Óriási kriptobányászati központot épít a BitRiver
A világ legnagyobb adatközponti szolgáltatója, a BitRiver egy új, 100 MW-os kriptobányászati központ létrehozását és beindítását tervezi Kelet-Szibériában, Burjátföldön. Az adatfeldolgozó- és számítástechnikai szolgáltatóközpontot a cég leányvállalata, a BitRiver-B 2022-ben kezdte el építeni, a projekt meghaladja a 15 millió dolláros költségvetést.
A zöld kriptobányászat új központja
A BitRiver a világ legnagyobb adatközponti szolgáltatója a víz- és atomerőműveknek köszönhetően olcsó és megújuló energiát használ nagyszabású központjai üzemeltetésére. A cég több évtizedes tapasztalattal rendelkezik az adatközpontok üzemeltetésében, legújabb bányászati létesítésük Távol-Keleten, Mongólia határában kerülhet megnyitásra 2024 második felében.
Az RBC sajtóorgánumnak adott nyilatkozatban a cég kijelentette, hogy a központ egy „adatfeldolgozó központ energiaigényes számítástechnikához”, vagyis első sorban kriptovaluta bányászatra fogják használni. A média megszólaltatta az Ipari Bányászati Szövetség – Industrial Mining Association, oroszul: APM – igazgatóját, Sergei Bezdelovot, aki azt állította, hogy a két éve épülő központ a régió legnagyobb adatfeldolgozó központja lesz. Bezdelov kitért arra is, hogy a munkálatok folytatódtak annak ellenére, hogy a BitRiver 2022 áprilisában felkerült az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának szankciós listájára. A BitRiver vezérigazgatója, Igor Runets úgy kommentálta anno a szankciót, hogy a kriptovaluta bányászát a 2024-es felezéskor sokkal jövedelmezőbb lesz Oroszországban, mint az USA-ban köszönhetően az ország zöld energiaegyensúlyának, melyeket víz- és atomerőműveinek köszönhet.
Bezdelov annyit fűzött hozzá a BitRiver új központjához, hogy 120 kiváló szakember alkalmazása mellett a fiatal tehetségek számára is szeretnének megfelelő környezetet biztosítani a fejlődésre. Az innovatív központ annyira felkeltette az ipar figyelmét, hogy a világ egyik legnagyobb, meg nem nevezett mesterséges intelligenciai-technológiai hardverszállítója is ellátogatott az építkezésre, hogy alkalmas-e AI-problémák megoldására. A meg nem nevezett vállalat hatalmas potenciált lát a beruházásban, ugyanakkor aggodalmát fejezte ki a még mindig fennálló politikai konfliktusokkal, melyben Oroszország nyakig benne van.
Megosztó az orosz kriptoipar jövője
Annak ellenére, hogy Oroszország többek között természeti adottságainak köszönhetően hatalmas versenyelőnnyel rendelkezik, nem biztos, hogy az ipar jövője is ilyen fényes lesz. Az APM becslése szerint az „energiaigényes számítástechnika” teljes szférája elérheti a több tíz GW fogyasztást is 2035-re. Nem képvisel az ország központi bankja sem ennyire elhivatott álláspontot, mint a BitRiver és Bezdelov: a jegybank többször is felszólítást tett a kriptográfiai tevékenység minden formájának – beleértve a bányászatot is – betiltására. Az orosz központi bank ennek ellenére az utóbbi hónapokban olyan jeleket mutatott, hogy kész kompromisszumra törekedni az ipari bányászok ügyében, ennek egyik példája a bányászok által kibányászott érmék azonnali, tengeren túli értékesítése lenne. A szakértők attól tartanak, hogy ez a lépés megnyitná a kapuit a potenciális pénzmosásnak, hivatalos döntés még nem született az ügyben. Oroszországban jelenleg a lakosság 14%-a rendelkezik kriptovalutával, ezzel 2023-ban a 27. legnagyobb kriptovaluta-tartó országnak számított. Az orosz energetikai minisztérium szintén egyet ért a központi bank álláspontjával, ők az ipari bányászok áramdíját kívánják megemelni, mely könnyedén véget vethetne az ország jó pozíciójának a piacon.
