217 COVID-oltást kapott egy férfi, ez lett vele:
Míg egyesek már a 3 COVID-oltást is sokallták, addig egy 62 éves német férfi meglehetősen kevésnek vélte ezt, és úgy döntött, hogy 217 vakcinát szúrat magába. A férfi úgy fogalmazott, hogy “privát okok” miatt tette ezt. Az oltásokat 29 hónap leforgása alatt kapta.
Némileg meglepő módon úgy tűnik, hogy a túlzott immunizálásnak nem volt semmilyen káros hatása, különösen nem gyengült az immunreakciója – derül ki a The Lancet Infectious Diseases című szaklapban nemrég közzétett esettanulmányból.
A “kísérlet” természetesen csak egyetlen személyt érintett, így a megállapítások nem vetíthetők ki az általános népességre. Azonban ellentmondanak a kutatók között széles körben elterjedt aggodalomnak, amit a negyedik COVID-vakcina, azaz a “booster” vagy “emlékeztető” oltás ellen vetettek fel, miszerint az ilyen túlzott oltási kitettség roncsolja az egészséget és gyengébb immunválaszhoz vezethet.
A német férfi szélsőséges túloltási története jó példa arra, hogy ilyesféle tolerancia és gyengébb válaszok bizonyítékát keressük.
A vizsgálatokat végző Kilian Schober, a Mikrobiológiai Intézet – Klinikai Mikrobiológia, Immunológia és Higiénia társvezető szerzője, és kollégái a hírekből értesültek a férfiról. A hatóságok csalás miatt indítottak vizsgálatot ellene, amiért kilenc hónap alatt 130 oltást igazolt, de büntetőfeljelentést nem tettek ellene. “Ezután felvettük vele a kapcsolatot, és meghívtuk különböző vizsgálatokra Erlangenbe [egy bajorországi városba]” – mondta Schober. “Vevő volt az együttműködésre, mi több, nagyon izgatott volt”. A férfi ezután további 87 oltást jelentett a kutatóknak, amelyek összesen nyolc különböző vakcinakészítményt tartalmaztak, beleértve a frissített emlékeztetőket is.
A kutatók a 214. és 217. oltásadagolás között tudtak vér- és nyálmintát venni a férfitól. Összehasonlították az immunválaszait 29 olyan ember immunválaszaival, akik a standard, háromadagos oltást kapták.
Meglepő, de nem jelentkeztek mellékhatások
A szédítő számú oltás ellenére a férfi nem számolt be semmilyen oltási mellékhatásról. A klinikai vizsgálatai szintén nem mutattak ki semmilyen, a túloltással összefüggő rendellenességet. A kutatók részletesen megvizsgálták az oltásokra adott válaszait. Megállapították, hogy bár a védekezésének egyes aspektusai erősebbek voltak, összességében az immunválaszai funkcionálisan hasonlóak voltak azokéhoz, akik jóval kevesebb adagot kaptak. Az oltás által serkentett antitestek szintje a vérében egy újabb adag után megemelkedett, de aztán csökkenni kezdett, hasonlóan ahhoz, amit a kontrollcsoportoknál tapasztaltak.
“Összefoglalva, esetjelentésünk azt mutatja, hogy a SARS-CoV-2 túloltás nem vezetett mellékhatásokhoz, és növelte a tüskespecifikus antitestek és T-sejtek mennyiségét anélkül, hogy erős pozitív vagy negatív hatással lett volna az adaptív immunválaszok sajátos minőségére” – állapították meg a szerzők. “Fontos,” – tették hozzá – “hogy nem támogatjuk a hipervakcinációt mint az adaptív immunitás fokozására irányuló stratégiát”.
Az antitestek SARS-CoV-2 semlegesítő képessége ötször és 11-szer magasabbnak tűnt, mint a kontrolloké, de a kutatók megjegyezték, hogy ez az antitestek nagyobb mennyiségének, nem pedig erősebb antitesteknek volt köszönhető. Az immunsejtek specifikus alcsoportjai, nevezetesen a SARS-CoV-2 tüskefehérjével szemben képzett B-sejtek és a T-effektorsejtek, a kontrollokhoz képest emelkedtek. Úgy tűnt azonban, hogy normálisan működnek. Egy másik típusú kontrollként a kutatók a férfi immunválaszát is megvizsgálták egy nem kapcsolódó vírusra, a mononukleózist okozó Epstein-Barr vírusra. Azt találták, hogy a féktelen immunizálás nem befolyásolta negatívan az erre a vírusra adott válaszokat. Ez azt jelenti, hogy az immunválaszokra általában nem volt rossz hatással.
