Európa és Ázsia lehagyhatja az USA-t a blokklánc és web3 versenyben
Egyre több olyan intézkedés történik az Egyesült Államokban, amely súlyosan korlátozza a web3- és kriptó iparágat.
Bár egymástól elszigetelt eseményeknek tűnhetnek, az Egyesült Államok az elmúlt időszakban számos barátságtalan lépést tett a kriptovilág felé: lekapcsolták a Silvergate-et és Signature Bank of NY-ot (ezek híresen kriptobarát bankok voltak), nekimentek a Paxos BUSD stabilcoinnak, és New Yorkban perbe fogták a Kucoint és az Ethereumot. Emellett Joe Biden megpendítette, hogy szigorítana a “wash trading” adózásán, és 30% különadót vetne ki a Proof of Work alapú bányászat energiaköltségeire.
Szintén a fenti események sorába illeszthetők bele azok a korábbi esetek, amikor a SEC feje, Gary Gensler megakadályozta, hogy a Kraken staking szolgáltatást indítson, vagy amikor rászállt többek között a Ripple (XRP)-re. Minden bizonnyal a hagyományosan erős amerikai pénzügyi szférát próbálja védeni a hatalom ezekkel a lépésekkel, illetve a saját CBDC bevezetésével igyekszik visszavenni a kontrollt a kriptovilág felett.
Az innovációt azonban nem lehet ilyen egyszerűen megfojtani és leuralni: ha az új kriptoalapú web3 gazdaságban nem az Egyesült Államok lesz a piacvezető, akkor Európa és Ázsia fog a digitális ipari forradalom élére törni. Az Európai Unió tevékenyen dolgozik egy szabályozási keretrendszer bevezetésén, Kína hamarosan legálissá teheti a kriptóval való kereskedést Hong Kongban, és mindkét kontinensen számos ország dolgozik azon, hogy vonzóvá tegye magát a web3 startupok számára.
Az USA barátságtalansága a kriptóval szemben azért is furcsa, mert korábban az Egyesült Államok az innováció legnagyobb zászlóvivője volt: a Szilícium-völgy, Boston, vagy Austin (Texas) a legnagyobb techcégek, és tech ökoszisztémák hazáinak számítanak. Az internetes gazdaság vezető cégei az USA gazdasági motorjai, a NASDAQ sok vállalata nagyobb piaci kapitalizációval rendelkezik, mint jópár ország GDP-je – elég csak az Apple 2.5 billió dolláros cégértékére gondolni.
Az internet önmagában is egy államilag támogatott DARPA projektből indult, még ha Tim Berners Lee által végül a svájci CERN-ben is érte el végső formáját. Az internet nagy mérföldkövei közül számos kapcsolódik az Egyesült Államokhoz, mint például az 1995-ös első nagy nyilvános részvénykibocsátás, melyben a Netscape Navigator böngésző ment tőzsdére. Az USA-nak köszönhetjük a Google-t, a Facebookot, a Twittert, vagy a Youtube-ot, ám a szakértő szerint ezek a cégek az Egyesült Államokon kívül is létrejöttek volna, ha az innovációs környezet máshol lett volna kedvezőbb – példaként a Baidut és a Tencentet hozza fel.
A jelzőlámpától kezdve az internetig kezdetben minden technológiát megkérdőjeleznek, azonban stratégiai hibát vét Amerika, ha teljesen lemond arról, hogy vezető legyen a web3 gazdaság fejlődésében. Már most is vannak olyan technológiák, melyekben Ázsia és Európa az USA előtt jár, mint például az 5G, és bizonyos chipek gyártása. Amennyiben az USA kormánya a multi-billió dolláros hagyományos banki és pénzügyi világ védelmét választja az innovációval szemben, az komoly versenyhátrányt jelenthet a jövőben a kriptók és blokklánc iparágban a többi országgal szemben.
