Nem kamu a mesterséges klímamanipuláció
A mesterséges klímamanipulációról beszélni már nem tabu. Korábban sokan úgy gondolták, hogy az időjárás manipulálása csak egy újabb összeesküvés-elmélet, most viszont kiderült, hogy egy európai ország intézményi testülete is a témával foglalkozik.
A spanyol állami meteorológiai ügynökség, az AEMET április 10-én közzétett egy cikket a honlapján, melynek címe: “Mesterséges klímaváltozás. A mesterséges időjárás-módosítás helyzete világszerte”.
Az intézet kiemeli, hogy “jelenleg több mint 50 ország folytat tevékenységet a mesterséges időjárásmódosítás területén”, e kísérletek eredményeit a Meteorológiai Világszervezet (WMO) szakértői bizottsága által készített időszakos jelentésekben olvasható. “Ezek a tevékenységek” – olvasható az AEMET honlapján – “a csapadékmennyiség mérsékelt növelésére, a jégeső méretének és az okozott károk csökkentésére, valamint a köd helyi eloszlatására irányulnak.”
A cloud seedingtől a hangágyúkig
A cikk áttekinti a légköri viszonyok módosítására alkalmazott főbb technikákat, amelyek egyik célja a globális felmelegedés elleni küzdelem, de a környezetre, a bolygóra és az egészségre gyakorolt következmények még nagyrészt ismeretlenek.
“A mesterséges időjárás-módosítás során alkalmazott technikák közül sok már megalapozott tudományos ismereteken alapul, de még mindig sok a bizonytalanság.”
A vizsgált technikák között szerepel a robbanórakéták vagy hangágyúk használata a jégeső elleni küzdelemben: “Egyes felhasználók bizalma és a kereskedelmi sikerek ellenére a megkérdezett tudományos szakirodalomban nem találtak olyan tudományos alapot, amely igazolta volna hatékonyságukat” – írják a szerzők.
Bőséges teret kap az ún. cloud seeding bevetése: “Ez történhet repülőgépek vagy rakéták segítségével, a felhőzet tetejének bevetésével az előre kiválasztott helyeken” – magyarázzák. Itt sem hiányoznak az utalások a technika alkalmazásának ismeretlenségeire: “A siker nem garantált, és költség-haszon elemzést kell végezni” – írják.
Ezüst-jodid és szárazjég
Hogy mit fecskendeznek a felhőkbe, arról a cikk így számol be: “Ezek olyan vegyületek, mint az ezüst-jodid, a leggyakrabban használt, a nátrium-klorid vagy a szárazjég, amelyek használata nem túl gyakori, és alacsony koncentrációban ártalmatlannak tekinthető a környezetre.
Az eredmények azonban szerények, ahogyan a spanyol ügynökség is beszámol róla: “Egyes tanulmányok szerint az ezekkel a módszerekkel kapcsolatos csapadéknövekedés a legjobb esetben is legfeljebb 20%-os lehet, de értékelésükben mindig van egy kis bizonytalansági tényező.”
Más technikákat is tesztelnek: olyan eljárásokat, mint az ionizáció, a lézer vagy az elektromos mezők.
A világ tucatnyi országa közül, amelyek hasonló megoldásokat alkalmaznak, egyedül Kínát említik: “Nemrégiben vált aktuálissá, hogy Kína nagyszabású cloud seedinget tervezhet az aszály ellen”.
