Óriási üzlet lett a COVID elleni vakcina gyártása

  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

A koronavírus világjárvány kezdetekor az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) támadt egy nagyszerű ötlete, és létrehozott egy közös, COVID-19 leküzdésére szolgáló tech platformot. Mindezzel arra akarta ösztönzi a gyógyszeripari vállalatokat, hogy osszák meg adataikat és ismereteiket, majd engedélyezzék az oltóanyaggyártás és az általuk kifejlesztett technológia használatát más gyártóknak is. Ez mind szép és jó, és ha mindez be is vált volna, valószínűleg több oltóanyagot gyárthatnának tisztességesebb áron, és több ember jutna vakcinához. De nem így lett. Kiderült ugyanis, hogy egyetlenegy gyógyszergyár sem csatlakozott a rendszerhez.

A gyógyszergyárak hozzáállásának meg is lett a „gyümölcse”, Afrikában ugyanis, melynek lakossága a világ népességének 14 százalékát teszi ki, az emberek csaknem 1 százaléka tudott oltáshoz jutni. Nem is csoda, hogy a helyiek elmondásuk szerint már csak a „halálra várnak”. A legtöbb állam a Covax-ra támaszkodik, mely a COVID-19 védőoltások közös beszerzésére és elosztására irányuló nemzetközi szervezet. Ez azonban még mindig kevés, hiszen míg az afrikai államok fenyegető válsággal néznek szembe, Dél-Amerikában és Dél-Ázsiában, ahol heti 60 ezren halnak meg a fertőzésben, sem jobb a helyzet.

Mindeközben kutatások kimutatták, hogy a vakcinaeladásból származó nyereségeknek köszönhetően a világ milliárdosainak száma már kilenccel növekedett. A vakcinagyártó vállalatokkal kapcsolatban álló milliárdosok együttes nettó vagyona pedig 32,2 milliárd dollárral nőtt a világjárvány kezdete óta.

Könyörgöm, fogjunk már össze végre

A világ húsz legjelentősebb gazdaságát tömörítő állam (G20) vezetői az elmúlt héten összegyűltek a Rómában megrendezésre került globális egészségügyi csúcstalálkozóra. Céljuk az volt, hogy megosszák a koronavírus járvány tanulságait, és aláírják a nyilatkozatott, amely útmutatást nyújt a jövőbeni járványok megelőzésére. A kérdés az, vajon szó esett-e a tényről, miszerint a világjárvány a szupergazdagok számára éppen kapóra jött és újabbnál újabb sikereket szült.

A profitálás nem kerülhet az emberek egészsége elé” – jelentette ki az Amnesty International, felszólítva a G20 vezetőit, hogy sürgősen foglalkozzanak a problémával. „A világjárvány során egyetlen vállalat sem vállalta, hogy szellemi tulajdonát és ismereteit megossza az Egészségügyi Világszervezeten keresztül. A szellemi tulajdonjogokról való lemondás nélkül a COVID-19 még évekig nem kerülhet teljes vizsgálat alá” – tette hozzá.

A nagy milliárdos dilemma

A világjárvány rávilágított az alacsony és magasabb jövedelmű országok közötti brutális nagy különbségekre, valamint az ezzel járó előnyökre és hátrányokra – de vajon az oltással való pénzkeresés mennyire helytelen?

Azok, akik benne vannak a szakmában, és tudják mennyi kockázattal és áldozattal járnak kutatásaik, valószínűleg úgy gondolják, megérdemlik az anyagi megtérülést. De ezen vállalkozások jellege – amelyet nagy kezdeti befektetések és szigorú technológiai szabadalmak jellemeznek – éppen az, ami miatt az oltóanyag-fejlesztők száma kevés, az árak pedig az egekben vannak.

A közepes és magasabb jövedelmű országok természetesen egy kicsit sem panaszkodhatnak, a szegényebbek viszont sokkal inkább. Így a világjárvány megjelenésekor újra felbukkant az egyenlőtlenség gondolata. Ráadásul, mivel az aluloltott országokban elterjedt új vírusvariánsok a világ többi részén is megjelentek, termékeik népszerűsége még jobban visszaesett.

De nem csak az oltásról van itt szó. A koronavírus világjárvány azt is megmutatta, hogy a világ közegészségügyi rendszerei mennyire törékenyek, és mekkora különbség van kórház és kórház között. Ne feledkezzünk meg azonban arról, hogy a Johnson & Johnson és az AstraZeneca vállalat is bejelentette, hogy a pandémiában nonprofit alapon értékesítik oltóanyagaikat. Tehát más módon is lehet ám vállalkozni – csak felfogás kérdése.

Úgy terjednek az összeesküvés-elméletek Iránban, mint a koronavírus nálunk

Nehéz hetet tudhat maga után Irán, ahol az összeesküvés-elméletek futótűzként terjedtek az országban, és nem álltak meg mindaddig, míg a médián keresztül szinte az összes államba el nem jutottak.

Az első érdekes történet úgy szól, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök „először golyóval, aztán rakétával, most pedig fecskendővel” próbálja megsemmisíteni a muszlimokat. A sztorit még egy öt hónappal ezelőtti videó is kíséri, amelyen Netanjahu bemutatja az első oltáshoz használt fecskendőt.

Aztán jöjjön Ali Karami orvostudományi egyetem professzor, aki a koronavírust csak „biológiai etnikai fegyverként” nevezi. Most pedig megpróbálja meggyőzni az irániakat arról, hogy mivel számos európai ország felhagyott az AstraZeneca oltás használatával, Iránnak sem lenne szabad alkalmaznia.

Miért vegyünk COVID oltást az ellenségtől?” – kérdezi. Úgy tűnik tehát, nemcsak más európai ország példáját kívánja követni, kijelentése eléggé politika szagú. Iránban egyébként már a kezdetektől fogva szövődnek összeesküvés-elméletek a vakcinák, különösen a nyugati ellen, mert szerintük az amerikaiak felelősek a koronavírusért.

vofanny

parents gave me money for college but I invested in crypto

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.