Miért üresek Magyarországon egyes boltok polcai?

Hiány a boltok polcain. Avagy súlyosabb gond az infláció, mint gondolnád. Avagy miért vettem háromféle vörösbabkonzervet. Sok kereskedőnek nincs elég tőkéje, hogy feltöltse a polcait, a magas kamatok miatt nem kifizetődő a forgóeszközhitel,. Vagy kénytelen árat emelni, de a fogyasztók ezt nem mindig akarják vagy tudják megfizetni. (Véleménycikk.)

Tudom, senkit nem érdekel, hogy én miért vettem háromféle vörösbabkonzervet, mégis tanulságos az ügy, mert ha így megy tovább, akkor esetleg sokáig együtt kell élnünk Magyarországon egyfajta modern hiánygazdasággal. Nevezzük tőkehiány-gazdaságnak.

Mi az a hiánygazdaság?

Hiánygazdaságnak eredetileg a szocialista (kommunista) berendezkedésű országok gazdaságában kialakuló jelenséget nevezik, amikor az embereknek, ha van is pénzük, mégsem tudják elkölteni, mert alig van valami a boltokban. Az idősebbek erre Magyarországon még jól emlékeznek, de a jelenség megcsodálható például Kubában vagy Venezuelában is, amik ma a letűnt szocialista világ skanzenjei.

A részletekbe nem megyünk bele, elég annyi, hogy a jelenségnek nagyon súlyos, a szocialista gazdaság legmélyéig, gyökereiig nyúló okai vannak. Amiket nagyon szépen leírt Kornai János “A hiány” című könyvében.

Bemutatta, hogy a hiány nem egyszerűen a hibásan megállapított árak vagy a szakszerűtlen tervezés következménye, hanem a szocialista rendszer olyan sajátossága, amely belső természetéből fakad. (Wikipedia)

Mi köze ennek a jelenhez? Egyrészt az, hogy a szocialista hiány egyik fő oka az árszabályozás. Ha ugyanis az eladót rákényszerítik arra, hogy túl olcsón adjon valamit, amin veszít, akkor majd nem fogja adni, mert nem hülye. Az az áru tehát nem lesz. Ezt látjuk, illetve gyakran nem látjuk most olcsó cukorból, olcsó csirkéből és a többi szabályozott áru termékből.De egy újfajta hiány is kialakulóban van.

Hiány vörösbabból

Itt érkeztünk el a vörösbabkonzervekhez. Azt mondta a feleségem, hogy vegyek öt darabot egyik kedvenc ételünkhöz,  a chili con carne nevűhöz. Csakhogy a kedvenc szupermarketben nem volt egy darab sem. Átmentem tehát a piacra, ahol az első boltban találtam kettő darabot. Gyorsan meg vettem, majd elmentem egy másik boltba, ahol szintén találtam kettő darabot. Később egy másik szupermarketbe tudtam szerezni még párat, így jött össze a háromféle termék.

Vörösbabkonzervek. (Saját fotó.)
Vörösbabkonzervek. (Saját fotó.)

Az egyik rádióban egy kereskedő vagy nagyobb céget irányító üzletember  arról panaszkodott, hogy míg pár évvel ezelőtt évi pár százalékos kamattal tudtak forgóeszközhitelt felvenni a vállalkozók, addig ez ma körülbelül évi húsz százalék körül van. Ez borzasztóan megnehezíti az árukészletet tartását, hiszen amíg nem fogy el, akkor is ketyeg a hitel, magas a tartási költség. Így aztán minél kevesebbet szereznek be a cégek, hogy ne legyen sok raktáron. Akár olyan áron is, hogy egyes termékek nem mindig kaphatók.

A kiskereskedő a hiányról

Ugyanez történik kicsiben a piacon, a kisboltokban is. Az egyik ismerős kiskereskedő panaszkodott nekem, hogy az emberek jóval kevesebbet vásárolnak nála, és teljesen kiszámíthatatlan lett, hogy melyik termék fog elfogyni, melyik nem. Neki pedig alig van forgótőkéje, így aztán csak nagyon óvatosan vásárol a nagykereskedőtől, ezért tátong egy csomó polcon űr, sok a feltöltetlen hely.

Hát így állunk. Egyes termékek nem kaphatók, mert túlságosan olcsók, más termékek meg nem kaphatók, mert nem fogynak annyira vagy túlságosan drágák. A legnagyobb kapitalizmus kellős közepébe megérkezett egyfajta hiánygazdaság. Alapvetően a magas infláció miatt.

Ki kapja a kedvezményes hitelt?

A nagy cégeknél súlyosbítja a helyzetet, hogy elvonták a kereskedők nyereségét az újabb különadóval. Ami a hatásait tekintve, a fogyasztók szempontjából semmiben sem különbözik attól, mintha az amúgy is toronymagas, 27 százalékos áfát felemelték volna 30 százalék fölé. Arról is hallhattunk a rádióban, hogy szinte minden vállalkozás kérhet például Széchenyi MAX+ hitelt, forgóeszközökre is. De vajon az a kereskedő is kap-e, akitől én vásárolok?

Valahogy ez a kedvezményeshitel-osztogatósdi sem az igazi, mert egyrészt ki tudja, a megfelelő helyre kerülnek-e ezek a pénzek. A hitelfelvételnek így is sok feltétele van. Viszont sok vállalkozó, akinek eleve volt, van pénze, felveheti az öt százalékos hitelt, a saját tőkéjét meg beteheti 14-16 százalékos kamatú lakossági államkötvényekbe. Hitelt mindig az kap legkönnyebben, akinek nincs rá igazán szüksége.

A magyar galambok és héják

De itt az állam egyik intézkedésével keresztbe tesz a másiknak. A magyar jegybanknak kamatot kell emelnie és a pénzkínálatot csökkentenie, hogy az inflációt leszorítsa. De itt vannak ezek a kedvezményes hitelek, amelyek meg éppen növelik a pénzkínálatot. Dilemma és ellentmondás.

Kapcsolódó cikk: A portugálok aranya, avagy mit vegyünk (hiper)inflációs időkben

Ami egyébként nem magyar sajátosság, a világ számos jegybankja hasonlóan őrlődik: Ha túl laza (“galamb”), ha a gazdaság erős és van hitel, kereslet, akkor nem csökken az infláció. Ha az infláció ellen nagy szigorral lépnek fel (“héja”), akkor meg agyonvághatják a növekedést, recessziót idézhetnek elő.

Súlyosabb gond az infláció, mint gondolnád

Mindennek egyik tanulsága, hogy súlyosabb gond az infláció, mint gondolnánk. Nem csak a fogyasztókat érinti, a termelőket is. Nem igaz az, hogy a vállalatok, kisvállalkozások majd úgyis megemelik az áraikat, és ellesznek, ahogy eddig is.

Ha magas az infláció, nem lehet tervezni. A cégek, vállalkozók nem tudják, milyen áron tudják majd beszerezni az alapanyagokat, az energiát vagy mekkora béreket kell fizetniük a következő hónapokban. (Hónapokra sem, nemhogy évekre előre.) Azt sem, mennyiért tudják majd eladni terméküket vagy szolgáltatásukat.

Így lehetetlen tervezni, előre tekinteni, beruházni, stratégiai döntéseket hozni. A nagyfokú bizonytalanság az egész gazdaságot visszavetheti.

Kapcsolódó cikkeink:

Címlapkép forrása: Pixabay.com