Mire készül Kína a nukleáris fegyvereivel? Tényleg atombomba támadás várható?

Kína tervei szerint a következő évtizedben megnégyszerezi nukleáris fegyverkészletét: vajon csak védekezni próbál az USA ellen, vagy támadásra készül?

Úgy tűnik, a Pentagon igencsak alábecsülte Kína nukleáris arzenálja bővítésével kapcsolatos ambícióját. Míg ugyanis a tavalyi felmérések 2030-ra 400 új nukleáris fegyvert jósoltak, addig a legfrissebb, 2021-es jelentés szerint 2027-re 700, 2030-ra pedig több mint 1000 robbanófej előállításával számol Kína. Sőt, a robbanófejgyártás gyors növekedésével párhuzamosan a hordozórendszereket is korszerűsíteni kívánja:

„A KNK [Kínai Népköztársaság] megsokszorozza szárazföldi, tengeri és légi nukleáris hordozóeszközei számát, valamint kiépíti a bővítéséhez szükséges infrastruktúrát” – áll a Védelmi Minisztérium közleményében. Kína gőzerővel halad a nukleáris terjeszkedés irányába azáltal, hogy „gyorstenyésztő reaktorok és újrafeldolgozó üzemek építésével megnöveli a plutónium előállítására és szétválasztására irányuló kapacitását”.

Védekezés vagy támadás?

Nos, elég érdekes a tény, hogy a jelentés határozottan arra utal, hogy Kína az amerikai hadsereg Dél-kínai-tengeren való fokozott jelenléte miatt gyorsíthatta fel nukleáris terjeszkedését:

„2020 második felében a KNK úgy határozott, hogy az USA fegyveres támadásra törekszik. A téves aggodalmakat a médiában széles körben elterjedt spekulációk kísérték és táplálták, ami figyelmeztető üzenetekkel, nagyszabású hadgyakorlatokkal, fokozott felkészültséggel és új eszköztelepítésekkel járt” – írták.

Ugyan a jelentés „téves” jelzésnek minősíti az amerikai provokációt, továbbra is érdemes tisztában lennünk azzal, hogy a Kína ellenes retorika mind a Trump-, mind pedig a Biden-adminsztráció ideje alatt egyre harciasabbá vált. Az USA ráadásul még mindig jóval több, összesen 3750 nukleáris fegyverrel rendelkezik. Sőt, míg Kína ellenzi, addig az USA-nak joga van atombombákat bevetni védelmi, de akár támadó céllal is. Az álláspont egyébként szövetségesei – az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és Ausztrália – érdekeit is képviselik, mivel ezen államok saját nemzetvédelmük szempontjából tartják fontosnak a fegyverekhez való ragaszkodást.