Törökország szerint egyesek el akarják húzni az ukrán háború végét

Törökország külügyminisztere, Mevlut Cavusoglu egy szerdai interjúban azt mondta, hogy véleményük szerint egyes NATO tagállamoknak nem áll érdekében, hogy az ukrán háború minél előbb véget érjen. Szerinte egyesek örülnének, ha a harcok elhúzódnának és Oroszország gazdaságilag és geopolitikailag minél jobban meggyengülne. Cavusoglu a még előző hónapban megrendezett törökországi orosz-ukrán béketárgyalások után azt gondolta, hogy a háború hamarosan befejeződhet. Mint látjuk azonban, ez nagyon nem így történt.

Nem hagyják magukat az ukránok

Bár a háború elhúzódni látszik, nem tűnik valósnak, hogy ebben a legnagyobb szerepet egyes NATO országok háttérből történő okoskodása játszaná. A konfliktus kitörése előtt még az USA is azt gondolta, hogy az oroszok néhány nap, esetleg hét alatt teljesen elfoglalhatják Ukrajna területét, azonban az orosz hadsereg leszerepelt. Az ukránok eközben rendkívül hatékonyan védekeznek. Ha az orosz hadsereg valóban olyan erős lenne, mint ahogy azt Putyin el szeretné hitetni a világgal, akkor a NATO (egyébként lassúcska és erősen korlátozott) fegyverszállításai se nagyon állhattak volna az útjukba. Putyinnak maradt az atomfegyverekkel való folyamatos fenyegetőzése.

Cavusoglu úgy vélekedett, hogy nem jó irány az, hogy az invázió kezdete óta számtalan nyugati ország gyakorlatilag megszakította a diplomáciai kapcsolatait Oroszországgal. Törökország szerint az ukrán háború végét inkább a diplomáciában, mintsem az egyre eszkalálódó gazdasági szankciókban kell keresni. Persze Putyin tavaly körülbelül 867 alkalommal jelentette ki, hogy eszükben sincs megtámadni Ukrajnát. A nyugati világban már nem sokban adnak bármit is a szavára. Az egyetlen járható utat sokan abban látják, ha Putyint belülről szorítják sarokba, az Oroszországot megbénító szankciókkal. Ezt a vélekedést egyébként számos emigrációban élő, korábban az orosz vezetésben vagy gazdasági életben magas szerepet betöltő, mára Putyin kritikus, Putyint személyesen is ismerő orosz szereplő is osztja.

A helyzetet az sem javítja, hogy a bucsai atrocitások nyomán Ukrajna egyre kevésbé hajlandó bármilyen kompromisszumra. Korábban szó volt arról, hogy esetleg hivatalosan elismerhetik a Krím-félszigetet Oroszország részéért a békéért cserébe. Mára már azonban hasonló engedményeknek nyoma sincs, Volodomir Zelenszkij kijelentette, hogy egy négyzetcentimétert sem engednek a területükből az ukrán háború befejeződésének érdekében se. Ez azonban a visszájára is elsülhet. A kijelentés pedig elég nehezen értelmezhető a Krím-félsziget és Kelet-Ukrajna azon részei esetében, amelyek felett közel 10 éve, még 2014-ben elvesztették az irányítást.