Nincs ingyen az életmentés – a sürgősségi ellátásért is fizetni kell a TB-vel tartozóknak
A jövőben kiszámlázzák az életmentő beavatkozást azoknak, akik nem rendelkeznek érvényes TB-vel.
2020. július 1-jétől azok, akik hat hónapig nem fizetnek társadalombiztosítási járulékot, nem részesülhetnek ingyenes egészségügyi ellátásban. Erről még július 1-jén számoltunk be. Az akkor megjelent törvény szerint, minden olyan állampolgár, aki nem rendelkezik bejelentett munkaviszonnyal nem kap munkanélküli segélyt vagy más ellátást, illetve nem fizeti maga után a 7710 Ft-os hozzájárulást havonta, csak sürgősségi ellátást kaphat. Most viszont újabb ponttal egészült ki, a már korábban nagy port kavaró döntést.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma augusztus végén kiadott egy rendeletet, mely értemében akinek nincs érvényes tajszáma, annak a jövőben a sürgősségi ellátásért is fizetnie kell. Akik tehát július 1. után hat havi tb-tartozást halmoznak fel, nem kaphatnak automatikusan ingyenes ellátást. Bizonyos esetekben életmentő beavatkozás esetén viszont utólag kiegyenlíthetik a számlát. A rendelet előírja azt is, hogy a beteget, illetve annak hozzátartozóit már a beavatkozás előtt tájékoztatni kell a várható költségekről. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) úgy nyilatkozott, hogy a kórházak olyan összegről állíthatnak ki számlát, amilyenről csak akarnak, de a rendelet szerint meghatározott 750 ezer forintot nem haladhatja meg. A sürgősségi ellátás körébe tartoznak például a baleseti sérülések, a mérgezések, a szív és érrendszeri-, agyi keringési zavarok, hőártalmak, áramütések, vízi balesetek, akut hasi katasztrófák.
Ezek közös jellemzője az, hogy ellátás nélkül néhány perc vagy akár órák alatt visszafordíthatatlan állapotba kerülhet a páciens, amely következtében maradandó károsodást szenvedhet, vagy akár meg is halhat. A Népszava által megkérdezett szakértők úgy vélik, hogy az új szabály beláthatatlan következményekkel járhat. Könnyen előfordulhat ugyanis az, hogy egy sürgősségi osztályra kerülő beteg vagy annak hozzátartozója ha meghallja a kórházi ellátásért fizetendő összeget, inkább nem kéri azt, mivel tisztában van vele, hogy később nem tudja azt kifizetni. Képzeljük el a szituációt, amikor valakit például közúti baleset miatt szállítanak be a kórházba életveszélyes állapotban, de a felmerülő költségeket a hozzátartozók nem tudják megfizetni. Akinek komoly gondot okoz 7710 Ft havi kifizetése, az nyilván nem fogja tudni kifizetni a 750 ezres számlát sem.
Nem fizetsz, mehetsz
Kiss Zsolt NEAK-főigazgató azt nyilatkozta, hogy az új társadalombiztosítási törvény júliustól hatályos, az ezt követő hat hónapot már figyeli az adóhivatal. Akinek összejön a hathavi hátraléka, annak a taj-számát a NEAK kötelezően érvényteleníti. Ha a kezelőorvos ezt látja, akkor nem nyújthat számára a közfinanszírozás terhére ellátást. A főigazgató szerint ez a szigorítás nem érinti a munkavállalókat, akik után fizetnek járulékot, a nyugdíjasokat, a 18 éven aluli gyerekeket, illetve az egyetemi hallgatókat. Akik önfinanszírozók azoknak viszont nagyon oda kell figyelniük, hogy minden egyes hónapban pontosan befizessék a járulékot és a megfelelő helyre, hiszen eddig piros tajszám esetén is ellátták őket, januártól 1-jétől viszont erre többet nem lesz lehetőség. Kiss Zsolt szerint ez a változás a szolgáltatókat is nehéz helyzet elé állítja majd. Minden egészségügyi intézménynek fel kell készülnie arra, hogy jövő évtől megjelennek az úgynevezett barna taj-számú páciensek is. Az ellátásukat viszont semmilyen formában nem téríti majd meg az egészségbiztosító. A Magyar Orvosi Kamara már korábban arra figyelmeztetett, hogy az új törvény veszélyeztetheti a folyamatos gyógyítást, és komoly terhet ró az egészségügyi dolgozókra is, akik a Hippokratészi eskü ellenére meg kell hogy tagadják az ellátást.
Színvonalon aluli ellátás
Úgy tűnik, hogy a magyar egészségügyi ellátást egyre inkább az amerikai modellre kívánják átalakítani, ahol szintén nincs ingyen a sürgősségi ellátás, illetve a mentő sem. Aki hívja a 911-et, annak később komoly összeget kell fizetnie a mentőért és a kórházi ellátásért, ha nem rendelkezik magánbiztosítással. Az már más kérdés, hogy a magyar kórházak színvonala hol áll az amerikai, vagy akár a nyugat-európai kórházakéhoz képest. Nemrég a Human Rights Watch egy jelentést tett közzé a magyar egészségügyben található áldatlan állapotokról. A jelentés szerint a kórházakban nincs kézfertőtlenítő és szappan. A közösségi helyiségeket nem takarítják megfelelően. A koronavírus-járvány kellős közepén hiányos a dolgozók védőfelszerelése. Nincs megfelelő számban egyágyas szoba a fertőzött betegek elkülönítésére sem. A kórházakban a mikrobiológiai vizsgálatok eredményei lehangolóak, hosszú a várakozási idő a különböző vizsgálatokra és azok eredményeire. Emellett kiemelték azt is, hogy gyakori a kórházi fertőzés, amiről viszont nincs megbízható statisztika.
