További 3.5 billió dollárt fog költeni az amerikai jegybank eszközvásárlásra

Nagy felzúdulást okozott az amerikai közgazdászok és gazdasági újságírók körében egy tegnapi nyilatkozat, amelyet a Minneapolisi Szövetségi Bank (MFED) vezetője, Neel Kashkari tett a CNBC csatornáján. Kashkari arra a kérdésre ugyanis, hogy lát-e problémát abban, hogy a szövetségi bank részéről a gazdaság szereplői részére nyújtott tőkeinjekciók hatalmas pénzügyi lufit okoztak, szimplán csak annyit mondott, hogy semmiféle morális hazárdot (“másé a haszon, másé a kár”) nem lát benne.

Ezzel szemben ha rápillantunk a szövetségi jegybank, a Fed mérlegének egyenlegére, akkor azért láthatjuk, hogy a bank nem igazán lát más eszközt a jelenlegi gazdasági helyzet kezelésére, mint a tőkeinjekciókat. És bár Kashkari nem nagyon ismerné be egy egyszerű diagram alapján, hogy itt azért van bőven veszély, ha a Fed továbbra sem lesz hajlandó jobban megvágni a kamatlábakat, akkor ezenkívül már csak az maradt, hogy újabb eszközvásárlást, mennyiségi enyhítést indítanak be. Ez nagyjából azt jelenti, hogy a jegybank úgy igyekszik növelni a piacon lévő pénz mennyiségét, hogy értékpapírokat kezd el vásárolni a piacon.

De mégis mennyi pénzt akar a piacra benyomni a Fed?

Ha lehet hinni az egyik igazgatóhelyettes, Michael Kiley által közzétett egyik korábbi elemzésnek, akkor a GDP 30%-ának megfelelő összegben kell majd a jegybanknak értékpapírokat vásárolnia (ez közel 6.5 billió dollárt jelent!) azért, hogy ellensúlyozza a nulla százalékot elérő irányadó kamat miatti hatásokat. És mivel az elemzés közzététele óta a Fed már vásárolt 3 billió dollár értékben értékpapírokat, így további 3.5 billió dolláros vásárlásra lehet számítani. Bár jelenleg a hivatalos Fed-számok szerint havonta 120 milliárd dollár értékben vesz a bank értékpapírokat, nagy valószínűséggel lehet számítani arra, hogy ez az érték növekedni fog a következő hónapokban.

A probléma

A fentiekkel a probléma nem az, hogy az amerikai jegybank tovább folytatja a várható jövőben a kibocsátott értékpapírok pénzzé tételét, hanem az, amiben egyes Fed-elemzők és a szakértők többsége egyetért: a Fed nem lát más opciót a gazdaság zuhanásának megállítására és még azt sem tudják, hogy milyen hatása lesz a közeljövőben annak, amit most tesznek. Az egyik gazdasági portál egyenesen odáig ment, hogy azt állította, az amerikai gazdaság most már a különféle ösztönzők és programok nélkül nem tudna működni, azaz a mennyiségi enyhítés nélkül a gazdaság és az értékpapír-piac működése elválna egymástól.

Úgyhogy mi is a konklúzió?

A jelek szerint az amerikai jegybanknak nincs semmiféle stratégiája a folyamatos ösztönzők és tőkeinjekciók keltette ördögi kör megtörésére, hiszen ha nem folytatná ezt a tevékenységét tovább, akkor nagyon komoly bajba kerülne az amerikai gazdaság. Amelynek szenvedéseiről már korábban is megemlékeztünk itt.