Döntött a bíró: Assange nem adható ki az USA-nak
Döntést hozott a brit bíró: Julian Assange nem adható ki az Egyesült Államoknak, amely kémkedéssel és kormányzati számítógépek feltörésével vádolta meg a férfit.
Assange-ot egy londoni börtönben tartják fogva amiért titkos hírszerzési adatokat szivárogtatott ki az iraki megszállás során történt amerikai atrocitásokról és a szövetségi szintű korrupcióról. 2019-es lecsukása óta vár kiadatására az Egyesült Államoknak, aminek határideje a mai napon, 2021. január 4-én volt esedékes. A 49 éves férfi komoly megpróbáltatásokon ment keresztül, sok civil és újságíró követelte a szabadon engedését, mindeddig hiába. Többen azt követelték, hogy az Egyesült Királyság ne adja ki az ausztrál férfit az Egyesült Államoknak, hiszen Assange lenne az első 1917-es kémkedési törvény alapján elítélt ember, amely komoly precedenst teremtene az Egyesült Államokban és a többi demokratikus országban is. Úgy tűnik a kérés meghallgatásra került, hiszen a központi büntetőbíróságon Vanessa Baraitser kerületi bíró úgy döntött, az Egyesült Királyság nem adhatja ki Assange-t az USA-nak.
Az USA fellebbezne
Az Egyesült Államok várhatóan fellebbezést fog benyújtani a döntés ellen. Az amerikai ügyészek állítják, hogy Assange Chelsea Manning védelmi elemzőnek segített megsérteni az amerikai kémtörvényt, hiszen olyan bizalmas információkat szivárogtattak ki, amelyek az informátorokat veszélyeztették. Assange tagadja a vádakat, szerinte nincs bizonyíték arra vonatkozóan, hogy bárki testi épségét veszélyeztette volna. Ügyvédei szerint az ügyészség vádjai egyértelműen politikai indíttatásúak, és azért üldözik a férfit, mert a WikiLeaks olyan amerikai kormányzati dokumentumokat tett közzé, amelyek háborús bűnöket és emberi jogi visszaéléseket tártak fel.
Még a múlt hétvégén Assange élettársa azt nyilatkozta, hogy Assange Egyesült Államokba történő kiadatása „politikailag és jogilag is katasztrofális lenne az Egyesült Királyságra nézve”.
Stella Moris hozzátette, a férfi kiadatásának engedélyezése „elképzelhetetlen hazugság lenne, mely szembemenne az Egyesült Királyságban elfogadott kiadatási szabályokkal. Egyik napról a másikra szabad és nyílt vitát váltana ki a saját kormányunk és a többi külföldi kormány visszaéléseivel kapcsolatban.”
A tavalyi meghallgatások során Assange ügyvédei több tanút is megszólaltattak az eljárás során, akik azt mondták a bíróságnak, hogy a Wikileaks kulcsfontosságú szerepet játszott olyan fontos információk nyilvánosságra hozatalában, amelyek feltárták az Egyesült Államok Irak és Afganisztán ellen indított háborúinak az aljas módszereit. A tanúk között foglalt helyet a Reprieve jótékonysági szervezet alapítója, Clive Stafford-Smith is, aki szerint a WikiLeaks által közzétett dokumentumok segítségével súlyos törvénysértésekre derült fény.
Daniel Ellsberg, aki a vietnami háborúról szivárogtatott ki kormányzati dokumentumokat, szintén kiállt Assange mellett. Véleménye szerint a férfi a közérdeket tartotta a szeme előtt, amikor bizalmas információkat tett közzé. Ellsberg arra figyelmeztetett, hogy amennyiben az Egyesült Királyság kiadja Assange-t az USA-nak, akkor szinte garantált, hogy nem lesz tisztességes tárgyalása.
