Ausztria benyújtotta új cenzúra törvényét, a közösségi médiák hatalma nő

  • 8
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Az osztrák kormány benyújtotta az online gyűlöletbeszéd szabályozására irányúló törvénytervezetét, mely elfogadása korlátozza az országban az online felületeken közzétett tartalmakat.

Az osztrák kormány törvényjavaslatának bevezetőjében azt írja:

“A törvénytervezet kidolgozásának legfőbb oka az az aggasztó fejlemény, hogy az internet és a közösségi médiák az új technológiák és kommunikációs csatornák nyújtotta előnyök mellett az erőszak új formáját is létrehozták. Az interneten a sértegetések, a megalázások, a hamis információk terjesztése, sőt az erőszakos és a halálos fenyegetések száma folyamatosan növekszik. A támadások túlnyomórészt rasszista, idegengyűlölő, nőgyűlölő és homofób indítékon alapulnak. Átfogó stratégiára és intézkedéscsomagra van szükség a megelőzéstől a szankció kivetéséig. Ez a stratégia a platform felelősség és az áldozatvédelem két pillérén alapul.”

Még nagyobb hatalom kerül a big tech cégek kezébe

A javasolt törvény a sokat kritizált német NetzDG törvényhez, más néven cenzúra törvényhez hasonlít. Ez 2018 januárjában lépett hatályba, és előírja a közösségi média vállalatok számára azt, hogy minden jogellenes tartalmat 24 órán belül, de maximum 7 napon belül töröljenek vagy blokkoljanak. Amennyiben ennek a szabálynak nem tesznek eleget, akár 50 millió eurós bírsággal is számolniuk kell.

2020 májusában Franciaország elfogadott egy hasonló törvényt, az úgynevezett Avia törvényt, amely szintén a német NetzDG törvény mintájára készült. Előírja az online platformoknak, hogy 24 órán belül távolítsák el a gyűlöletkeltő tartalmat, mely lehet faji, vallási, etnikai hovatartozásra, szexuális orientációra vagy fogyatékosságra irányuló negatív megkülönböztetés. Ennek elmulasztása akár 1,25 millió eurós bírságot is jelenthet.

Ehhez hasonlóan az osztrák törvény is előírja azt, hogy a törvénytelen tartalmat 24 órán belül, az egyéb jogellenes tartalmat pedig 7 napon belül távolítson el a felületről a közösségi média portál. Amennyiben ezt nem hajtja végre a platform akár 10 millió eurós pénzbírságot is kaphat. A felületeknek egy úgynevezett jelentéstételi funkciót kell biztosítaniuk, és azonnal reagálniuk kell az értesítésekre.

Csakúgy, mint a német NetzDG törvény, az osztrák cenzúra törvény is privatizálja az állami cenzúrát azzal, hogy a közösségi média platformjainak előírja a felhasználói tartalmak blokkolását az állam nevében. A törvényjavaslat elfogadása esetén az osztrákok online szólásszabadságára a vállalati szervezetek, például a Twitter, a Google és a Facebook önkényes döntései vonatkoznak.

A Reuters információi szerint Ausztriában meglepően sok magánegyesület szeretne még szigorúbb intézkedésekről hallani a kormány részéről. Ausztria digitális szolgáltatóinak szövetsége, az ISPA, amely több mint 200 vállalatot képvisel, köztük a Google Austria-t és a Facebook Germany-t, üdvözölte a kezdeményezést, de további, közös európai erőfeszítéseket szorgalmazott.

“Csak egy egységes európai szabályozás válhat sikeressé” – áll az ISPA közleményében. “A koordinálatlan egyéni megoldások nem visznek minket előre.”

Franciaországban az Alkotmánytanács megtámadta a törvényt

Franciaországban az Avia törvény bevezetése után az Alkotmánytanács a kormányzati cenzúra ellen lépett felt. Már bíróság vizsgálja a jogszabályt, mivel egyes szakemberek szerint alkotmányellenes és sérti a szólásszabadságot. A francia Alkotmánytanács sajtóközleményében megjegyezte:

Az állampolgárok jogairól szóló 1789. évi nyilatkozat 11. cikke szerint: A gondolat és a vélemény szabad közlése az egyik legértékesebb emberi jog. Ezért minden állampolgár szabadon beszélhet, írhat, nyomtathat, kivéve az ezen szabadsággal való visszaélést, amelyet a törvény bizonyos esetekben meghatároz. A véleménynyilvánítás és a kommunikáció szabadsága annál értékesebb, mivel gyakorlása a demokrácia feltétele, illetve az egyéb jogok és szabadságjog tiszteletben tartásának az egyik garanciája. Ebből következik, hogy e szabadság gyakorlásába való beavatkozásnak szükségesnek kell lennie … de arányos a kitűzött céllal.”

A bíróság megállapította, hogy az Avia törvény több rendelkezése sérti a véleménynyilvánítás szabadságát. Az Alkotmánytanács döntése után, a Szenátus Jogi Bizottságának elnöke, Philippe Bas azt nyilatkozta: “Gyakran rossz törvényeket hozunk jó szándékkal. Az online platformoknak nem szabadna cenzúrázniuk a véleménynyilvánítást.”

További érdekes cikkeink:


  • 8
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.