Egyszerre bányász és távhőszolgáltató – az ideális Bitcoin-farm
Jól ismerjük a régi kritikát: a Bitcoin-bányászatnak elképesztő karbonlábnyoma van. Ennek fő oka, hogy a termelt hőt a legtöbb bányász nem hasznosítja újra, egyszerűen visszaengedi a természetbe.
Mi lenne azonban, ha a Bitcoin-bányász üzemekre egyszerre tekintenénk informatikai létesítményként és távhőszolgáltatóként?
Ez a hozzáállás potenciálisan ahhoz a felfogáshoz is hozzájárulhatna, ahogy az emberiség az energiára és a fenntarthatóságra tekint.
Folyamatosan nő az energiahasználat
A Cambridge Bitcoin Electricity Consumption Index adatai szerint a Bitcoin áramfelhasználása folyamatosan növekszik a hálózat megalakulása óta. Az ebből fakadó üvegházhatásúgáz-kibocsátás hosszú távon szintén folyamatosan nő.
Amit a bányászattal kapcsolatban tudni kell, hogy rengeteg felesleges hőt termel. Ennek a hőnek a megfelelő módon történő elvezetése és felhasználása az egyik kulcs a Bitcoin zöldebbé tétele érdekében.
Úgy tűnik, mindez már nem csak a merész jövő. Egy kanadai város, North Vancouver például már rendelkezik konkrét tervekkel arra vonatkozóan, hogy a lakosságot Bitcoin-bányászok lássák el hővel. Ennek érdekében már partnerségre is lépett a Lonsdale Energy Provider energiaszolgáltató és a MintGreen Bitcoin-bányász vállalat, hogy legalább valamennyi, bányászattal termelt hőt újrahasznosíthassanak.
A Bitcoin által termelt hőt egyebek mellett rekreációs célokra is hatékonyan fel lehet használni. Egy átlagos úszómedence felmelegítése például 2000 – 5000 dollárba kerül. Ha Bitcoin-bányászattal tennénk mindezt, akkor két legyet ütnénk egy csapásra. Komolyabb kutatásokról nem tudunk a témában, vagyis hogy valóban költséghatékonyabb lenne-e ezt a megoldást választaniuk az uszodáknak.
A hollandok szintén kreatívak voltak a területen. A Bitcoin-bányászat által termelt felesleges hőt egyesek tulipánüvegházak melegítésére használják, amely feladatot eddig a földgáz látott el. Persze a gázfüggőséget egy szabványos villanymelegítővel is meg lehet oldani, de ha a szomszédban ott egy Bitcoin-farm, akkor miért ne kötnének jutányos üzletet?
Svédországban egy másik bányászvállalat 600 kilowattos ASIC-gépeket egy 300 négyzetméteres üvegház melegítésére használ, amelyben gyümölcsöket és zöldségeket termesztenek. A gépek egy léghűtéses konténerben kerültek elhelyezésre, amelyből a levegőt egyenesen az üvegházba szivattyúzzák. Ezzel az eljárással képesek folyamatosan 25 Celsius fokos hőmérsékletet fenntartani. Tekintettel arra, hogy télen -5 Celsius fokra is leesik a hőmérséklet, mindez nem kis teljesítménynek számít.
A bányászok hulladékhőjének felhasználása tehát jól alkalmazható a beltéri növénytermesztés során. Egy kutató szerint egy 1 megawatt teljesítményű adatközpont akár 8%-kal is növelheti az önellátást, hiszen versenyképes termékek kerülnek a piacra.
Nem mindenki ilyen lelkes
A felesleges hő hatékony felhasználásával azért is kell kezdeni valamit, mert már most is vannak olyanok, akiket közvetlenül is érint a probléma. A New York állami Seneca-tó környékén elő lakosok például arra panaszkodnak, hogy egy közeli erőmű és több mint 8000 bányász együttműködése miatt a tó forró pezsgőfürdővé változott.
Kapcsolódó cikkünk: Működhet a bitcoin rendszere bányászat nélkül is?
Az erőmű naponta több mint félmillió köbméter vizet vesz ki a tóból és 15 ezer köbméterrel kevesebbet juttat vissza. A felhasznált víz eközben akár 42 Celsius fokra melegszik fel a nyári hónapokban. Bár erre a problémára szintúgy lehetne megoldást találni, addig azonban be kell látni, hogy a bányászok néha valóban negatívan érintik az egyes közösségeket és azok környezetét.
Továbbra is fenntartható energiaforrásokat kell keresni
Akármit is fogunk kezdeni a bányászok által termelt felesleges hővel, még mindig csak a probléma kisebbik felét oldottuk meg. Ha a bányászathoz termelt energia nem fenntartható forrásból érkezik, akkor csak egy többfunkciós hőerőművet kapunk.
Ha tehát az egyéb hőforrásokat a Bitcoin-bányászgép hőjére cseréljük – miközben ez utóbbi ugyanolyan forrásból származik – összességében nem érünk el változást.
Ellenben, ha olyan bányászoktól veszünk át hulladékhőt, akik maguk is fenntartható forrásból jutottak hozzá az elektromos áramhoz, akkor jóval nagyobb lépést tudnánk tenni a bányászat kizöldítése felé.
