Egyre több gyanús részlet derül ki a Wikileaks alapítójának ügyében
Mint arról korábban mi is írtunk a Wikileaks titkos kormányzati dokumentumokat kiszivárogtató szervezet alapítójára Julian Assange-ra évekkel ezelőtt körözést adtak ki a hatóságok, számláit pedig befagyasztották. A férfi 2012-től az ecuadori nagykövetségen húzta meg magát Londonban, egészen addig míg 2019-ben ki nem adta Ecuador az újságírót a brit hatóságoknak. A brit bíróság ezután 50 hét börtönbüntetésre ítélte első körben, majd jelezte, hogy Assange-t az Egyesült Államoknak fogja kiadni.
A férfi nem egyezett bele a kiadatásba, habár nem sok esélye volt küzdeni ellene, hiszen Virginia államban engedély nélküli számítógép hozzáférés és felhatalmazás nélküli számítógéphasználat vádjával illeték, majd bizalmas információk publikálásával és kémkedéssel is megvádolták az iraki, szír és líbiai háború részleteit kiteregető újságírót. Azóta persze sok minden történt, hiszen többen felszólaltak Assange mellett. Az ügy komolyan megmozgatta az embereket, hiszen a szólásszabadsághoz és a véleménynyilvánítás szabadságához tartozó alapvető alkotmányos jogot sérti az, amit a hatóságok már évek óta művelnek az újságíróval.
Kínzásnak is kitették az újságírót
Assange komoly megpróbáltatásokon ment keresztül, pszichológiai és fizikai kínzást is beleértve. Korábban több orvos is petíciót indított azért, hogy Assange-t kórházba szállítsák, hiszen egészségügyi állapota leromlott. Az azóta is az Egyesült Királyságban raboskodó Julian idén március óta nem láthatja családját. Az ügyvédeit eddig is csak ritkán érhette el, most viszont minden kapcsolat megszűnt számára a jogi képviselőkkel. A brit hatóságok visszaéltek hatalmukkal és a törvényben előírt szabályokat nem tisztelve tartják rabláncon a férfit. A helyi és nemzetközi prominens hírlapok persze hallgatnak.
Amíg a kiadatásával kapcsolatos eljárásban nem történik előrelépés, addig Assange magánzárkában tengeti napjait. A legutóbbi bírósági tárgyaláson videokonferencia formában vehetett részt, ahol látszott rajta, hogy mind fizikailag, mind lelkileg megviselte az évek óta tartó hercehurca. A meghallgatáshoz csak 5 újságíró csatlakozhatott, akiket szintén megfigyelték.
A bírónő nem volt független, mégsem jelezte
A DeclassifiedUK hat vizsgálatot tett közzé az Assange ügyéhez közvetlenül kapcsolódó jogi szabálytalanságokra és összeférhetetlenségre vonatkozóan az Egyesült Államok kiadatási ügyében. Ilyen összeférhetetlenség például az, hogy a Julian Assange perében eljáró bírónő és annak férje kapcsolatban áll a brit katonai egységgel, amelyről a WikiLeaks korábban több bizalmas információt is nyilvánosságra hozott. A bírónő emellett olyan brit vállalatoktól jutott komolyabb támogatásokhoz, amikről Assange évekkel ezelőtt lerántotta a vizes lepedőt. A bírónő férje 2017 és 2018 között Törökországban Erdogan elnököt és több török kormánytisztviselőt is meglátogatott. Róluk szintén írt a Wikileaks. A bírónő fia egy olyan adatszivárgás megszüntetésére specializálódott vállalathoz köthető, melyet az Egyesült Királyság hírszerzése hozott létre. A szigetország jogi útmutatása kimondja, hogy a bíróságon minden összeférhetetlenséget be kell jelenteni. A bíráknak pártatlannak és függetlennek kell lennie minden eljárás során. Assange ügyében azonban mélységesen hallgatott mindenki az egyértelmű kapcsolatokról.
Julian Assange utolsó meghallgatása a kiadatása előtt szeptember 7-én lesz. Ügyében egyébként 152 jogi szakértő és 15 ügyvédi egyesület írt tegnap levelet Boris Johnson-nak az Egyesült Királyság miniszterelnökének, azzal vádolva a hatóságokat, hogy nemzeti és nemzetközi jogokat sértettek az ausztrál Wikileaks alapítójának ügyében. Professzorok, bírák, kiemelkedő nemzetközi jogász csoportok szólították fel a brit kormányt, hogy vessen véget Julian Assange meghurcoltatásának. Egyre több kezdeményezés alakul Assange védelmében, de eddig számottevő változás nem történt az ügyben. Ha szeptemberben az Egyesült Államoknak mégis kiadatásra kerül, akkor az USA bemutathatja azt, hogy hogyan lehet a sajtószabadságot porba tiporni, a kritikus hangokat pedig végleg elhallgattatni. Mindezt a ‘demokrácia fellegvárában’.
