Pánik a gyémántpiacon: az USA nem kér az orosz gyémántokból
Az orosz gyémántbányászati óriásvállalatra vonatkozó amerikai szankciók pánikot keltenek az egész iparágban. A kereskedők kétségbeesetten keresnek lehetőségeket, hogy továbbra is hozzáférhessenek a világ egyik legfontosabb drágakőforrásához.
Oroszország ukrajnai inváziója megzavarja a milliárd dolláros kereskedelmet, amely kiterjed a szibériai örökfagyos gyémántbányákra, az antwerpeni titkos kereskedőházakra, az indiai poros csiszoló műhelyekre és a New York-i csillogó ékszerüzletekre.
Az orosz bányászati óriás, az Alrosa PJSC szállítja a világ nyers drágaköveinek közel egyharmadát, és a vállalat elleni amerikai szankciók pánikot keltenek az iparágban. A Tiffany & Co. és a Signet Jewelers Ltd. cégek bejelentették, hogy fel akarják függeszteni az orosz gyémántok értékesítését. Mivel Amerikában közeleg az esküvői szezon, kétségbeesett küldöttségek kerestek megoldást Indiában, a világ legnagyobb exportőrénél, amely 10-ből kilenc követ munkál meg és csiszol.
Az USA gyémántjainak közel felét Indiától szerzi be
Ez teszi Új-Delhit páratlan érdekeltté a következmények kezelésében és az Ötödik sugárút boltjainak feltöltöttségében. A fennakadások az egész észak-amerikai ellátást megzavarhatják, és Indiának 2,5 milliárd dollárjába kerülhetnek ebben a negyedévben, ami éves forgalmának közel 10%-át jelenti.
A világjárvány miatti korlátozások enyhülésével a Signet és más ékszerészek 2,5 millió esküvőt várnak az Egyesült Államokban az idén. Ez a legmagasabb szám az elmúlt négy évtizedben.
Az indiai Surat városában, a világ egyik legnagyobb csiszolóközpontjában az elmúlt hetekben elcsendesedtek a gyémántbazárok. A munkások tétlenül ülnek a munkára várva. Az új kövek behozatala visszaesett. Az árak csökkentek. Gyakorlatilag mindenkinek ugyanaz a panasza: A szankciók nehéz helyzetbe hozták az exportőröket.
“Általában az utcák zsúfolásig tele vannak vevőkkel és eladókkal” – mondta Manish Jain, egy kereskedő. “A háború kitörése után hirtelen leestek az árak, és most magasan értékelt készleteket tartunk vevők nélkül”.
Minden egyes kő eredetét meg kell jelölniük
Egyelőre az amerikai szankciók egy kikötése lehetővé teszi az olyan importot, amelyet “jelentősen átalakítottak” egy olyan országban, mint India, bár a törvényhozók a kiskapuk bezárását szorgalmazzák. A csiszolók azonban azt mondják, hogy egyes ügyfelek már visszautasítják az orosz bányászatban kitermelt köveket, mivel konfliktusos gyémántnak minősítik őket. A sok bizonytalanság miatt az indiai kereskedők arra készülnek, hogy minden egyes kő eredetét megjelöljék. Az orosz gyémántok barátságosabb kínai, délkelet-ázsiai vagy egyesült arab emírségekbeli piacokra kerülnek.
India még mindig exportál orosz gyémántokat az Egyesült Államokba, mivel a jelenlegi készletet a szankciók előtt szerezték be. Ez a készlet azonban június első hetére elfogy, Vipul Shah, egy indiai ékszeripari tanács alelnöke szerint. Bár számos európai ország még nem korlátozta az orosz luxuscikkek behozatalát, a lista ott is bővül. Az Egyesült Királyság bejelentette, hogy a gyémánttól kezdve a kaviárig a csúcskategóriás árucikkeket betiltják vagy súlyosan megadóztatják.
Shah szerint az orosz gyémánthoz való hozzáférés hosszú távú elvesztése pusztító hatással lenne az iparágra. Munkahelyek ezreit veszélyeztetné Indiában, és a világ nagy kereskedelmi központjait érintené.
“A gyémántok nem olyanok, mint az olaj, ahol egy másik ország beugorhat, hogy pótolja a hiányt” – mondta Shah. “Máshol nem jönnek létre új bányák. A függőségünk óriási”.
Az India-orosz szövetség okoz némi galibát
Az USA szankciói jókora feszültséget okoztak Újdelhiben. Miközben a Nyugat nagy része egységesen fellép az orosz agresszió ellen, India, amely Moszkvát szoros politikai és kereskedelmi szövetségesének tekinti, továbbra is importál olajat, fegyvereket és árucikkeket. Ez irritációt – és néha egyenesen dühöt – vált ki a NATO-szövetségesekből és a washingtoni hatalomgyakorlókból. Ők Narendra Modi miniszterelnök Oroszországgal szembeni finomabb megközelítését egy demokráciatárs elárulásának tekintik.
India a világ legnagyobb orosz fegyvervásárlója, bár a kereskedelmi kapcsolatok összességében meglehetősen korlátozottak. A tisztviselők azon töprengenek, hogyan lehetne folytatni az üzleti tevékenységet, miután az Egyesült Államok és az Európai Unió kizárta Oroszországot a SWIFT rendszerből. Az egyik megközelítés szerint Oroszország rubeleket helyezne el indiai bankokban, ahol azokat rúpiára váltanák át.
Gina Raimondo amerikai kereskedelmi miniszter a rubel-rúpia megállapodást “Putyin elnök háborújának finanszírozásához, fűtéséhez és segítéséhez” hasonlította.
Mivel nincs hosszabb távú megoldás, a kereskedők egyre idegesebbek Suratban, Gudzsarát államnak az ipari központjában.
A városban mintegy 5000 polírozóegység található, a több száz munkást foglalkoztatóktól a mindössze maroknyi embert foglalkoztatókig. Mahidharpurában, a legnagyobb bazárban a kereskedők csipesszel és nagyítóval vizsgálják a nyugati ékszerészeknek szánt drágakövek ezreit. Olyan sok a csiszoló, hogy egyesek pamutlepedőket terítenek ki az utcára, és kint végzik a munkájukat.
A B. Virani & Co. vállalatnál, amely olyan ügyfeleknek szállít, mint a Tiffany, az alkalmazottak 10 órás műszakokban dolgoznak egy forgótányérszerű gépnél, amely a gyémántokat csiszolja. A fizetésük havi 450 dollár körül mozog.
Abhishek Baid, egy harmadik generációs kereskedő szerint ez a kilátás mindenkit aggaszt.
“Egy gyakorlott szem talán képes megkülönböztetni a különböző eredetű gyémántokat a színük alapján, de ezt nagyobb mennyiségben lehetetlen lesz megtenni” – mondta.
