Mi az a Bitcoin? Fizetőeszköz, utalási hálózat, digitális arany egyben!

  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

2017-ben nem volt olyan ember, aki ne kérdezte volna meg legalább egyszer, mi is az a Bitcoin? S bár varázsa 2022-re sokak szemében megkopott, egy dolog mégsem változott: forradalmi változást hozhat a pénzügyeinkben. Most megmutatjuk, miért is olyan különleges.

Mi az a bitcoin?

A bitcoin (szimbóluma: BTC) a digitális fizetőeszközök egyik formája, amelyet elektronikus úton hoznak létre és tárolnak. A bitcoin decentralizált fizetőeszköz, nincs kibocsátó szervezete és egyetlen kormány, központi bank, szervezet vagy hackercsoport sem képes totális ellenőrzést gyakorolni fölötte. Ellentétben a forinttal, euróval vagy az amerikai dollárral, a bitcoint nem nyomtatják, hanem nagy teljesítményű bányászgépek „bányásszák” matematikai problémák megoldásával.

Kapcsolódó: Bitcoin bányászat működése

A Bitcoin 2009-ben indult világhódító útjára és megjelenésével elindult az alternatív pénzügyi szektor, a kriptovaluta gazdaság kialakulása és fejlődése. Ez azóta olyan egyéb forradalmi újdonságokat hozott el, mint a decentralizált pénzügy (DeFi) vagy éppen a nem-helyettesíthető tokenek, az ún. NFT-k.

(Kis megjegyzés a ‘bitcoin’ szó használatához: Sok helyen láthatjátok mind nagy, mind kis kezdőbetűvel szerepelni a bitcoint. Ennek az az oka, hogy a Bitcoin mint hálózat megnevezése a legtöbbször nagy B-vel történik írásban, míg a bitcoin mint fizetőeszköz kis kezdőbetűs.)

Mi az a Bitcoin?

Miben különbözik a hagyományos fizetőeszközöktől?

Bitcoin segítségével elektronikus úton tudsz termékeket és szolgáltatásokat vásárolni. Ebben az értelemben megegyezik a hagyományos fizetőeszközökkel, hasonlóan a forinttal, euróval vagy svájci frankkal, amelyekkel szintén lehet elektronikus úton tranzakciót lebonyolítani.

A tulajdonsága, amely radikálisan megkülönbözteti a bitcoint a többi fizetőeszköztől, az a tulajdonsága, hogy egy decentralizált fizetőeszköz. Egyetlen intézmény sem gyakorol ellenőrzést a Bitcoin hálózata felett. Ez annyit jelent, hogy a számítógépes hálózat alkotta Bitcoin ökoszisztémát nem egy bank, központi bank, kormány vagy világszervezet tartja irányítása alatt, hanem egy független, bárki által szabadon elérhető, letölthető és használható szoftverhálózat és annak résztvevői.

Tudtad? A Bitcoin szoftvere a Bitcoin Core letölthető és szabadon futtathatja bárki

De miért is jelent problémát, ha nagyhatalmú központok tartják ellenőrzésük alatt a fizetőeszközöket? A történelemben számos példát találunk arra, hogy milyen károsak is tudnak lenni a centralizált szereplők vagy döntéshozók egy fizetőeszköz árfolyamára és értékére. Gondoljuk egy elrontott gazdasági program következményeire, pl. egy elszabadult inflációra, vagy arra, hogy a bankban őrzött pénzed valójában nem is a Tiéd. A bank vagy az állam bármikor dönthet úgy, hogy csőd esetén elveszi tőled vagyonodat az adósság fedezésére.

Volt rá példa a történelem során, pl. a 2012 – 2013-as ciprusi válság esetében, mikor a ciprusi kormány a bankbetétek 47,5 százalékát érintően leemelte a 100.000 euró fölötti összegeket a megtakarítók számlájáról. Hihetetlen, ugye? Képzeld el, hogy egy életen át spórolsz és egyszer csak jön egy felsőbb szervezet, ami a saját pénzügyi felelőtlensége miatt Téged vesz elő és adóztat meg. Ismerős a helyzet?

A bitcoin esetében ez soha nem fordulhat elő, mert amennyiben azt rendeltetésszerűen tárolod, akkor senki más nem férhet hozzá.

Röviden tömören: a bitcoin pénzügyi függetlenséget biztosít.

Mire használhatjuk a bitcoint?

Bár a bitcoint egy időben előszeretettel nevezték a „hackerek pénzének”, mára már tudjuk, hogy ez nem csak, hogy nem fedi le a valóságot, de a bitcoin egyéb funkcióit teljesen figyelmen kívül hagyja.

A bitcoin többek között ugyanis használható:

  • mint fizetőeszköz, amellyel bárkinek és bárhol, olcsón és biztonságosan tudsz fizetni
  • mint befektetési eszköz, amellyel akár az ellódult infláció ellen is védheted a vagyonodat
  • mint egy forradalmian új technológia, a blokklánc legelső gyakorlati példája, mely a pénzügytől a logisztikáig elképesztő hatékonyságot hozhat az életünk minden területére

Kapcsolódó: Hogyan tároljuk a bitcoint?

Ki hozta létre?

Szatosi Nakamoto álnevű szoftverfejlesztő/csoport jött ki a Bitcoin ötletével 2008 végén, amit 2009. január 3-án indított útjára. A működési elvét egy fehér könyvben írta le és csak mint matematikai bizonyításon alapuló peer-to-peer elektronikus fizetési rendszer jellemezte. Az ötlet egy központi ellenőrzéstől független, elektronikusan átruházható, többé-kevésbé azonnali és minimális tranzakciós költséggel járó értékőrző és fizetőeszköz létrehozása volt.

Ahogy már fentebb is említettük, a Bitcoin hálózatát semmilyen központi hatalom nem irányítja, azaz „feltalálója”, Szatosi Nakamoto sem rendelkezik semmilyen kontrollal felette. Az ismeretlen fejlesztő misztikuma természetesen ad a Bitcoin hálózatának varázsához, azonban a végén mindössze csak egy, de annál fontosabb dolgot jelent:

A Bitcoin egyszerre mindenkié és senkié sem.

Kapcsolódó: Olvass bele Szatosi Nakamoto fehér könyvébe!

Ki nyomtatja?

Mint már említettük: senki. Ezt a fizetőeszközt egyetlen, a hétköznapi ember számára elszámoltathatatlan, saját szabályait önkényesen vagy a demokrácia illúziója alatt létrehozó központi bank által felügyelt pénznyomda se nyomtatja. A jegybankok szükség esetén bármikor a légüres térből több pénzt nyomtathatnak, hogy így fizessék ki a nemzeti adósságot. Ez általában a fizetőeszköz fokozatos elértéktelenedéséhez és inflációhoz vezet.

A forint értékvesztését az arany árán kiválóan szemléltethetjük. Amíg 1 gramm arany 1946-ban 13,21 Ft/g volt, addig 2020-ban 15 600 Ft/g volt – mialatt az arany világpiaci ára figyelemreméltóan stabil maradt az évszázadok során.

Nyomtatás helyett a bitcoint digitálisan bányássza egy olyan közösség, amelyhez bárki csatlakozhat. A bitcoinbányászat számítógépes kapacitást használ elosztott hálózatokon a tranzakciók hitelesítésére, amiért cserébe a bányászok időközönként (durván 10 percenként) bitcoin jutalomban és tranzakciós díjban részesülnek. Ezt angolul proof-of-work eljárásnak nevezik.

A bitcoin hálózat tranzakciók feldolgozására is alkalmas, ezért a BTC fizetőeszköz mellett egy teljes értékű utalási hálózatot is jelent. A hálózat segítségével minden korábbi tranzakció visszakövethető, így teljes transzparenciát is biztosít a rendszer.

Ha 10 évvel ezelőtt küldtél valakinek BTC-t, azt is meg tudja bárki tekinteni az hálózaton.

Korlátozott mennyiségű bitcoint lehet bányászni?

Így igaz. A bitcoin protokoll – a szabályrendszer, amely a digitális fizetőeszközt mozgásban tartja – kimondja, hogy maximálisan 21 millió bitcoint lehet bányászni. Ugyanakkor, a bányászott bitcoinokat fel lehet bontani kisebb részegységekre (a legkisebb osztható egység a bitcoin százmilliomodik része és szatosi névre lett keresztelve a feltalálója után). A szatosiban való számlálás máig kevésbé elterjedt; a legtöbb bitcoinban feltüntetett árakat, értékeket most is inkább BTC-ben szokták megadni.

1 Bitcoin = 100 000 000 szatosi

Kapcsolódó: Eljött az idő, hogy szatosiban számoljunk Bitcoin helyett?

És hogy ez miért jó? Nos, például az infláció elleni védekezésben segíthet rengeteget. Mivel a maximálisan elérhető bitcoinok száma felülről korlátos, ezzel biztosítja az inflációrezisztenciát. Még ha akarnánk sem tudnánk extra bitcoinokat megalkotni, ez pedig nagyon fontos a bitcoin értékőrző funkciója számára.

Nem hiába van az, hogy Argentínában például kirívóan magas a bitcoinnal rendelkezők száma. Az országban az infláció 2019-ben az 50%-ot is átlépte, melynek egyik legfőbb oka napjainkban is a kormány rosszul megalkotott és megvalósított fiskális politikája. A bitcoin esetében ez sosem fordulhatott volna elő.

Mi az a bitcoin?

Mi a bitcoin alapja?

A hagyományos fizetőeszközök értéke a 1970-es évekig évszázadokon keresztül az aranyhoz volt rögzítve. Durván 50 évvel ezelőtt azonban az Egyesült Államok (a vietnami háború okán csúnyán elszaladt államadósságának finanszírozása miatt) fogta magát és önkényesen felrúgta ezt. Azóta az amerikai dollár a világ tartalékvalutája. A BTC mögött nem áll se aranyfedezet, se dollárfedezet. A bitcoin mögött matematika áll és az értékképzet, amit társítanak hozzá.

Amíg az emberek hisznek a bitcoinban, addig az értéke is megmarad.

Világszerte bányászok ezrei szoftverekkel és a számítási kapacitásuk hasznosításával egy matematikai formulát követve generálnak új bitcoinokat. A bitcoin egy nyílt forráskódú kezdeményezés és bárki szabadon letöltheti, leellenőrizheti, csatlakozhat a fejlesztéséhez vagy épp kihasználhatja üzleti céljai érdekében.

A decentralizáció értelmében tényleg bárki, országhatároktól függetlenül részese lehet a „forradalomnak”. Ha pedig van egy új ötleted, akkor a Bitcoin hálózatára vagy a blokklánc koncepciójára építve nyugodtan belevághatsz.

Mennyit ér a bitcoin?

Ahogy azt az előbbi bekezdésben is írtuk, a bitcoin értékét az határozza meg, hogy a felhasználók milyen értékképzetet társítanak hozzá. A bitcoin kezdeti éveiben így lassú, de folyamatos növekedést, majd később óriási, volatilis kilengéseket láthattunk, ahogy a bitcoin berobbant a köztudatba.

A bitcoin értékének jelentős mozgása (mind növekedése, mind csökkenése) előszeretettel foglalja el a híroldalak szalagcímeit, hiszen drámai zuhanásokat és kilövéseket egyaránt tud produkálni a kriptovaluta. Hosszú távon azonban egyértelműen várható az árfolyam mozgásának mérséklődése – ne feledjük, hogy a bitcoin még alig három éve ünnepelte fennállásának 10. születésnapját.

A bitcoin árfolyamának alakulása az évek során. Forrás: CoinMarketCap

Mik a legfontosabb tulajdonságai a bitcoinnak?

1. Decentralizált

A Bitcoin hálózatot egyetlen hagyományos értelemben vett központi hatóság sem irányítja. Minden egyes számítógép, amely bitcoint bányászik, egy apró építőkövet jelent a több millió részegységből felépülő hálózatban. És ha valamilyen okból a hálózat egyik tagja kiesik a rendszerből, a pénzáramlás sosem áll le.

2. Könnyen telepíthető

Hagyományos bankoknál a számlanyitás rémálom, szinte kafkai feladat a bürokratikus procedúráknak köszönhetően. Ellenben a BTC cím létrehozása másodpercek alatt elvégezhető és a fizetendő díjak összege is elég alacsony – olyannyira, hogy ez örökre egyenlő a nullával. Az ún. hidegtárcák (pl. Ledger) esetén a tárcacím létrehozása már kicsit hosszabb, azonban online tárcákat szinte azonnal meg tudunk alkotni.

3. Névtelen

Nagy vonalakban, bár a valóságot inkább a pszeudonim kifejezés fedi le. A felhasználók több BTC címet létrehozhatnak és nem kell a nevüket, címüket, vagy egyéb személyes információjukat megadni használatkor. Mindezek ellenére teljes anonimitást nem biztosít a kriptopénz használata, hiszen több úton is visszafejthető, hogy egy-egy tárcacím pontosan kihez is tartozik. A tárcákról többet a ‘Hogyan tároljuk a bitcoint?‘ cikkből tudhatsz meg.

4. Teljes mértékben átlátható

A Bitcoin eltárol minden egyes tranzakciót, ami végrehajtásra került a hálózaton. Ezt a gigászi főkönyvet nevezik blockchainnek, vagy magyarul blokkláncnak. A blokklánc jelenti minden titok nyitját.

Az összes BTC cím publikus, bárki meg tudja nézni, hogy mennyi bitcoin van rajta. Viszont azt nem tudja meg senki, hogy az a cím a Te nevedhez tartozik – hacsak nem kürtölöd világgá Te magad.

Vannak lépések, amelyekkel a felhasználók bizonyos szintig elrejthetik a tranzakcióikat, mint mikor következetesen más bitcoin címet használnak tranzakcióikhoz, vagy apránként utalnak bitcoint egy címre. A Bitcoin blokklánca azonban ettől még ugyanúgy tárol minden egyes tranzakciót, és ilyen formában is visszafejthetők a tranzakciók.

5. Elenyészően alacsony tranzakciós költség

A bankod nagy valószínűséggel több ezer forintot legombol rólad számlavezetéséért, SMS küldési díjért, nemzetközi utalásokért és még sorolhatnánk miegymásért.

A bitcoin nem tesz ilyet. Itt egyedül a tranzakciók utalásakor kell fizetni hálózati díjat, vagy más szóval bányászdíjat a hálózat fenntartóinak, a bányászoknak. De ezen felül a tárcád fenntartásáért és a bitcoinok tárolásáért nem kell fizetned senkinek – se most, sem a későbbiekben.

6. Gyors, globális és mindenki számára elérhető

Akárhova küldhetsz pénzt, és ez percek múlva meg is érkezik a kijelölt címre. Nincs olyan ország vagy cím, ahova ne tudnál bitcoint küldeni. Az is mindegy, hogy a szomszéd utcában lévő barátodnak vagy éppen a Vajdaságban élő ismerősödnek küldenél BTC-t; maga az utalás pontosan ugyanannyiba fog kerülni.

Bitcoin tárcával pedig bárki rendelkezhet, akinek van hozzáférése az internethez, hiszen a banki szolgáltatásokkal ellentétben itt nincs, aki megtagadhatná ilyen-olyan okokból a szolgáltatásokat.

A bitcoin mindenki számára elérhető – itt nincsenek kivételek.

7. Megmásíthatatlan

Ha elküldöd a Bitcoinod, onnantól nincs visszaút. Az összeget nem kapod vissza vagy leszel képes törölni a tranzakciót. Az egyetlen kiút, ha a fogadó visszaküldi az összeget a címedre, ez azonban elenyésző esetben történik meg. A legjobb védekezés a támadás: mindig kétszer ellenőrizd, hogy hova küldöd a kriptopénzedet.

Végszó

Rövid bemutatónk messze nem teljes – a BitcoinBázis szerkesztősége könyveket tudna megtölteni a Bitcoin hálózat működéséről, gyakorlati hasznáról, forradalmi jelentőségéről vagy épp a bankszektorra gyakorolt hatásáról. Itt csak egy rövid ízelítőt szerettünk volna adni, hogy minden érdeklődő számára közelebb hozhassuk ezt az elképesztő digitális világot.

Ha többet szeretnél megtudni róla, ne légy rest átolvasni a többi kezdőknek szóló útmutatóinkat, vagy vess egy pillantást a legfrissebb hírekre és az aktuális árfolyamára.

 

Frissítve: 2022.01.07.