Norvégia lenyűgöző felfedezést tett
Norvégia lenyűgöző felfedezést tett. A helyi régészek egy olyan rúnakövet találtak, amely szerintük Jézus Krisztus idejéből származik.
Norvég régészek egy csapata megtalálta az általuk eddig ismert legősibb rúnakövet. A rejtélyes feliratokkal kifaragott kis, barnás színű kődarab állítólag Jézus Krisztus idejéből származik, és mintegy 2000 éves lehet.
“Az akár kétezer éves feliratok a rovásírás rejtélyes történetének legősibb időszakából származnak” – áll az oslói Kultúrtörténeti Múzeum közleményében, amely a héten elsőként hozta nyilvánosságra a hírt.
A kis homokkődarabot akkor találták, amikor a kutatócsoport 2021 végén egy ősi temetkezési helyet vizsgált a norvég fővárostól, Oslótól északnyugatra fekvő Tyrifjorden tó közelében. Az oslói múzeum szerint a kövön található rúnaírás “Norvégia legősibb ismert írása”. A rúnaírás szerzője “olyan ősi nyelvet beszélt, amelyet az ó-norvég elődjének tartanak”, a ma beszélt összes északi nyelv anyanyelvének – tette hozzá a közlemény.
A kövön többféle véset található – közölte a múzeum, hozzátéve, hogy nem mindegyiknek “van nyelvi értelme”. Több rúna egyértelműen kiemelkedik a többi felirat közül, és az “idiberug” szót alkotja – áll a közleményben. A tudósok azonban eddig nem tudták megerősíteni a pontos jelentését. Úgy vélik, hogy ez az “Idibergu” nevet vagy az “Idiberung” családnevet jelenthette.
A rúnakő közelében lévő temetkezési helyen talált csontok és faanyagok arra utalnak, hogy a rúnakő felirata Kr. u. 1 és 250 között készült, amikor az ókori Római Birodalom virágzott, és a kereszténység megtette első lépéseit. Egyes médiajelentések szerint a kő évszázadokkal idősebb az összes többi, korábban felfedezett rúnakőnél is.
“Ez a lelet rengeteg ismerettel szolgál a rúnák korai vaskori használatáról. Ez lehet az egyik első kísérlet arra, hogy Norvégiában és Skandináviában rúnaírást használjanak kövön” – mondta Kristel Zilmer, az Oslói Egyetem professzora az AP hírügynökségnek. A felfedezést egyúttal “a legszenzációsabb dolognak nevezte, ami nekem, mint akadémikusnak, jutott”.
A rovásírás ábécéjét a germán népek, köztük a skandinávok is használták, mielőtt átvették volna a latin ábécét. A rovásírás egyes formáit Skandináviában még a középkorban is alkalmazták, és a svéd Dalarna tartományban egészen a 20. századig megőrizték ezt az írásformát.
További érdekes cikkeink:
- Furcsa maradványokat találtak az óceán fenekén
- 6 rejtélyes hely, melyek keletkezése örök talány
- Európa legnagyobb ritkaföldfém lelőhelyét tárták fel Svédországban
