Döbbenet, mi folyik Kínában: A fiatalok utolsó reménye is odaveszett

Köztudott, hogy Kína mindent betilt vagy cenzúráz, ami nem ínyére való. A legtöbb fiatalnak esélye sincs megismerni Micimackót, a közkedvelt South Parkot, a Netflixről pedig még álmodni sem mernek. A népszerű sorozatokat – köztük a Trónok harcát is – addig-addig cenzúrázza a kormány, míg végül teljesen értelmetlenné válnak a történetek. A mai generáció kétségbeesetten keresi a megoldását arra, hogy egy valódi képet kapjon a „nyugati világról”, most azonban az egyik szolgáltatásba vetett utolsó reményüket is szétszaggatta és kukába dobta a kínai cenzúra.

Nemrégiben már beszámoltunk arról, hogy Kína kedve szerint csűrte-csavarta a koronavírus előzményeit és eseményeit. Máig tisztázatlan a világjárvány háttere, aki pedig posztolni mert a világhálón a koronavírusról, hirtelen eltűnt. Az országban élők számára a „nyugati világ” szinte teljesen tabu. A napokban pedig a népszerű videó letöltő és streaming szolgáltatás, a Renren Yingshi is véglegesen betiltásra került.

A weboldal, mely a YYeTs.com néven szerepel a köztudatban, lehetőséget adott a fiatalok számára, hogy amerikai cenzúrázatlan TV műsorokat, filmeket és sorozatokat nézzenek. Betiltását egyébként az „internetes kalózkodás megakadályozásával” magyarázták, mellyel aztán nagy lavinát indítottak el a fiatalok körében, hiszen „így még egy drótot vágtak el a külvilágtól”. Az webhely korlátozása mellett az oldal üzemeltetőit letartóztatták. Az oldal több mint 20 ezer kalóz tévéműsornak és filmnek adott otthont, üzemeltetői az elmúlt néhány év alatt pedig milliókat kerestek hirdetésekből, előfizetési díjakból és merevlemezeik értékesítéséből.

Brutális az étvágy a cenzúrázatlan művekre

A weboldal betiltása, ahogy már említettük, nem kis visszhanggal járt. Sokan felháborodtak az események hallatán, és hálával fordultak a webhely üzemeltetőihez, hiszen „ajtót nyitottak számukra a külvilág felé”, melynek megismerését a kínai kormány előszeretettel korlátozza.

A mai generáció rendkívül igényli a külföldi műsorokat és filmeket. Kínában pedig ezen művek nemcsak kikapcsolódást jelentenek az ember számára, hanem lehetőséget is nyújtanak a világ megismerésére. Az országban elrendelt szabályozások pedig egyetlen lehetőséget hagynak az ember számára. Ez pedig nem más, mint a már betiltott Renren Yingshi-hez hasonló kalóz weboldalak. Képzeljük csak el, milyen kétségbeesettek lehetnek a fiatalok, ha még fizetni is hajlandóak a cenzúrázatlan, külföldi tartalmak hozzáféréséért. El kell ismernünk, hogy az országban óriási az étvágy a cenzúrázatlan művekre.

A „mindenki filmje és mindenki tévéje” kifejezés már 2003 óta kering a levegőben, melyet a kínai diákcsoport által alapított Renren Yingshi weboldal használt először. Ezzel egyébként arra utaltak, hogy szélesebb körben kell terjeszteni a külföldi tévéműsorokat és filmeket Kínában. A fiatalokat szimplán csak az országon túli világ vonzotta, és rájöttek, hogy a külföldi filmek cenzúrázatlan változata lehetőséget nyújtana a nagyvilági társadalom és kultúra megismerésére.

Addig cenzúrázzák, míg egy középkori dokumentumfilm marad belőle

Az 1990-es évek eleje óta a hatóságok évente csak meghatározott mennyiségű filmet engednek vetíteni Kínában. 1994 és 2019 közötti 26 Oscar-díjas film közül csak kilencet lehetett megnézni a mozikban. A nemzetközi streaming szolgáltatások, többek között a Netflix, a Hulu, az Amazon Prime Video pedig képtelenek áttörni a rendszert, és a filmek megosztására tett kísérleteik mind-mind kudarcba fulladtak.

A tartalmaknak ugyanis szigorú irányelveknek kell megfelelni. Az ellentmondásos témájú filmek vagy műsorok, például azok, melyek Kínát rossz (vagy valódi…) megvilágításba helyezik, teljesen tabu a helyiek számára. Ha pedig egy film tartalma megfelelne a szabályoknak, az erotikát vagy erőszakot tartalmazó jeleneteket teljesen eltávolítják belőle. 2019-ben például az Oscar-díjas Bohém rapszódia című filmben megjelent szexualitásra, valamint az AIDS diagnózisára tett bármiféle említést kivágták, vetítéskor pedig egy helyen még a hangot is levették.

A közkedvelt Trónok harca című sorozat kulcsjeleneteit olyan szinten cenzúrázták, hogy sokak szerint egy „középkori dokumentumfilm” lett belőle. Az egyik rajongó elmondása szerint „túl sok érzékeny jelenetet töröltek, így szinte teljesen érthetetlenné vált a történet.”

A gyermekek kedvence, Micimackó is elég fájó pontja Kínának, akit azért tiltottak be az országban, mert született néhány mém, melyben a mesefigurát Hszi Chin-ping kínai elnökhöz hasonlítják. Természetesen a South Park, mely egyébként az egyik legkedveltebb sorozat a fiatalok körében, sem maradt ki a buliból, és 2019-ben a kínai cenzúra rá is lecsapott.

Hszi Chin-ping kínai elnök adminisztrációja alatt a külföldi eszmei irányzatok és értékek iránti tolerancia drasztikusan lecsökkent. A kíváncsi fiataloknak pedig meglehetősen kevés lehetősége van arra, hogy egy cenzúrázatlan, valódi képet lássanak a nyugati világról.