Döntetlennel zárult Végzet doktor és Vitalik Buterin közötti adok-kapok

A velejéig kriptoszkeptikus Nouriel Roubini a.k.a dr. Végzet, a New Yorki Egyetem közgazdász professzora vitába szállt a kriptovilág egyik leghangosabb szószólójával Vitalik Buterin, Ethereum alapítóval.

A duó a szöuli Deconomy konferencián esett egymásnak egy a kriptopénzek fundamentális értékének és fenntarthatóságának szentelt előadáson.

Lee Jong-cheol résztvevő az előadásról a következő nyilatkozta:

Rengeteg kérdés érkezett a közönségtől. Azt gondolom sokan, úgy tekintenek Roubini professzorra, mint egy pantomim gazember és nem is igazán kívánt más színben mutatkozni! Viszont azt se gondolom, hogy a mai napon ő vagy Vitalik Buterin döntő győzelmet aratott volna a másik felett. Ha arról kérdezel hogy ki nyert, azt mondanám döntetlen lett.

Roubini a kriptósok és a szélesebb audiencia körében csak dr. Végzetként ismert és nem először estek egymásnak Buterinnel a színpadon a kriptók jövőjét illetően. A pár Twitter csetepatéi szintén jól ismertek, ahol mindkét fél megrögzötten védi igazát.

Szöulban szerencsére ennél jóval higgadtabb formában folyt a vita, leszámítva Roubini azon megállapítását, hogy a kriptovaluta bányászat központosított vállalkozás és hogy az “egyenlőtlenség nagyobb mint Észak-Koreában.” A megjegyzésre okkal hördült fel a teljes nézőközönség.

Buterin kihangsúlyozta, hogy a kriptók népszerűsége tovább fog nőni a fiatalabb generáció körében. Hozzátette, a blokkláncok és a kriptók segítenek “küzdeni a nagyvállalati cenzúra ellen” és itt nyilvánvalóan többek között a Google és Facebook aljas praktikáira gondolt.

Roubini ezzel szemben próbálta a kriptók anonimitásra fókuszáló karakterisztikáját pellengérre állítani, miszerint “A kormányok nem fogják engedni a névtelenséget. Az egész [kriptodeviza] szektor felügyelet alá kerül – nem cenzúra rezisztens.”

A vitapartnerek Venezuela kérdésében is teljesen ellentétes nézeteket vallanak. Venezuela lakossága tömegesen fordul a kriptókhoz és altcoinokhoz a hivatalos bolivárral szemben, hogy így védekezzen az infláció sújtotta körülményekkel szemben és legalább a létminimum szintjét tudják maguknak biztosítani.

Roubini szerint Venezuela esete egy anomália (lehet közgazdászként nem hallott az 1946-os Magyarországról vagy az 1920-as évek Németországáról), és szerinte a kriptovaluták soha nem lesznek képesek lecserélni a hagyományos módon kibocsátott fiatokat.

Buterin erre gyorsan azt válaszolta, hogy Venezuela esete “sokkal jobban a kriptovaluták ügye mint az inflációval szembeni harc. Alternatív módokról van szó és a vagyoneszközök megóvásáról.”

Emin Gün Sirer, a Cornell Egyetem kriptovaluta és okos szerződés kezdeményezésének társvezetője szintén ott volt a szöuli konferencián és a következőt fűzte hozzá:

Nouriel legnagyobb bűne, hogy a jelenlegi status quo-t normálisnak tekinti, és csak egy “kivételes eseménynek”, mint háború, szankciók, kényszerített migráció stb. szőnyege alá söpörve állítja be. *Szinte az összes* családnak szembe kellett néznie hasonló katasztrófákkal [a történelem során]….Nouriel fő érve “a bízz a rendszerben” azonnal darabokra hullik amikor megvizsgáljuk ezeket a “kivételes” eseményeket. Nem kivételesek ahogy a mainstream közgazdászok beállítják. 50 évente van egy háborúnk. A családok 100 évente migrálnak. A pénzügy 10 évente összeomlik.

Buterin a vita során hozzátette, a fiatalabb befektetőket nem érdeklik a nemesfémek, mint az arany és óriási lelkesedést mutatnak a kriptók irányába.

Végül egyik fél se akarta elismerni a másik igazát és Roubini unalmasan, amatőr szinten a kriptókhoz értő, a technológia aspektusát mainstream médiából átvett ‘layman’ aspektusból vizsgálva kikelt a skálázhatóság problémája ellen míg Buterin az Ethereum sharding megoldását éljenezte.

A Deconomy konferencián eddig több mint 1500-an vettek részt és holnap fog véget érni.

Buterin tegnap a dél-korai országgyűlés előtt is beszédet mondott kijelentve, a blokklánc és a kriptók virtuálisan elválaszthatatlanok.