A hajtómű, aminek nem lenne szabad működnie – mégis sikerült

2025.05.18.
Olvasási idő: 3 perc

Az amerikai Venus Aerospace olyan járműveket tervez, amelyek két óra alatt juttathatják el az utasokat Los Angelesből Tokióba.

A Venus Aerospace, egy houstoni székhelyű startup vállalat befejezte a forgó detonációs hajtóművének (RDRE) első repülési tesztjét. A teszt fontos előrelépést jelent mind az amerikai űrkutatásban, mind pedig a repülésben – utóbbi esetén a vállalat célja, hogy a jövőbeli repülőgépeik a hangsebesség négy-hatszorosát érhessék el, mindezt pedig a hagyományos kifutópályákról felszállva.

45 évvel ezelőtt kezdtek el a hajtóműtípuson dolgozni

A forgó detonációs rakétamotor – vagy ahogy az űriparban sokan hívják, a „lehetetlen hajtómű” – nem a Venus Aerospace saját elnevezése, a hajtóműtípus ugyanis már az 1980-as évek óta fejlesztés alatt áll az Egyesült Államokban.

A Venus azonban egy teljesen saját fejlesztésű RDRE-n dolgozott az elmúlt években, az eredmény pedig egy megfizethető és kompakt rendszer lett, amely kivételes hatékonyságot és tolóerőt biztosít.

„Ez az a pillanat, ami miatt öt éve dolgozunk” – mondta Sassie Duggleby, a Venus Aerospace vezérigazgatója. „Bebizonyítottuk, hogy ez a technológia működik, és nemcsak a szimulációkban vagy a laboratóriumban, hanem a levegőben is. Ezzel a mérföldkővel egy lépéssel közelebb kerültünk ahhoz, hogy a nagysebességű repülés elérhetővé, megfizethetővé és fenntarthatóvá váljon” – tette hozzá.

A Venus hajtóművének tesztje az új-mexikói Spaceport America űrrepülőtéren történt, a vállalat szerint pedig minden rendszer jól működött.

A hangsebesség négyszerese lesz a Venus repülőgépének utazósebessége

Az RDRE-k jóval hatékonyabbak és kisebbek, mint a hagyományos rakétahajtóművek, így sok szakértő szerint ezek új fejezetet nyithatnak az űrutazásban.

Ugyanakkor a Venus hajtóművének sikeres tesztje nemcsak az űriparban, de a repülésben is óriási mérföldkőnek számít. A vállalat szerint ugyanis az RDRE jelentheti az alapot egy olyan új repülőgéphez, amely az utasokat két óra alatt repítheti el Los Angelesből Tokióba. Ráadásul a rendszert úgy tervezték, hogy módosítani lehessen attól függően, hogy katonai vagy épp utasszállítási célokra használják.

Érdemes azt is megjegyezni, hogy a Venus forgó detonációs hajtóművét úgy tervezték, hogy a vállalat speciális VDR2 légbefúvásos rendszerével működjön együtt. Ez a párosítás lehetővé fogja tenni a repülőgépek számára, hogy miután felszálltak a kifutópályáról, a hangsebesség 6-szorosával – ez 7408 km/h-t jelent – tartsák fenn a hiperszonikus utazósebességet rakétahajtóművek nélkül.

Egyébként a Venus nem titkolt célja, hogy az RDRE-k segítségével megépítse a Stargazer M4-et, ami egy közel 5000 km/h-s utazósebességgel rendelkező utasszállító repülőgép lesz.

RDRE hajtómű
A Venus illusztrációja a Stargazer M4-ről.

Más vállalatok is fejlesztenek hiperszonikus hajtóműveket

Nem a Venus Aerospace az egyetlen amerikai vállalat, amely hiperszonikus rakétamotorokat fejleszt. Az Anduril Industries például katonai célokra tervezett rakétahajtóműveken dolgozik, nemrég pedig sikeresen tesztelte az amerikai haditengerészet által megrendelt SM-6 rakétarendszer új hajtóművét. A többek között rombolókról indított rakéták sebessége így elérheti majd az akár 8600 km/h-t is.

A SpaceX egykori mérnökei által alapított Castelion szintén tömeggyártásban fog hiperszonikus, nagy hatótávolságú fegyvereket készíteni. A vállalat eddig 100 millió dollárnyi tőkét gyűjtött össze, és azt tervezi, hogy 2027-re piacra dobja az első termékét.

Békésebb vizekre evezve a Venus mellett az Ursa Major is egy úttörő hajtóművön dolgozik, amely óriási előrelépés lehet a repülésben. A vállalat Hadley nevű hajtóműve folyékony oxigénnel és kerozinnal működik, és a repülési tesztek során folyamatosan tudta tartani a hiperszonikus sebességet. Az Ursa Major eközben a Draper hajtóművet is fejleszti, amely a Föld légkörében, de akár az atmoszféráján kívül is képes lesz hiperszonikus sebességre.

TK

Közgazdasági tanulmányaim révén kerültem közel a globális folyamatok elemzéséhez, azóta pedig egyre inkább a geopolitika és a makrogazdasági trendek váltak a fő érdeklődési területeimmé. Emellett élénken figyelem a tudományos-technológiai fejlődést, különös tekintettel az űrkutatásra, amely szerintem a következő évtized egyik kulcsterülete lesz.

Legfrissebb hírek

műanyag

Mit iszol az üvegből valójában?

Sokan úgy gondolják, hogy az üvegpalack a legegészségesebb választás, ha csomagolt italról van szó. Környezetbarát, nem oldódik bele semmi, és még elegáns is. De egy friss francia kutatás most alaposan megkérdőjelezi ezt
innováció

Civilizációk átka: Miért fullad ki minden aranykor?

A történelem során számos város és nemzet csillaga korán leáldozott, hiába voltak az innováció fénypontjai. Miért nem sikerül egyetlen helynek sem fenntartania hosszú távon kiemelkedő szerepét? Vajon valaha is sikerül kitörni Cardwell
hu_HUHungarian