Újabb nemzetközi vita van kibontakozóban?
Az olasz kormány hamarosan arra fogja kötelezni a Franciaország, Németország és Norvégia lobogója alatt közlekedő NGO-hajókat, hogy fogadják be a Földközi-tengeren felszedett migránsokat. Komoly nézeteltérés alakulhat ki az európai országok között.
December végéig több mint 100 ezer illegális migráns lépte át Olaszország küszöbét. Ez a szám nemcsak szimbolikus mérföldkő, hanem cselekvésre való felhívásként is szolgál az olasz kormány számára.
Egy évvel ezelőtt 64 055, 2020-ban pedig 33 867 migráns érkezett a tengeren Itáliába. Az idei szám a legmagasabb 2017 óta, amikor Matteo Renzi baloldali kormánya úgy döntött, hogy visszaszorítja az NGO-k virágzó üzletét, akik segítették az illegális bevándorlók Európába jutását az embercsempészekkel való passzív és vagy épp aktív együttműködés révén.
Giorgia Meloni kormánya azonban az idei évtől kezdve szigorúbb szabályokat vezet be a Földközi-tengeren működő NGO-hajókra vonatkozóan, hogy megakadályozza azt, hogy tevékenységüket embercsempészekkel hangolják össze, és a líbiai partok közelében keressék a leendő bevándorlókat.
Az új római kormány által tervezett egyik nagy változás az, hogy az állítólagos kereső-mentő akció során egy NGO hajójára felszállt migránsoknak nyilatkozniuk kell majd arról, hogy Európába érve menedékkérelmet kívánnak-e benyújtani. Ha igen, akkor az az ország, amelynek lobogója alatt az adott hajó közlekedik, köteles lesz befogadni a menedékkérőket és feldolgozni a kérelmüket.
A második jelentős változás, hogy egy kereső-mentő művelet után az NGO-hajónak azonnal kérnie kell egy biztonságos kikötőt a kimentett migránsok kiszállására, és a kijelölt kikötő felé kell hajóznia, nem várva napokig a migránsok “megmentésére” adódó további lehetőségekre.
Ezzel vége lehet annak a gyakorlatnak, hogy a valódi keresési és mentési műveletek helyett szisztematikusan keresik a leendő bevándorlókat, néha az embercsempészekkel együttműködve.
Az új szabályokat megszegő civil szervezetek szankciókkal fognak szembesülni, és ismételt jogsértés esetén az olasz hatóságok lefoglalhatják hajóikat.
Az új rendelet második része a menedékkérelmek gyorsabb elbírálásáról és hatékonyabb hazatoloncolási eljárásokról rendelkezik azok számára, akiknek a kérelmét elutasítják.
A túlnyomó többség gazdasági bevándorló
2016-ban 181 436 illegális bevándorló lépett be Olaszországba. A Marco Minniti belügyminiszter által 2017 nyarán bevezetett új szabályoknak és a líbiai Tripoli kormányával akkor aláírt együttműködési megállapodásnak köszönhetően a szám 119 310-re csökkent.
A legalacsonyabb számot – és egyben a legkevesebb halálos áldozatot – 2019-ben érték el, amikor mindössze 19 471 tengeren érkező migráns lépett olasz földre. A korábbi években megfigyeltekhez hasonlóan idén sem a háború elől menekült a Földközi-tengeren kis halászhajókon vagy európai civil szervezetek által üzemeltetett nagyobb hajókon átkelő migránsok többsége. A január 1. és december 21. között érkezett 100 ezer emberből mintegy 86 ezer békés országokból származott. Közülük több mint 20 ezren Egyiptomból, közel 18 ezren pedig Tunéziából érkeztek. A harmadik helyen Banglades állt, amelynek több mint 14 000 állampolgára volt azok között, akik idén a Földközi-tengeren keresztül érkeztek Olaszországba.
Ezen országok egyike sem áll háborúban, és nem arról ismert, hogy üldözné állampolgárait, így egyértelmű, hogy a migránsok többsége több ezer eurót költött és kockáztatta az életét az európai jobb életszínvonal reményében.
Idén 15 hajó szállított aktívan migránsokat a Földközi-tengeren, amelyek 12 különböző civil szervezethez tartoznak, ezek közül viszont csak egy olasz. A legnagyobb hajókat az Orvosok Határok Nélkül (MSF) francia-svájci szervezet és az SOS Méditerranée szervezet üzemelteti, amelynek székhelye Franciaországban van, és amelyet nagyrészt a francia helyi hatóságok finanszíroznak. Mind az előbbi Geo Barents nevű hajója, mind pedig az utóbbi Ocean Viking norvég zászló alatt közlekedik. A német Sea Watch idén csak a harmadik helyen végzett, két hajójával 1825 migránst szállított Olaszország, de a jövő évtől egy újabb, nagyobb hajóval, a Sea Watch 5-tel még több migránst kíván a fedélzetére venni.
A Meloni-kormánynak a tengeri bevándorlás ellenőrzésére irányuló erőfeszítései nagyban függnek attól, hogy sikerül-e kétoldalú megállapodásokat kötnie a migránsok származási országaival. Mindezek a lépések azonban újabb vitákat szíthatnak Olaszország és a bevándorláspárti Franciaország, Németország és Belgium között. Az elmúlt hónapokban már komoly nézeteltérések alakultak ki a franciák és az olaszok között a migránsok elosztásával összefüggésben, ezen összezördülések viszont még komolyabbra fordulhatnak, ha Olaszország valóban megtagadja a nem olasz NGO-hajók kikötését.
