol ő maga is dolgozott. Az említett vállalat elhagyta a hagyományos kapitalista gyakorlatokat és fenekestől felforgatta azokat. Az eltorzult adósságszerkezetek, a túlzó előrejelzések és az önhitt meggondolatlanság mind hozzájárultak ahhoz, hogy Bradley rájöjjön, hogy korábbi munkaadója valójában kontrakapitalista.

Tehát valóban szükségünk lenne a jelenlegi digitális világban a nagyvállalatokra, mikor a tőke feletti ellenőrzés megoszlik? A válasz egyszerű: nem igazán.