Káosz a Fekete-tengeren, hatással lesz ez az olajellátásra?

Az EU és a G7-ek által az orosz olajra kivetett árplafon hétfőn lépett életbe, de máris zavarokat okoz a globális ellátási láncokban. Az első példa erre Törökországból érkezett, ahol a Financial Times jelentése szerint a török vizeken olajtanker dugó alakult ki, és mintegy 18 millió hordónyi olaj áthaladását akadályozzák a hatóságok, mivel az ország igazolást követel arról, hogy a hajók rendelkeznek biztosítási fedezettel:

A hajóbrókerek, olajkereskedők és műholdas nyomkövető szolgálatok szerint hétfőn mintegy 19 nyersolaj-tanker várakozott arra, hogy átkelhessen a török vizeken. A hajók a Boszporusz és a Dardanellák közelében vetettek horgonyt, a két szorosnál, amely Oroszország fekete-tengeri kikötőit köti össze a nemzetközi piacokkal.”

Az árkorlátozás piaci zavarokat okozó hatását jól mutatja, hogy a késlekedő hajókon lévő olaj nagy része nem is tartozik a szankciórendszer hatálya alá, hiszen Kazahsztánból származik, és csupán áthaladt az orosz kikötőkön.

Egy olajipari bennfentes szerint az orosz szállítmányozók viszonylag könnyen átjutottak – a nyugati biztosítók által fedezett szállítmányozók azok, akik lehorgonyoztak, és most késve kell leszállítaniuk rakományukat.

A múlt héten a G7 (Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok) és az EU megállapodott abban, hogy az orosz nyersolaj árát hordónként 60 dollárban maximálják. Az ötlet lényege, hogy az orosz olaj egy része továbbra is áramoljon, miközben csökkentik Oroszország profitszerzési lehetőségét.

Daniel Lacalle közgazdász szerint azonban a plafon “egyáltalán nem árt Oroszországnak. A megállapított felső határ, 60 dollár hordónként, magasabb, mint az Urals jelenlegi ára”.

A plafon úgy kerül bevezetésre, hogy a nyugati vállalkozásokat eltiltják az orosz olaj biztosításától, finanszírozásától vagy szállításától, ha az ár nem éri el a plafont vagy nem marad alatta. A biztosítási aspektus különösen bosszantó, mivel a tengeri biztosításokat nyugati cégek uralják, leginkább a londoni Lloyd’s of London.

A P&I Klubok Nemzetközi Csoportja szerint, amely 13 biztosítót képvisel, és a világ hajózási forgalmának mintegy 90%-át fedezi, Törökországnak a tartályhajókhoz intézett kérése “jóval túlmutat” a kért szokásos információkon.

A csoport vezérigazgatója, Nick Shaw a Timesnak elmondta, hogy szervezete “folyamatos konstruktív tárgyalásokat folytat az illetékes hatóságokkal, hogy megpróbálják megoldani a helyzetet”.

Egy amerikai pénzügyminisztériumi tisztviselő azt mondta, hogy az amerikai kormány “tisztában van azzal, hogy a török kormány új politikája hogyan nehezítheti meg a hajók közlekedését a török szorosokon keresztül”, és aggodalmának adott hangot, ahogyan brit tisztviselők is tették.

Oroszország eközben csendben felhalmozott egy tankhajókból álló “árnyékflottát”, hogy kikerülje az exportját célzó nyugati célpontokat.