Az ENSZ nemrégiben újabb lépéseket tett a gyűlöletbeszéd és az álhírek elleni küzdelem jegyében, ami nagy vitákat váltott ki a nemzetközi közösségben.
A testület két új határozatot fogadott el, amelyek egyike az ENSZ Globális Kommunikációs Osztályának együttműködését szorgalmazza a hagyományos és új médiával a gyűlöletbeszéd visszaszorítására. A másik határozat pedig az ENSZ „Közös menetrendünk” programját támogatja, amely többek között a digitális azonosítók banki fiókokhoz való kapcsolását tűzte ki célul.
Digitális azonosítók és szélesebb cenzúra készülőben
Az ENSZ negyedik bizottsága (különleges politikai és dekolonizációs ügyek) által elfogadott javaslatok célja a Fenntartható Fejlődési Célok (SDG), a Globális Digitális Paktum és a Jövő Paktuma előmozdítása. A kezdeményezés támogatja a digitális azonosítók bevezetését, valamint a cenzúra és a megfigyelés megerősítését, amit számos befolyásos ország is támogat. Az ENSZ ezzel egy globális rendszert kíván létrehozni, amely egységesen kezeli az állampolgárok adatait és hatékonyabban küzd a félretájékoztatás ellen.
Számos ország képviselője támogatja a bővített cenzúrát az ENSZ égisze alatt. Az olasz delegált a mesterséges intelligencia (AI) használatát is javasolta a félretájékoztatás elleni harcban. Az Egyesült Királyság képviselője hangsúlyozta az ország elkötelezettségét a Jövő Paktuma mellett, és kiemelte a brit „Online Biztonsági Törvényt,” amely kötelezi a vállalatokat arra, hogy távolítsák el az illegális vagy mesterséges intelligencia által létrehozott káros tartalmakat.
Az Európai Unió is támogatja az új irányvonalat, különös hangsúlyt fektetve az orosz dezinformáció elleni küzdelemre. Emellett az olyan országok, mint Salvador, Szaúd-Arábia, Dél-Afrika és Malajzia szintén az ENSZ határozottabb fellépése mellett állnak a félretájékoztatás visszaszorítása érdekében.
Ellenvélemények és aggályok
Bár a javaslatok széles körű támogatást kaptak, nem minden ország értett egyet velük. Argentína például aggályát fejezte ki amiatt, hogy a „gyűlöletbeszéd” fogalmát könnyen félre lehet értelmezni és eszközként használhatják a szabad véleménynyilvánítás elnyomására. Ennek következtében az argentin képviselő visszavonta támogatását a dokumentum azon részeihez, amelyek a gyűlöletbeszédről és a 2030-as Fenntartható Fejlődési Agendáról szólnak.
Összefoglaló
Az ENSZ új határozatai a digitális azonosítók, cenzúra és megfigyelés alkalmazását szorgalmazzák, különösen a gyűlöletbeszéd és félretájékoztatás visszaszorítása érdekében. Bár számos ország támogatja ezeket az irányelveket, néhány ország, mint például Argentína, tart attól, hogy a túlzott cenzúra a szabad véleménynyilvánítást veszélyeztetheti.
Érdekelhet még: Az Instagram mesterséges intelligenciával figyeli a kamaszok életkorát
Hungarian 