Így támogatná az EU a befagyasztott orosz vagyonból Ukrajnát
Donald Trump elnök visszatérése a Fehér Házba teljesen megváltoztatta Amerika álláspontját Ukrajna támogatásával kapcsolatban, ami arra késztette az európai nemzeteket, hogy új lehetőségeket keressenek az ukrán katonaság támogatására. Egy mód, amellyel Európa pótolhatja az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás elmaradását, az a befagyasztott orosz vagyon teljes lefoglalása.
Az EU Külügyi Tanácsának február végi ülésén Kallas kijelentette, hogy a vagyonelkobzási megállapodás elérésére irányuló munka „folyamatban van”.
A múlt hónapban az amerikai elnök Ukrajnát hibáztatta a háború kirobbantásáért és Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt diktátornak nevezte. Ezután egyoldalú tárgyalásokat kezdett Oroszországgal Szaúd-Arábiában, a be nem vont ukrán és európai tisztviselők megdöbbenésére.
A feszültségek a múlt héten eszkalálódtak, miután az Ovális Irodában élő közvetítésben heves szócsata alakult ki Trump, JD Vance amerikai alelnök és Zelenszkij között. Az Egyesült Államok azóta állítólag leállította az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást, amíg a helyzet értékelését elvégzik.
Az európai vezetők összefogtak, hogy az Egyesült Államok csökkenő támogatása közepette kiálljanak Ukrajna mellett. Az egyik módszer, amely Európa rendelkezésére áll az amerikai támogatás hiányának pótlására, a régióban tartott befagyasztott orosz vagyon teljes lefoglalása.
Hol tartják a befagyasztott orosz vagyont?
Az orosz központi bank több milliárd dollárnyi külföldi tartalékkal rendelkezik. Ezekből a vagyonokból nagyjából 300 milliárd eurót fagyasztottak be Nyugaton, miután Oroszország 2022-ben teljes körűen lerohanta Ukrajnát. A befagyasztott vagyonból mintegy 210 milliárd euró az Európai Unióban található. A legtöbbet Belgiumban tartják, elsősorban az Euroclear banknál, ahol 183 milliárd euró található.
Mire lehetne felhasználni ezeket a vagyontárgyakat?
A háború során sok vita folyt arról, hogy ezeket a vagyonokat felhasználhatnák-e Ukrajna támogatására. 2024 júniusában a G7-ek elvben megállapodtak abban, hogy 50 milliárd dolláros hitelt nyújtanak Ukrajnának, amelynek fedezetét a mintegy 300 milliárd eurónyi befagyasztott orosz vagyonból származó nyereség képezi.
Azóta az európai tagállamok a jogi és gazdasági következményekkel kapcsolatos aggodalmak miatt tartózkodtak az ilyen vagyonok teljes lefoglalásától.
A blokk és az Egyesült Államok közötti feszültségek közelmúltbeli fokozódása arra késztette az EU-t, hogy agresszívabb fellépést vizsgáljon – jelentette a Bloomberg. Az elképzelés szerint egy még felállítandó Nemzetközi Követeléskezelő Bizottság követelné Oroszországtól a jóvátételt, és ha nem értenek egyet, akkor teljes mértékben lefoglalná azokat.
Ki támogatja és ki ellenzi Európában, hogy ezeket az eszközöket Ukrajna megsegítésére használják?
Az EU több vezetője, köztük Kaja Kallas külügyi vezető és Valdis Dombrovskis gazdasági biztos is a teljes lefoglalás mellett foglalt állást. Az EU Külügyi Tanácsának február végi ülésén Kallas kijelentette, hogy a vagyonelkobzásról szóló megállapodás megkötésére irányuló munka „folyamatban van”, és hogy
„végül, különösen a jelenlegi helyzetben, mindannyian arra a következtetésre jutunk, hogy nem az adófizetőinknek kellene fizetniük ezért. Ennek az országnak kellene, amelyik lerombolja Ukrajnát, vagyis Oroszországnak.”
Szintén a múlt hónap vége felé David Lammy brit külügyminiszter azt mondta a brit parlamentben, hogy „Európának gyorsan kell cselekednie, és úgy vélem, hogy a vagyonbefagyasztástól a vagyonelkobzásig kell eljutnunk”. Észtország és Lengyelország szintén támogatását fejezte ki a vagyonelkobzás mellett.
A hét elején közzétett nyilatkozatában, miután arról érkeztek hírek, hogy az Egyesült Államok visszavonja a katonai segélyt, az észt külügyminiszter azt sürgette, hogy Európa lépjen fel:
„Azok az állítások, amelyek szerint nincsenek törvényes módjai Oroszország befagyasztott vagyonának felhasználására, megalapozatlanok. A múlt héten megosztottam európai partnereinkkel egy dokumentumtervezetet, amely egyértelmű megoldást kínál a befagyasztott eszközök felhasználására. Az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók meghosszabbításának júniusi határideje előtt politikai döntést kell hozni a befagyasztott eszközök felhasználásáról”.
Hogyan foglalnák le ezeket a vagyontárgyakat?
Elméletileg mind a 27 EU-tagállam egyhangúlag megállapodhatna az orosz vagyon lefoglalásáról, és „megbízhatná Belgiumot a vagyonelkobzással” – mondta Armin Steinbach, a HEC Paris Jean Monnet európai uniós jogi és közgazdasági professzora a CNBC-nek.
A jogi szakértők szerint bár az eszközök lefoglalása „erkölcsileg meggyőző”, jogilag nehézségekbe ütközhet, mivel az ilyen intézkedéseknek „ideiglenesnek” és „visszafordíthatónak” kell lenniük a nemzetközi jog szerint. Egy kreatív javaslat szerint Ukrajna átruházhatná kárigényét Oroszországgal szemben a G7-re, amely ezt követően érvényesíthetné ezt a követelést az orosz eszközök lefoglalásával. Ez azonban precedens nélküli lenne a nemzetközi jogban, és továbbra is fennáll az állami vagyonok immunitásának kérdése.
Ugyanakkor „Ukrajnának kártérítési igénye van Oroszországgal szemben a háború okozta sérelmek kifizetésére. A kérdés az, hogy az EU érvényesítheti-e ezt a kártérítési igényt Ukrajna számára az orosz vagyon elkobzásával” – mondta Steinbach.
Az IISS munkatársa, Gould-Davies megjegyezte, hogy nemzetközi jogászok átfogó tanulmányai bizonyították, hogy a lefoglalásnak „van egy biztonságos jogi útja”, és hogy a gazdasági következményekkel kapcsolatos félelmek túlzóak.
„Amikor a vagyont először befagyasztották – abban a pillanatban, amikor Oroszország elvesztette a hozzájuk való hozzáférést -, nem volt káros hatása az európai gazdasági vagy pénzügyi stabilitásra. Nincs okunk azt gondolni, hogy a piacok vagy az egyes hitelező államok cselekednének, ha Oroszország véglegesen és hivatalosan elveszítené ezeket az eszközöket” – mondta.
Mi történik most?
Mivel a háború befejezéséről szóló tárgyalások folyamatban vannak, és jelenleg nem tisztázott a lehetséges kimenetel, Európa még mindig mérlegeli, hogy az orosz eszközök lefoglalása Ukrajna megsegítésére lehetővé teszi-e további fegyverek vásárlását, vagy hogy ezek a pénzeszközök segíthetnek-e az ország újjáépítésében.
Érdekelhet még: Franciaország határozottan elutasítja az orosz vagyonok elkobzását