Lebontanak egy szélerőműparkot, hogy helyet csináljanak egy szénbányának
Németországban egy szélerőműparkot bontanak le, hogy helyet csináljanak egy szénbánya bővítésének. A paradox helyzet rávilágít arra, hogy Európa legnagyobb gazdaságában az energiabiztonságot helyezik előtérbe a tiszta energiával szemben.
A németországi Garzweiler szénbánya közelében lévő, az RWE energiaóriás által üzemeltetett szélerőműparkban megkezdődött a szélturbinák leszerelése. Az RWE szerint a szénbányában több mint száz éve lignitet (egyfajta barnaszenet) bányásznak. A cég három, korábban készenléti állapotban lévő lignittüzelésű szénerőművi blokkja októberben menetrend szerint visszatér az árampiacra. A három blokk egyenként 300 megawatt kapacitású.
Üzembe helyezésükkel hozzájárulnak az energiaválság idején az ellátás biztonságának erősítéséhez Németországban és a földgáz megtakarításához a villamosenergia-termelésben – közölte az RWE.
A minisztérium sem örül a szénbányának
A vállalat azért a garzweileri lignitbányát bővíti, miután a nyugat-németországi Észak-Rajna-Vesztfália tartományban található Münsterben egy bíróság idén márciusban az energiakonszern javára döntött egy földvitában.
Tisztában vagyunk vele, hogy ez paradoxnak tűnik – Guido Steffen, az RWE szóvivője. De jelenleg ilyen a helyzet – tette hozzá.
A napokban Észak-Rajna-Vesztfália tartomány gazdasági és energiaügyi minisztériuma is felszólította az RWE-t, hogy hagyjon fel a szélerőműpark lebontásának tervével.
A jelenlegi helyzetben a megújuló energia felhasználásának minden lehetőségét ki kell meríteni – mondta a Guardian című lapnak a minisztérium szóvivője.
Hódít a szénbánya, de rekordokat dönt a napenergia
De Európa energiaválságának van egy jó oldala is – derül ki az Oilprice.com másik cikkéből. A kontinens a kényszerűség miatt felpörgette a napenergia bővítését, és a legoptimistább háború előtti előrejelzéseket is felül fogja múlni annak termelésében. A Világgazdasági Fórum jelentése szerint az Európai Unió 27 országából 18-ban új rekordot döntöttek a napenergia-termelés terén május és augusztus között.
Kapcsolódó cikk: Nem is olyan megújuló az a megújuló energia
A napenergia bővülése persze önmagában nem elég ahhoz, hogy megoldja a kontinens nyomasztó energiaválságát, de reményteljes – és egyelőre pénzügyileg is gyümölcsöző – előrelépés. Mind a gazdaság, mind az éghajlat szempontjából kedvező.
Napenergia-forradalom előtt állunk
A norvég Statkraft elemzése szerint az európai napenergia-kapacitás 2030-ig évente átlagosan 45 Gigawatt (GW) és 52 GW közötti mértékben fog növekedni. Ez az orosz invázió utáni becslés sokkal magasabb, mint a 2021-es, amely évi 33 GW-os növekedést prognosztizált. Sőt, a napenergia-ipar 2050-re a globális energiatermelés közel 80 százalékát adhatja.
A földgáz és általában az energiaárak már akkor is magasak voltak, amikor Európa és a világ többi része a világjárvány utáni gazdasági kilábalásért küzdött. Majd Oroszország ukrajnai inváziója borzasztó magas szintre emelte az árakat.
Orosz függés helyett kínai energiafüggés?
A napenergia fellendülése nem csak azért jó Európának, hogy átvészelje ezt a telet, hanem egy olyan jövő érdekében is, amelyben már nem függ az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól. Agathe Demarais, a The Economist Intelligence Unit globális előrejelzési igazgatója a CNBC cikkében azt állította, hogy
az EU Oroszországtól való energiafüggősége majdnem véget ért.
Van azonban némi aggodalom, hogy Európa az egyik nyersanyagokban gazdag despotikus rezsim támogatásáról csak a másikra vált át. Kína képes ugyanis arra, hogy kielégítse a napelemek iránti, robbanásszerűen növekvő keresletet. A kínai napelemek egyszerűen túl olcsók ahhoz, hogy figyelmen kívül lehessen hagyni azokat.
Kapcsolódó cikkeink:
A szélenergia túl drága lett, többek szerint már nem kifizetődő a gyártása
Jaj az a fránya szélerőmű még sem olyan zöld?
Amerikában a bitcoin bányászat ismét segít a környezetnek
Címlapkép forrása: Pixabay.com
