Észtország a digitális köztársaság: digitális személyi és blokklánc a jövő

  • 7
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Hónapok óta azzal foglalkozik a sajtó, hogy az amerikai elnökválasztás hogyan is zajlik majd le. A postai szavazástól a blokkáncon alapú elektronikus szavazásig már mindenre volt példa. Megy a vita a lehetséges megoldásokról, miközben egy kicsi balti országban már 2005 óta online szavaznak. Ez nem más, mint Észtország.

Az észtek a világ bármely pontjáról szavazhatnak elektronikusan, digitális személyi igazolványukkal bejelentkezve. Ez az egyedülálló technológiai megoldás megvédi az észt választókat a választási csalásoktól, az erőszak alkalmazásától és a távoli szavazás egyéb manipulációitól, amelyektől most sok amerikai választópolgár retteg.

De az online szavazás csak a kezdet Észtországban. Itt található ugyanis a világ legátfogóbb online kormányzati szolgáltatásainak rendszere is. Míg például a már korábban említett Egyesült Államokban egy átlagos jövedelemmel rendelkező adózónak több órába telik az adóbevallás benyújtása, addig ez Észtországban mindössze öt percet vesz igénybe. Az Egyesült Királyságban több milliárd fontot költöttek a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat informatikai rendszerére, a betegnyilvántartás mégsem érhető el sok egészségügyi intézmény számára. Észtországban több magán egészségügyi szolgáltató van, mégis kényelmesen, bárhol és bármikor megnézhetik az orvosok az egyes beteg adatait, böngészhetnek a betegnyilvántartások között probléma nélkül. A koronavírus elleni harcban ez pedig óriási segítség.

Észtország tehát nem véletlenül nevezte el magát a világ első „digitális köztársaságának”. Közszolgáltatásainak már 99%-át digitalizálta és az Európai Unióban az észt kormányba vetett bizalom az egyik legnagyobb. Az észt kormány azt állítja, hogy a közszolgáltatások digitalizálásán évente több mint 1400 évnyi munkaidőt és a GDP 2%-át spórolja meg.

De mikor is lépett a balti ország a digitalizáció ösvényére?

A digitális korszak 1997-ben kezdődött, amikor a világ népességének csupán 1,7%-a rendelkezett internet-hozzáféréssel. A Google nevű start-up éppen ekkor regisztrálta domain nevét. Eközben Észtországban a kormány egy digitális társadalom létrehozásásának tervét szövögette, ahol mindern állampolgár alapvető technológia ismeretekkel rendelkezik, az ügyintézéshez nem kell papír, a nyilvántartások pedig decentralizáltak, átláthatóak és nyomonkövethetőek.

A fiatalokból álló kormány – ahol az átlagéletkor 35 év volt – úgy döntött, hogy megszabadul a kommunistáktól örökölt elavult technológiáktól. A nyugati világ próbált segíteni az országon, de az megköszönve a segítséget inkább más utat választott magának. Akkor még analóg telefonvonal működött, az észt kormány viszont már interneten keresztüli kommunikáción törte a fejét.

Ennek nyomán az ország vezetése 1997-ben elindította a Tiigrihüpe (Tigrisugrás) nevű projektet, amely keretében jelentős összegeket fektetett az internetes hálózatok és a számítógépes műveltség fejlesztésébe és bővítésébe. A megalakulásától számított egy éven belül az észt iskolák szinte mindegyike (97%) rendelkezett internet-hozzáféréssel, és 2000-re Észtország volt az első olyan ország, amely elfogadta az internethez való hozzáférést alapvető emberi jogként. 2001-ben ingyenes WiFi hot-spotokat kezdtek el építeni, így már az ország minden apró zugában elérhető a szélessávú internet. A kormány azt is megértette, hogyha az internetre akarják terelni az embereket, az adatvédelemnek és a magánélet megőrzésének kell az első helyen állniuk. Ez mai szemmel nézve is kiemelkedő lépés volt, hiszen a legtöbb országban még minden nem tudnak a különböző szervezetek egymás adatbázisához hozzáférni.

Két évtizeddel ezelőtt, 2001-ben Észtország a finn kormánnyal partnerségben létrehozott egy X-Road nevű adatkezelő rendszert, amelyen keresztül az állami és magánszervezetek biztonságosan oszthatták meg egymás között az adatokat. 2007-ben azonban orosz hackerek kibertámadást indítottak a rendszer ellen, amely megmutatta azt, hogy a központosított adatkezelő rendszerek ezer sebből véreznek. Ezért 2012-ben Észtország volt az első olyan ország a világon, ahol blokklánc technológiát kezdtek el használni a közügyekhez. 

Újabb lépés a jövő felé

A blokklánc technológia bevezetése nemcsak védelmet biztosít a jövőbeni támadásokkal szemben, hanem számos más előnyt is jelent az észtek számára. Például a legtöbb országban az állampolgároknak számtalan nyomtatványt kell kitölteniük ugyanazokkal a személyes adatokkal (név, cím), amikor a különböző kormányzati szervek közszolgáltatásaihoz szeretnének hozzáférni. Észtországban csak egyszer kell megadniuk személyes adataikat. A blokklánc rendszer azonnal lehetővé teszi az illetékes hivatal számára a hozzáférést.

Az embereknek digitális személyi igazolványuk van, ezzel pedig ők hagyják jóvá azt, hogy mely adatokat láthatják az egyes hivatalok. Az észtek tudják, hogy még a kormánytisztviselők sem férhetnek hozzá személyes adataikhoz az általuk jóváhagyottakon kívül. A bizalmas információkhoz való bármely illetéktelen kísérlet érvénytelennek minősül. Észtországban ugyanis bűncselekmény, ha a tisztviselők jogosulatlanul személyes adatokhoz férnek hozzá.

Ezt a futurisztikus gondolkodásmódot kellene követnie a többi országnak is, legalább azoknak, akiknek az anyagi lehetőségeik megvannak. Az állam iránti bizalmat növelhetni lehetne, és a kormány az állampolgárokkal együtt dolgozhatna egy valóban szebb jövőért.

The Conversation Cardiff Metropolitan University cikke alapján.

Kövess minket Facebook, Instagram és Twitter oldalainkon, hogy mindenről percre pontosan értesülj.😉

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.