Ördögtől való dolog? Így fejlődik a mesterséges intelligencia

Nem ördögtől való dolog, mégis sokan félnek a mesterséges intelligencia fejlődésétől. Megmutatjuk, hogyan kezdődött, most hol tartunk, és mi lehet a végszó.

A mesterséges intelligencia (MI) hosszú utat tett meg megjelenése óta, fejlődését az évek során ugyanis több tényező mozgatta: gondoljunk csak a számítástechnika vagy az internet evolúciójára, aminek köszönhetően ma már lehetőség nyílik arra, hogy az MI valós problémákat pillanatok alatt megoldjon. Felmerültek azonban a társadalmi és kulturális kérdések, az automatizálás miatt ugyanis munkahelyek szűnnek meg; és az sem mindegy, hogy egyesek rosszindulatú kibertámadásokra, vagy éppen a dezinformáció terjesztésére használják a technológiát.

A mesterséges intelligencia (MI) (angolul artificial intelligence, AI) fogalma olyan számítógépeket, programokat és a szoftver alapú alkalmazásokat takar, amelyek az emberi viselkedés és gondolkodás szimulálására lettek létrehozva.

Hogyan kezdődött, és hol tart most?

A mesterséges intelligencia eredete a XX. század közepére tehető, amikor az informatikusok olyan algoritmusokat és szoftvereket kezdtek el létrehozni, amelyek emberi intelligenciát igénylő feladatok elvégzésére hivatottak. Az MI legelső úttörője Alan Turing volt, aki egy gép koncepcióját vetette fel, amely képes szimulálni az emberi intelligenciát (ez ma Turing-tesztként ismert).

Később, az 1956-os dartmouth-i konferencián a tudósok már a gondolkodni képes robotok megépítésének lehetőségét vizsgálták. A konferencia hivatalosan is bevezette a tudományba az MI területét, ebben az időben azonban még a szimbolikus gondolkodás volt a technológia tanulmányozásának fő témája. Az 1960-as és 1970-es években a mesterséges intelligencia kutatása fordulatot vett, és olyan rendszerek fejlesztésére összpontosítottak, amelyek képesek lehetnek a szakemberek (például a mérnökök és orvosok) által hozott döntések utánzására. Az 1980-as években statisztikai módszereket kezdtek el alkalmazni, hogy a számítógépek adatokból tanulhassanak: ennek eredményeként jött létre a neurális hálózat, amelyet az emberi agy felépítése és működése alapján modelleztek. Ez utóbbi az  a 2000-es évek elején érte el tetőpontját, amikor a képfelismerés és a természetes nyelvfeldolgozás is beépült a technológiába.

A modernkori mesterséges intelligencia fejlesztése – gondoljunk csak a virtuális asszisztensekre vagy az önvezető autókra – ma már az emberek interakciói felé való elmozdulást szorgalmazza. A természetes nyelvfeldolgozás továbbfejlesztése lehetővé tette, hogy a számítógépek egyre pontosabban megértsék az emberi beszédet és emberhez hasonló válaszokat tudjanak generálni.

Kapcsolódó: Még fel sem ocsúdtunk a ChatGPT 3-ból, máris itt a GPT-4

A jövőre nézve az MI minden bizonnyal fontos szerepet fog játszani a tárdalami problémák megoldásában, fejlődése azonban életünk minden területére mélyreható hatással lesz, a munkavégzéstől kezdve a kommunikáción át a döntéshozatalig.

Forrás