Két táborra szakadtak az országok a COVID-19 járványban, de melyiknek van igaza?
A világban a COVID-19 járvány miatt két ellentétes táborra szakadtak az országok. Az egyik csoportot alkotják azok, akik szerint a koronavírus miatt drasztikus intézkedéseket kell hozni. Nevezetesen az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Ausztrália. A másik oldalt viszont azok az országok képviselik, amelyek a legtöbb óvintézekedés betartása alól felmentik az embereket. Ezek az országok a fekete báránynak kikiálltott Svédország, illetve Norvégia és Dánia. A maszkok használata a tömegközlekedés igénybevétele esetén szabadon választható. Az emberek nincsenek kötelezve a szociális távolság megtartására, de kijárási tilalom sem lépett életbe. Senkit sem fenyeget a megbírságolás veszélye, miközben szerte a világban a második hullámra készülnek.
Drákói szigor az iskolák falai között
Az Amerikai Egyesült Államok és az Egyesült Királyság ezzel szemben azzal tűnnek ki leginkább, ahogyan az oktatást kezelik. Míg a fent említett országokban a gyerekek minden egyes nap megtöltik az iskolák osztálytermeit, addig az USA és az Egyesült Királyság azt állítja, az iskolák addig nem biztonságosak, amíg egy halom új törvény és reguláció nem kél a segítségükre. Az Egyesült Királyságban nem egy esetben megtörtént, hogy az iskola vezetősége hazaküldte a tanulót és tizennégy napon át tartó házi karantént rendelt el. Sokak szerint ezáltal feleslegesen felbolygatták a tanuló és családja életét.
De az iskola nem csak azt akarja meghatározni, hogyan viselkedjenek a tanulói az intézményben. Külön kitérnek, és nem minden esetben a javaslat szintjén, arra is, hogyan viselkedjenek a gyerekek otthon. Ilyen jellegű volt az a határozat is, mely szerint az évközi nagyobb szünetekben a tanulónak otthon kell maradnia. A felsőoktatásban részt vevők számára is új követelmények lettek támasztva. A főiskolák és egyetemek arra kérik hallgatóikat, hogy ne utazzanak haza a karácsonyi ünnepekre.
Az Egyesült Királyságról sok esetben lehet hallani az intézkedései kapcsán. Mindezekben a legtöbben a szükségszerűséget kérdőjelezik meg. Mivel az intézkedések többsége akkor lépett életbe, amikor az érintett nemzetek megbetegedési és halálozási rátája alacsony volt. Kontrasztként elmondható, hogy Svédország egyszer sem zárta be az iskoláit a járvány kitörése óta. Egyedül a főiskolásokat és egyetemistákat kötelezte arra, hogy tanulmányaikat az online oktatás kereteiben folytassák tovább.
Nehéz lenne bármelyik oldalnak is igazat adni ezekben a döntésekben. Annyi bizonyos, hogy a világ egy új berendezkedés felé halad, amit sokan csak a kormányok hatalmának kiterjesztésének és megerősítésének látnak. Azonban mások úgy vélik a szociális evolúció az eredeti irányba halad, csak az események gyorsultak fel.
További érdekes cikkeink:
- Itt az új brit törvény, mely kötelezi az embereket a COVID app letöltésére
- Maszk és korlátozás nélkül is közel vannak a svédek a győzelemhez
- Leleplezték a WHO-t miért nem akarta a COVID-19 járvány kitörésekor lezárni a határokat
