Donald Trump ismét páros lábbal szállt bele a nagy techcégekbe


A híres-hírhedt 230. paragrafus

A szabad magyar fordításban Kommunikációs Tisztességről szóló törvény (Communication Decency Act) az a jogszabály az Egyesült Államokban, amely már 1996 óta komoly hatással van az internetre. A törvény 230. paragrafusa (itt elolvasható a pontos szöveg) hosszú évek óta komoly viták tárgya, ugyanis ez szól a szabad véleménynyilvánításról. A törvény szerint az internetes cégek nem felelnek azokért a tartalmakért (néhány kivétellel), amelyet felhasználóik tesznek közzé a platformjaikon.

Ha bizonyítják, hogy ők mindent megtettek ezen tartalmak eltávolításáért, akkor jogilag nem felelősségre vonhatóak. És ezért is fontos, mert a legnagyobb tech-cégek, mint a Facebook, Twitter vagy YouTube mindig azt hangoztatják, hogy ezen védelem nélkül nem is létezhetnének. Természetesen a védelem nem teljeskörű, bűncselekmények vagy éppen szellemi termékekkel való visszaélés esetén nem véd a törvény. Viszont a 230-as paragrafus az, amelyik lehetővé teszi a cégek számára, hogy eldöntsék mi marad fenn a platformjukon és mi nem.

Trump vs. 230-as paragrafus

És pontosan ezért nem szereti a jelenleg regnáló amerikai elnök, Donald Trump sem a törvényt. És bár a demokraták is támogatják a törvény módosítását bizonyos mértékig, eddig egyetlen módosító javaslat nem ment át a kongresszuson. A republikánusok mindenesetre már hosszú ideje harcolnak a változtatásért, mert szerintük a techcégek limitálják a konzervatív hírek, információk terjedését, terjesztését.

Donald Trump, amerikai elnök
Forrás: cnn.com

Ezzel pedig befolyásolják a hosszútávú politikai irányokat és döntéseket is. Trump maga is jó pár alkalommal szólított már fel a 230-as paragrafus eltávolítására, eddig sikertelenül. Támadásai azóta szaporodtak meg az elmúlt hetekben, hogy egyes közösségi platformok “fake news“-nak vagy erőszakra buzdítónak minősítetettek és eltávolítottak több elnöki posztot is.

Jack Dorsey a szőnyeg szélére fog állni

Erre pedig most jött a bejelentés, miszerint a Twitter vezérigazgatójának, Jack Dorseynak az amerikai szenátus előtt kell tanúskodnia egy ilyen ügyben (legalábbis jövő kedden szavaznak az idézésről). Ebben az ügyben a Twitter letiltotta azt a lehetőséget a felhasználói számára, hogy megosszanak egy posztot. A posztban a New York Post tett közzé Joe Biden demokrata elnökjelölt állítólagos ukrán botrányára vonatkozóan titkos információkat. Ráadásul a Facebook is hasonló lépéseket tett a cikkel kapcsolatban, így Donald Trump és a republikánusok dühös kirohanásokkal támadták a platformokat (és kirohanásaik nem csak hazai vizeket érintenek).

A szenátus tehát most megpróbálja megérteni Dorsey vallomásának segítségével, hogy mi alapjának blokkol a Twitter (és a többi közösségi platform) egyes felhasználókat és posztokat. A republikánusok szerint a cégek most már direktben befolyásolják az elnökválasztás kimenetelét, ami példátlan az ország történetében. Trump kapcsolódó tweetjében korruptnak nevezte Bident és a 230-as paragrafus eltörlésére szólított fel:

A másik oldal álláspontja

A Twitter és Dorsey egyébként elnézést kért a blokkolásért és egy automatikus folyamatra tolta a felelősséget. Eszerint mivel a cikkben személyes és privát információk is voltak az azonnali scannelés szerint, így azt felhasználási feltételek megsértésének tartották.

Ráadásul a Twitternek van is egy szabályzata a számítógépes visszaélés útján szerzett adatok posztolásának blokkolására – és a Bidenről szóló információkat az elnökjelölt fiának számítógépéről szerezték meg egy szervizben évekkel ezelőtt.

Konkluzió

És pontosan ezért nagy támogatója a blokkláncoknak Dorsey, hiszen a decentralizáció megoldaná a cenzúra kérdését is. Hiszen ha egyszer egy felhasználó egy blokkláncon alapuló rendszerben feltölt valamit egy platformra, akkor az örökre ott marad. Ezzel pedig a felhasználók szabályoznák a platformot, nem egy központi hatóság.


Earn Free Bitcoin
Earn Free Bitcoin

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.