Európai kriptokörkép: mi is a helyzet a nyugat-európai országokban

Az adóktól és a jogszabályoktól a helyi startupokig és szakmai szövetségekig – minden, amit a nyugat-európai blokklánc ökoszisztémáról és kriptóról tudni kell.

A kriptopiacon idén elszabadult hullámvasút ellenére a kriptovaluták elfogadása és a blokklánc technológia felkarolása egyre nagyobb méreteket ölt. Az EUBlockchain Observatory legújabb jelentése szerint az Európai Unión belül egyre nagyobb népszerűségnek örvend az innovatív technológia és a kriptovaluták. Nézzünk meg egy rövid nyugat-európai összefoglalót arról, hogy az egyes tagországokban hogyan is áll a kripto-és blokklánctér helyzete!

Ausztria

Számok: 50 blokklánc-megoldást kínáló szolgáltató.

Szabályozás: A virtuális eszközszolgáltatók nyilvántartását 2020-ban hozta létre a Pénzügyi Piaci Hatóság. A szabályozók “összességében nem korlátozó megközelítést” fogadtak el a kriptovaluta és a blokklánc irányába, a kriptobányászat továbbra is nagyrészt szabályozatlan maradt.

Adók: A legtöbb európai országhoz hasonlóan a digitális valutacsere áfamentes. A kriptovaluta eladásából származó tőkenyereségre progresszív jövedelemadó vonatkozik, amely magánszemélyek esetében akár 55%-ot, vállalatok esetében pedig 25%-ot is elérhet, de a digitális adózási politika akkor alkalmazható, ha a digitális valuta kamatjövedelmet termel, és így befektetési eszköznek minősül.

Figyelemre méltó kezdeményezések: 2019 novemberében létrehozták az Osztrák Blokkláncközpontot (ABC), amelynek célja a blokklánc-alkalmazások feltárása a pénzügy, az energia, a logisztika, a közigazgatás és a dolgok internete (IoT) területén. Az ABC, amelyhez több mint 21 intézmény és 54 vállalat csatlakozott eddig, a világ legnagyobb blokklánc-kutatóközpontjává kíván válni. A blokklánc a Smart City Vienna és az Open Government Data kezdeményezések egyik legfontosabb támogatója is.

Helyi szereplők: A Bitpanda, egy bécsi székhelyű kereskedési platform, amelynek piaci értéke 2021-ben meghaladta a 4 milliárd dollárt, a Blockpit, egy digitális eszközbefektetési platform, amely 2017-ben több mint 500 millió dollárnyi kereskedésért volt felelős, valamint a Conda, egy osztrák startupok számára létrehozott befektetési platform.

Belgium

Számok: 47 blokklánc-szolgáltató, 992 blokklánc-szakember.

Szabályozás: A jelentés szerint Belgiumban jelenleg “nincsenek konkrét törvények vagy rendeletek”. A Pénzügyi Szolgáltatások és Piacok Hatósága (FSMA) 2017-ben közleményt tett közzé az ICO-kra és a kriptoeszközökre esetlegesen alkalmazandó jogszabályok és szabályozások áttekintéséről.

Az FSMA ugyanakkor vörös listát vezet a csalárd kriptotársaságokról. Az FSMA a kriptoeszközöket befektetési eszközként jellemzi, tekintettel arra, hogy azok bevételi vagy hozamhoz való jogot, tárolási és csereeszközt biztosíthatnak, tekintettel arra, hogy más eszközökre átválthatók, vagy hasznossági token esetében, hozzáférést biztosítanak bizonyos termékekhez vagy szolgáltatásokhoz.

2022 májusától a kriptotőzsdék és a letéti tárcák számára kötelező a regisztráció. A szolgáltatóknak teljesíteniük kell bizonyos feltételeket, beleértve a jogi személy státuszt és a minimálisan 50 000 eurós tőkt.

Adók: A kriptopénzekből származó jövedelmek után 33%-os adót kell fizetni, attól függően, hogy a magánszemély hogyan fektet be. A puszta értéknövekedés az idő múlásával megússza az adózást, de a befektető köteles igazolni a kriptotartási stratégiáját.

Figyelemre méltó kezdeményezések: A “Blockchain for Europe” a blokkláncipar nemzetközi szereplőit képviseli uniós szinten, és elsősorban a szabályozási vitában való részvételre összpontosít. A HIVE Blockchain Society egy nonprofit blokkláncszövetség, amelynek célja az elosztott főkönyvi technológia megértésének előmozdítása, valamint a belga és a nemzetközi közösség tájékoztatása annak fejleményeiről.

Helyi szereplők: Keyrock, egy olyan vállalat, amely kriptoeszköz pénzügyi infrastruktúrát fejleszt skálázható, önadaptív algoritmikus technológiák segítségével. Érdemes megemlíteni a Credixet, egy decentralizált hitelpiacot, amely a Solana blokklánc technológiával működik, és Delta, egy bitcoin és kriptovaluta portfóliókövető alkalmazás.

Franciaország

Számok: 160 blokklánc-startup

Szabályozás: Franciaország 2016-ban barátságos jogi keretet hozott létre az ICO-khoz, lehetővé téve a kibocsátók számára, hogy a készpénzutalványokat közvetlenül a blokkláncon regisztrálják. 2017-ben a Pénzügyi Piaci Hatóság (AMF) elindította a digitális eszközalap-gyűjtő, támogató és kutató programot, az UNICORN-t. Franciaország emellett engedélyezi a tőzsdén nem jegyzett értékpapírok blokklánc technológiával történő bejegyzését és átruházását.

Adók: Az ország legfelsőbb közigazgatási bírósága csökkentette a kriptovalutákból származó nyereség adóterheit, és 30%-os átalányadót állapított meg.

Figyelemre méltó kezdeményezések: Az állami Betét- és Szállítási Alap közvetlen befektetéseket eszközöl kriptoprojektekbe. Az alap 300 millió eurót fektetett be a blokkláncba és a mesterséges intelligenciába az Európai Bizottság jövőre vonatkozó beruházási programjának keretében.

Helyi szereplők: Ledger, vezető globális kriptopénz hardvertárca-szolgáltató, a Coinhouse, kriptoeszközkezelési és tranzakciós szolgáltatásokat nyújtó cég, amely staking, megtakarítási és letétkezelési szolgáltatásokat nyújt, valamint Sorare, az Ethereumon alapuló blokklánc technológiát használó fantáziafoci játékplatform.

Németország

Számok: 343 blokklánc-startup

Szabályozás: A virtuális valuták 2013 óta “elszámolási egységek”. Németország 2020-ban bevezette a “kriptoeszköz” és a “kriptoletét” fogalmát. Ez utóbbihoz a BaFin felügyeleti szerv engedélye szükséges. A virtuális valuták nem számítanak törvényes fizetőeszköznek az országban, és általában befektetési eszközként vagy úgynevezett “helyettesítő valutaként” kezelik őket.

Adók: 2022 májusában a német pénzügyminisztérium új kriptopénzekre vonatkozó adózási irányelveket adott ki, amelyek szerint a BTC-ből és az Etherből származó nyereség után nem kell adót fizetni, ha 12 hónappal a vételük után lettek eladva.

Figyelemre méltó kezdeményezések: A Deutsche Energie-Agentur 2020 szeptemberében bejelentette a Future Energy Lab elindítását. Ez többek között a blokklánc technológia energiaszektorban való alkalmazásával kapcsolatos kísérleti projekteket foglalja magában, mint például a Blockchain Machine Identity Ledger (BMIL) és az Smart Contract Registry. Ugyanebben az évben a négy németországi villamosenergia-átviteli rendszerüzemeltető egyike bejelentette, hogy többéves stratégiai partnerséget kötött az Energy Web-bel, amely a blokklánc-alapú megoldások technológiai ígéreteinek tesztelésére és validálására összpontosít.

Helyi szereplők: Az Iota Foundation nyílt forráskódú protokollt fejleszt, amely támogatja az eszközök és az emberek közötti adat- és értékátvitelt, valamint a BitsCrunch kriptoanalitikai vállalat.

Hollandia

Számok: Több mint 160 blokklánc-startup.

Szabályozás: A központi bank és a holland Pénzügyi Piacok Hatósága (AFM) InnovationHub néven egyablakos rendszert tart fenn a startupok számára a szabályozási információkkal kapcsolatban. Létezik egy szabályozási sandbox is a feltörekvő technológiák számára, amelynek megközelítése elveken (és nem szabályokon) alapul.

Figyelemre méltó kezdeményezések: A COVID-19 világjárvány idején a Tymlez projektet indított a kormányzat részére az orvosi ellátási láncok átláthatóságának támogatására a blokklánc technológia segítségével. A mezőgazdaságban is vannak projektek, mint például a Blockchain for Agri-food, amelyet a holland Mezőgazdasági, Természetvédelmi és Élelmiszerminőségi Minisztérium finanszírozott az ellátási láncok javítása érdekében.

Helyi szereplők: A Bitfury mobil bitcoin-bányászati adatközpontokat biztosít, az Aurus, egy aranyalapú kriptopénz az Ethereum blokkláncon, és a Finturi, egy blokklánc-alapú kereskedelmi pénzügyi platform.

Svájc

Számok: 877 blokklánc-megoldást kínáló vállalat.

Szabályozás: A Szövetségi Tanács 2019-ben aktualizálta a blokklánccal és kriptovalutával kapcsolatos meglévő keretfeltételeket. A svájci parlament 2020-ban elfogadta a DLT-törvényt, amely kiigazít 10 meglévő szövetségi törvényt. 2021-ben bevezették a DLT-kereskedelmi létesítmények engedélyezését.

A Pénzpiaci Felügyeleti Hatóság (FINMA) szerint a digitális valuták funkciójuk és céljuk alapján fizetési tokenek, hasznossági tokenek és eszköztokenek kategóriájába sorolhatók.

Adók: Az adószabályok kantononként eltérőek. A digitális valutákat a vagyonadó szempontjából általában külföldi valutaként kezelik. Árfolyamértéküket a szövetségi adóhatóság határozza meg az év végén. A digitális valutákból származó tőkenyereség a magánszemélyek esetében mentesül a jövedelemadó alól. A digitális valutákkal történő vásárlások áfamentesek.

Figyelemre méltó kezdeményezések: A blokkláncot digitális önálló személyazonosságok kibocsátására, sőt regionális szinten szavazásra is használják, míg a digitális valutákat elfogadják az adók és a közszolgáltatások fizetésére. Zug városa, az úgynevezett “kriptovölgy” fővárosa 2017-ben indította el blokklánc-alapú digitális személyazonossági programját. 2022-ben Lugano városa elismerte a bitcoint és a tethert fizetőeszközként.

Helyi szereplők: Svájc messze felülmúlja a listán szereplő összes többi nemzetet, ha globálisan elismert kriptovállalkozásokról van szó. Elég megemlíteni, hogy olyan szereplők, mint a Cardano, a Polkadot, a Solana, a Cosmos és a Tezos ebben az országban székelnek.