Egyre nagyobb a baj – autógyárak, elektronikai cikkeket gyártó cégek állnak le

  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Világszerte egyre nagyobb a hiány a félvezetőkből, ami óriási problémát jelent már nemcsak az autógyártásban, hanem a mindennapi műszaki cikkek gyártásában is. 

A világban egyre nagyobb a hiány az úgynevezett félvezetőkből, vagyis az elektronikai cikkekhez, gépkocsikhoz szükséges mikrochippekből. Az Egyesült Államok ott tart, hogy Joe Biden kérésének megfelelően felülvizsgálja a saját kínálatát, és 37 milliárd dollárt ajánl fel a Fehér Ház az amerikai félvezető-ellátás biztosítására, illetve a rövid távú költségek fedezésére, miután a mikrochipek alapvető részét képezik az okostelefonoktól kezdve az autókon át a megújuló energiáig.

Az eszköz kínálatában bekövetkezett hiány leginkább az autóipart sújtja, hiszen a legtöbb gépkocsi gerincét éppen a mikrochipek alkotják. A Ford jelenleg 20%-os visszaesést jósol a termelésben, a Tesla pedig két hétre leállította a Modell 3-as gyártósorát. Az Egyesült Királyságban a Honda kénytelen volt ideiglenesen bezárni az üzemet is. Még az olyan nagy tapasztalattal rendelkező technológiai cégek sem tudják tartani a tempót és biztosítani elég grafikus kártyát, mint az Nvidia és a Microsoft. Úgy tűnik, hogy egyetlen nagy vagy kisvállalat sincs biztonságban a 2021-es félvezető hiány okozta káoszban.

Két gyártóra támaszkodik a világ

Noha a COVID-19 járványt szokták minden esetben hibáztatni, az az igazság, hogy a globális félvezető-ellátási láncnak ezen problémája már egy jó ideje a levegőben volt. A világ félvezetőinek 70%-át mindössze kettő vállalat, a Taiwan Semiconductor (TSMC) és a Samsung gyártja.

A félvezető-gyártóipar belépési korlátai szinte leküzdhetetlenek. A félvezető öntőműhely felállítása legalább 10–12 milliárd dolláros előzetes beruházást igényel, majd minimum három év folyamatos tanulást és tesztelést, mire készen áll arra, hogy félvezetőket gyártson. Sajnos még ekkor sincs arra garancia, hogy egy új öntőműhely chip hozama egyáltalán megközelíti a már meglévőek kapacitását. A chipek villámgyorsan elavuló eszköznek számítanak, a technológiai iparban óriási nyomás alatt kell dolgozni, már ami az árat illeti, ezért nem biztos, hogy egy ekkora volumenű beruházás végül jövedelmező is lesz.

Ilyen körülmények között csak néhány nagyvállalatnak volt arra pénze és kapacitása, hogy félvezető gyártásába vágjon, az elképesztően magas költségeket viszont több százezer ügyfélre tudta elosztani. A globális technológiai ipar örömmel adta át a gyártás gyeplőjét a TSMC-nek és a Samsungnak, hiszen így a két vállalatra hárult a világon használt chipek nagy részének legyártása. A COVID-19 okozta válsággal és a megváltozott életkörülményekkel azonban nem számolt senki.

A COVID mindent megváltoztatott

A világjárvány miatt váratlanul megugrott a kereslet a laptopok, a játékkonzolok, az asztali PC-k és az okostelefonok iránt, mivel sokan otthonról kezdtek el dolgozni, a diákok digitális oktatásra álltak át, ezért több elektronikus eszközre lett hirtelen szükség.

Az autóipari vállalatok alacsonyabb keresletre számítottak, tekintettel arra, hogy a gazdasági visszaesés idején az autóeladások száma általában visszaesik. Ez azonban téves feltételezésnek bizonyult, mivel az új autók értékesítése 2020 végére drasztikusan emelkedett. Az autóipari vállalatok megpróbálták a korábban törölt félvezetői megrendeléseket újra könyveltetni, sikertelenül.

A helyzetet tovább súlyosbította az, hogy Trump elnök Kínával folytatott kereskedelmi háborúja új szabályokhoz vezetett, amelyek megnehezítették a kínai vállalatok számára a félvezetők beszerzését a TSMC-től és a Samsungtól. Mivel Kína félvezető technológiája nem nevezhető kiemelkedőnek, így a kínai technológiai behemótok, mint például a Huawei, 2020-ban óriási mennyiségben raktároztak fel félvezető chipeket, ezzel szinte kiürítve a félvezető raktárokat. A technológiai iparra az utolsó csapást a bitcoin árának meredek emelkedése hozta, mivel a kriptovaluta ralijának köszönhetően megugrott a digitális valuta bányászatához szükséges gépek és az azokban való chipek iránti kereslet is.

Mindez elegendő volt ahhoz, hogy a TSMC és a Samsung kifogyjon a készletekből, és jelentősen megnövelje a gyártási időt, ami a jelenlegi hiányhoz vezetett.

Ki veszít?

A TSMC és a Samsung árfolyama az elmúlt 12 hónapban 190%-kal, illetve 61%-kal emelkedett a kínálati hiánynak köszönhetően. Biden elnök legnagyobb erőfeszítései ellenére a helyzet az elkövetkező három évben nem valószínű, hogy javulna az ágazatba való belépés brutális akadályai miatt.

Csak idő kérdése, hogy a műszaki gyártók és kiskereskedők mikor döntenek úgy, hogy emelik az árakat, hogy valamilyen szinten ellensúlyozni tudják az alacsony kínálatot és az óriási keresletet. A videokártyák árai már így is az egekbe szöktek, sajnos ez várhatóan a leghétköznapibb műszaki cikkek esetében is. Csakúgy mint mindig, most is a végső fogyasztók húzhatják tehát a rövidebbet.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.