Mega-megfigyelő rendszert épít ki az EU, jön az arcfelismerés
Íme az Európai Unió nagyszabású programja, amellyel a közösség engedélyezi az arcfelismerő adatbázisok összekapcsolását egy mega-felügyeleti rendszer létrehozása érdekében.
A digitális jogok védelmezői azzal vádolják az Európai Uniót, hogy a Prüm II néven ismert javaslatnak köszönhetően a világ legnagyobb biometrikus megfigyelési infrastruktúrájának létrehozásán dolgozik.
Az eredeti prümi egyezményt 2005-ben Ausztria, Belgium, Franciaország, Németország, Luxemburg, Hollandia, Luxemburg és Spanyolország írta alá, az EU keretein kívül, de a blokk többi tagállama előtt is nyitva hagyták a lehetőséget. Azóta az egyezményhez már 14 tagállam csatlakozott a 27-ből.
A szerződés célja, hogy fokozza a határokon átnyúló együttműködést a bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelemben. Ez eddig annyit jelentett, hogy a szerződő felek olyan adatokat gyűjtöttek, dolgoztak fel és osztottak meg egymással, mint az ujjlenyomatok, a DNS-minták, a gépjárművek tulajdonosaira vonatkozó információk és hasonlók.
A Prüm II azonban a tervek szerint ezt az együttműködést egy jelentős kiegészítéssel bővíti: az arcfelismerési adatokkal. A jelentések szerint pedig az a méret, amelyben az EU ezt az emberi jogi és adatvédelmi szempontból rendkívül ellentmondásos technológiát használni kívánja, példátlan, hiszen emberek millióinak arcát fogja egy megaadatbázisban tárolni.
A hatalmas adatbázis ezután Európa különböző országaiban a hatóság rendelkezésére állna, hogy egy automatizált eljárás keretében arcfelismerő algoritmusok segítségével összevethesse a gyanúsítottak/keresett személyek fotóival.
A javaslatot eredetileg tavaly nyújtották be, és célja, hogy az Európai Parlament és az EU Tanácsa rendeletet alkosson a közösség tagállamainak bűnüldöző szervei közötti automatizált adatcseréről. Ahogy egyre több részletre derül fény – többek között az információszabadsággal kapcsolatos kérelmekre adott válaszok révén – a jogvédők egyre hangosabban bírálják a javaslatot.
A Wired idézte Ella Jakubowskát, az Európai Digitális Jogok (EDRi) politikai tanácsadóját, aki szerint az EU “a legkiterjedtebb biometrikus megfigyelési infrastruktúrát hozza létre, amilyet szerintem valaha is láttunk a világon”.
Az EU által alkalmazott modell az úgynevezett visszamenőleges arcfelismerés, szemben az “élő” modellel, ahol az élő képeket összehasonlítják a rendőrségi adatbázisban szereplő képekkel. A visszamenőleges vagy más néven retrospektív kifejezés itt azt jelenti, hogy a rendőrségi szervek között megosztott képek sokkal szélesebb körű forrásokból származnak majd: a megfigyelő kamerákból, a közösségi médiából, a mobiltelefonokról, sőt még az állampolgárok jogosítványairól készült képekből is.
