Egy szigetcsoport, ahol a helyiek készen állnak az apokalipszisre

Rajongsz a mínuszokért, bírod az éjszakát, és nem zavar, ha hazafelé tartva puskát kell ragadnod a jegesmedvék miatt? Íme egy szigetcsoport, ahol napi szinten megcsodálhatod az északi fényt, kutyaszánon közlekedhetsz, gyakorlatilag az állam beleszólása nélkül élhetsz, és vígan élvezheted az adómentességet. Sőt, itt már egy esetleges apokalipszistől sem kell tartanod!

Az Északi sarkkörön található, Norvégiától északra fekvő Spitzbergák nem éppen a legbarátságosabb természetükről híresek. Április végétől augusztus végéig ugyanis nem megy le a nap, október közepétől február közepéig pedig folyamatosan éjszaka van. A téli hideg akár -21 fok is lehet, nyáron pedig átlagosan maximum 9 fokig melegedik a hőmérséklet.

A térség egyébként a norvég korona szárnyai alá tartozik, de teljesen önálló joghatósággal rendelkezik, a norvég totalitárius demokrácia önkényuralmának pedig szaga sincs. A norvég adóhatóságot és rendőrséget ugyanis messze nem érdeklik a helyiek, a jövedelemadó csupán 8 százalékos, a szigetcsoport teljes egészében ÁFA és vámmentes. A helyi kormány tárt karokkal várja az oda letelepedni vágyókat, bárki vállalhat munkát, és gondtalanul indíthat vállalkozást.

Se szülni, se temetni, de apokalipszisre készen!

Ami a helyieket illeti, a lakosság csupán 60 százaléka norvég, 40 százaléka orosz vagy ukrán. A polgárok többnyire szénbányászattal, halászattal és a turizmussal keresik meg a kenyérrevalót. Az életszínvonal pedig elég magas, és nem jellemző a szegénység a térségre.

Ami viszont elég morbid, hogy a szigeteken szó szerint sem születni, sem meghalni „nem lehet”. A Spitzbergákon ugyanis nincs szülészeti osztály a korházakban, a várandós nőknek a szülésre kiírt időpont előtt egy hónappal Norvégiába kell utazniuk. Sőt, mivel a jeges föld miatt nem bomlanak le a holttestek, temető sem található a szigeteken. Ami viszont biztos, hogy a helyiek készen állnak egy esetleges apokalipszis bekövetkeztére, és létrehozták a Spitzbergák Nemzetközi Magbunkert, ahová mindenféle növénymagokat szállítanak, és jégben tartósítják őket arra az esetre, ha elszabadulna a pokol.

De miért érdemes életünkben legalább egyszer ellátogatni a szigetcsoportra? Nos, gyönyörű hó- és kutyaszános túrákon vehetünk részt, kutatóállomásokat fedezhetünk fel, és megfigyelhetjük az északi fényt, melyet sokan csak csodálatos színházként emlegetnek. Sőt, az adómentességet miatt egy korsó sört fillérekért vehetünk meg!