Mi az a Bitcoin? Rövid ismertető a jövő fizetőeszközéről, utalási hálózatáról és aranyáról


2017-ben nem volt olyan ember, ki ne kérdezte volna meg legalább egyszer, mi is az a Bitcoin? Itt vagyunk 2020-ban, a varázsa sokak szemében megkopott ugyan, de egy dolog nem változott: forradalmi változást hozhat a pénzügyeinkben.

Mi az a Bitcoin?

A Bitcoin (szimbóluma: BTC) a digitális fizetőeszközök egyik formája, amelyet elektronikus úton hoznak létre és tárolnak. A Bitcoin decentralizált fizetőeszköz, nincs kibocsátó szervezete és egyetlen kormány, központi bank, szervezet vagy hackercsoport sem képes totális ellenőrzést gyakorolni fölötte. Ellentétben a forinttal, euróval vagy az amerikai dollárral, a Bitcoint nem nyomtatják, hanem nagy teljesítményű számítógépek bányásszák matematikai problémák megoldásával.

Kapcsolódó: Bitcoin bányászat működése

A Bitcoin 2009-ben indult világhódító útjára és megjelenésével elindult az alternatív pénzügyi szektor, a kriptovaluta gazdaság kialakulása és fejlődése.

Miben különbözik a hagyományos fizetőeszközöktől?

Bitcoin segítségével elektronikus úton tudsz termékeket és szolgáltatásokat vásárolni. Ebben az értelemben megegyezik a hagyományos fizetőeszközökkel, hasonlóan a forinttal, euróval vagy svájci frankkal, amelyekkel szintén lehet elektronikus úton tranzakciót lebonyolítani.

A tulajdonsága, amely radikálisan megkülönbözteti a Bitcoint a többi fizetőeszköztől, az a tulajdonsága, hogy egy decentralizált fizetőeszköz. Egyetlen intézmény sem gyakorol ellenőrzést a Bitcoin hálózat felett. Ez annyit jelent, hogy a számítógépek hálózat alkotta Bitcoin ökoszisztémát nem egy bank, központi bank, kormány vagy világszervezet tartja irányítása alatt, hanem egy független, bárki által szabadon elérhető, letölthető és használható szoftverhálózat és annak résztvevői.

Tudtad? A Bitcoin szoftvere a Bitcoin Core letölthető és szabadon futtathatja bárki

Miért jelent problémát, ha nagy hatalmú központi tartják ellenőrzésül alatt a fizetőeszközöket? A történelemben számos példát találunk arra, hogy milyen károsak is tudnak lenni a centralizált szereplők, döntéshozók egy fizetőeszköz árfolyamára és értékére. Gondoljuk csak egy elrontott gazdasági program következményeire, pl. egy elszabadult inflációra, vagy például arra, hogy a bankban őrzött pénzed valójában nem is a Tiéd és a bank, vagy az állam bármikor dönthet úgy, hogy csődbe esetén elveszi tőled az adósság fedezésére. Volt rá példa a történelem során, gondolj csak a 2012 – 2013-as ciprusi válságra, mikor az akkori kormány Cipruson a bankbetétek 47.5 százalékát érintően leemelte a 100.000 euró fölötti összegeket a megtakarítók számlájáról. Hihetetlen, ugye? Képzeld el, ha egy életen át spórolsz és egyszer csak jön egy felsőbb szervezet, ami a saját pénzügyi felelőtlensége miatt Téged vesz el és adóztat meg. Ismerős?

A Bitcoin esetében ez soha nem fordulhat elő, mert amennyiben rendeltetésszerűen tárolod, akkor senki más nem férhet hozzá vagy emelheti ki a digitális tárcádból a Bitcoinokat, csakis Te. Pénzügyi függetlenséget biztosít.

Kapcsolódó: Hogyan tároljuk a bitcoint

Ki hozta létre?

Szatosi Nakamoto álnevű szoftverfejlesztő/csoport jött ki a Bitcoin ötletével 2008 végén amit 2009. január 3-án indított útjára. A működési elvét egy fehér könyvben írta le és csak mint matematikai bizonyításon alapuló peer-to-peer elektronikus fizetési rendszer jellemezte. Az ötlet, egy központi ellenőrzéstől független, elektronikusan átruházható, többé-kevésbé azonnali és minimális tranzakciós költséggel járó értékőrző és fizetőeszköz létrehozása volt.

Kapcsolódó: Olvass bele Szatosi Nakamoto fehér könyvébe

Ki nyomtatja?

Mint már említettük: senki. Ezt a fizetőeszközt egyetlen, a hétköznapi ember számára elszámoltathatatlan saját szabályait önkényesen vagy a demokrácia illúziója alatt létrehozó központi bank által felügyelt eldugott pénznyomda se nyomtatja. A jegybankok szükség esetén bármikor a légüres térből több pénzt nyomtathatnak, hogy így fizessék a nemzeti adósságot, ami általában a fizetőeszköz fokozatos elértéktelenedéséhez vezet. A forint értékvesztését az arany árán kiválóan szemléltethetjük. Amíg 1 gram arany 1946-ban 13,21 Ft/g volt, addig 2020-ban 15 600 Ft/g mialatt az arany világpiaci ára 1973-ig figyelemreméltóan stabil maradt az évszázadok során.

Nyomtatás helyett a Bitcoint digitálisan bányássza egy olyan közösség, amelyhez bárki csatlakozhat. A Bitcoin bányászat számítógépes kapacitást használ elosztott hálózatokon a tranzakciók hitelesítésére, amiért cserébe időközönként (durván 10 percenként) bitcoin jutalomban és tranzakciós díjban részesül. Ezt angolul proof-of-work eljárásnak nevezik.

A Bitcoin hálózat tranzakciók feldolgozására is alkalmas, ezért a BTC fizetőeszköz mellett egy teljes értékű utalási hálózatot is jelent.

Korlátozott mennyiségű Bitcoint lehet bányászni?

Így igaz. A Bitcoin protokoll – a szabályrendszer, amely a digitális fizetőeszközt mozgásban tartja – kimondja, hogy maximálisan 21 millió Bitcoint lehet bányászni. Ugyanakkor, a bányászott Bitcoinokat fel lehet bontani kisebb részegységekre (a legkisebb osztható egység a Bitcoin százmilliomodik része és szatosi névre lett keresztelve a feltalálója után).

1 Bitcoin = 100 000 000 szatosi

Kapcsolódó: Eljött az idő, hogy szatosiban számoljunk Bitcoin helyett?

Mi a Bitcoin alapja?

A hagyományos fizetőeszközök értéke a 1970-es évekig évszázadokon keresztül az aranyhoz volt rögzítve. Majd az Egyesült Államok hirtelen döntése (a Nixon-sokk) értelmében, és hogy finanszírozni tudja az államadósságát, ami a vietnami háború hatására csúnyán elszaladt, fogta magát és önkényesen felrúgta. Azóta az amerikai dollár a világ tartalékvalutája. A BTC mögött nem áll se aranyfedezet, se dollárfedezet. A Bitcoin mögött matematika áll és az értékképzet, amit társítanak hozzá.

Világszerte, bányászok ezrei szoftvereket használva a számítási kapacitásuk hasznosításával egy matematikai formulát követve generálnak új Bitcoinokat. A Bitcoin egy nyílt forráskódú kezdeményezés és bárki szabadon letöltheti, leellenőrizheti, csatlakozhat a fejlesztéséhez vagy épp kisajátíthatja üzleti céljai érdekében.

Mik a legfontosabb tulajdonságai?

1. Decentralizált

A Bitcoin hálózatot egyetlen hagyományos értelemben vett központi hatóság sem irányítja. Minden egyes számítógép, amely Bitcoint bányászik, egy apró építőkövet jelent a több millió részegységből felépülő hálózatban. Azt jelenti, nincs központi hatóság, amely pénzügyi összeomlást okozva babrálhatná a monetáris politikával, vagy szimplán lenyúlhatná az emberek pénzét, ahogy például az Európai Központi Bank tette 2013 elején Cipruson, vagy itthon a magánnyugdíjak meglovasításával. És ha valamilyen okból a hálózat egyik tagja kiesik a rendszerből, a pénzáramlás nem áll le.

2. Könnyen telepíthető

Hagyományos bankoknál a számlanyitás rémálom. Kereskedelmi számlák nyitása szintén kafkai feladat hála a bürokratikus procedúráknak. Ellenben BTC cím létrehozása másodpercek alatt elvégezhető és a fizetendő díjak összege örökre egyenlő a nullával.

3. Névtelen

Nagy vonalakban. A felhasználók több BTC címet létrehozhatnak és nem kell a nevüket, címüket, vagy egyéb személyes információt megadni használatukhoz. Erről többet a ‘Hogyan tároljuk a bitcoint‘ cikkből tudhatsz meg.

4. Teljes mértékben átlátható

A Bitcoin eltárol minden egyes tranzakciót, ami végrehajtásra került a hálózaton. Ezt a gigászi főkönyvet nevezik blockchainnek, vagy magyarul blokkláncnak. A blokklánc jelenti minden titok nyitját.

Az összes BTC cím publikus, bárki meg tudja nézni, hogy mennyi Bitcoin van rajta. Viszont azt nem tudja meg senki, hogy az a cím a Te nevedhez tartozik, hacsak külön nem kürtölöd világgá.

Vannak lépések, amelyekkel a felhasználók bizonyos szintig elrejthetik a tranzakcióikat, mint, mikor következetesen más Bitcoin címet használnak tranzakcióikhoz, vagy apránként utalnak Bitcoint egy címre. A Bitcoin blokklánca ettől még ugyanúgy tárol minden egyes tranzakciót, és még így is könnyedén visszafejthetők a tranzakciók.

5. Tranzakciós költség elenyészően alacsony

A bankod nagy valószínűséggel több ezer forintot legombol rólad számlavezetéséért, egyéb költségek, SMS küldési díjért, nemzetközi utalásoknál stb. A Bitcoin nem. Egyedül a tranzakciók utalásakor kell fizetni hálózati díjat, vagy más szóval bányászdíjat a hálózat fenntartóinak, a bányászoknak.

6. Gyors és globális

Akárhova küldhetsz pénzt és percek múlva megérkezik miután a hálózat feldolgozta a tranzakciót.

7. Megmásíthatatlan

Ha elküldöd a Bitcoinod, onnantól nincs visszaút. Az összeget nem kapod vissza vagy leszel képes törölni a tranzakciót. Az egyetlen kiút, ha a fogadó visszaküldi az összeget a címedre.

Végszó

Rövid bemutatónk messze nem teljes és a BitcoinBázis szerkesztősége könyveket tudna megtölteni a Bitcoin hálózat működéséről, gyakorlati hasznáról, forradalmi jelentőségéről vagy épp a bankszektorra gyakorolt hatásáról. Itt csak egy rövid ízelítőt szerettünk volna adni. Ha többet szeretnél megtudni róla, ne légy rest átolvasni a többi kezdőknek szóló útmutatóinkat, vagy vess egy pillantást a legfrissebb hírekre és az aktuális árfolyamára.

Frissítve: 2020.08.18.