Mi a Monero? Útmutató kezdőknek

A monero honlapjának meghatározása szerint: a monero biztonságos, privát és lenyomozhatatlan pénzrendszer. A monero hálózata speciális kriptográfiát használ annak érdekében, hogy biztosítsa a tranzakciók kideríthetetlenségét és visszavezethetetlenségét a tulajdonosukra. Egy egyre nyitottabb világban érthető, ha az embereknek monero típusú kriptopénzre is igényük van. A következő útmutatóban bemutatjuk a monero működési elvét és hogy mi teszi azt speciálissá.

monero útmutató kezdőknek

A monero eredete

2012 júliusában indult a CryptoNote első kereskedelmi célú implementációja, a Bytecoin. A CryptoNote egy alkalmazási réteg protokoll, amely sok különböző decentralizált pénznem alapját adja. Miközben számos tekintetben hasonlít a bitcoint működtető alkalmazási réteg protokollra, van pár lényeges eltérés a kettő között.

A bytecoin projekt bíztatóan indult, de a felhasználók észrevették, hogy rengeteg kétes dolog zajlott a háttérben és hogy a kriptopénz 80% előre le volt osztva. Ezért eldöntötték a fejlesztők, hogy forkot alkalmaznak a bytecoin blokkláncán és az új kriptopénzt bitmoneronak nevezik el. A bit elhagyásával pedig létrejött a monero. A szó egyébként a pénz eszperantó jelentése. Az új blokklánc hálózaton a blokkok bányászata és hozzáadása a lánchoz kettő percenként történik.

A monerot egy 7 fős fejlesztői csapat jegyzi ahol 5 fő kiléte továbbra is ismeretlen és 2 fő az, ki kiállt a nagyközönség elé. Ők ketten David Latapie és Riccardo Spagni, akit angol becenevén bolyhos póninak is neveznek (“Fluffypony”). A projekt nyílt forráskódú és közösségi finanszírozásból tartja fenn magát.

monero csapat
Forrás: https://getmonero.org

Monero speciális tulajdonságai

Mi teszi a monerot ilyen keresett kriptopénzzé? Mik azok az egyedi tulajdonságai amit a CryptoNote alkalmazási rétegnek köszönhet? Vegyük sorra:

  • 1. tulajdonsága: a kriptopénz a Tied

Totális kontrollal rendelkezel a tranzakcióid felett. Te vagy egyedül felelős a pénzügyeidért. Mivel a személyazonosságod titkos, senki más nem ismeri mire költöd a monerod.

  • 2. tulajdonsága: helyettesíthető

Egy másik érdekes tulajdonsága amit a titkosításnak köszönhet, hogy valóban helyettesíthető. Mit jelent a helyettesíthetőség? Az Investopedia angol nyelvű szakportál így definiálja a helyettesíthetőséget:

Helyettesíthetőség egy termék vagy eszköz felcserélhetőségét jelenti egy másik tőle független hasonló típusú termékre vagy eszközre.

Akkor tehát mik is azok a helyettesíthető és nem helyettesíthető termékek és eszközök?

HashFlareTegyük fel, kölcsön kértél 2000 forintot egy barátodtól. Ha visszaadod a pénzt neki egy MÁSIK 2000 forintos bankjeggyel, akkor minden rendben van. Sőt, vissza tudod adni a tartozásod két 1000 forintos bankjeggyel is. A forint rendelkezik a helyettesíthető tulajdonsággal (ez persze nem igaz minden esetben).

Ugyanakkor, ha kölcsön akarod kérni egy barátod kocsiját a hétvégére és mikor visszaadod neki, akkor egy másik kocsival hajtasz az orra elé, akkor nagy az esélye, hogy jól pofán ver. Egy piros Audival hajtottál el és egy Trabit adsz neki vissza. Azt jelenti, a piros Audi egy nem helyettesíthető eszköz (ez sem igaz minden esetben).

De akkor mi a nagy sztori a kriptopénz helyettesíthetőséggel? 

Vegyük a bitcoint példának. Bitcoin nyílt és teljesen átlátható főkönyvként hirdeti magát. De ez egyben azt is jelenti, hogy mindenki látja a tranzakciónk és ami még fontosabb, mindenki látja a tranzakció nyomát. Ami voltaképp azt jelenti, rendelkezhetsz olyan bitcoinnal, amit egyik korábbi tulajdonosa illegális tevékenységre, mint pl. drogvásárlásra fordított. A tranzakció leírásában örökre ott marad és látható. Ez lényegében “megfertőzi” a bitcoinod.

Bizonyos bitcoin szolgáltatóknál ez a “fertőzött” bitcoin sose fog annyit érni mint egy zűrmentes, tiszta coin. Ez egyben kinyírja a helyettesíthetőségét és egy sarkalatos kritika a bitcoinnal szemben. Miért is akarnál olyan fizetőeszközt birtokolni, amit az előző tulajdonosai illegális termékekre/tevékenységekre fordított vagy azon keresztül szerzett?

És itt jön a képbe a monero. Mivel minden adat és tranzakció privát, senki nem tudja hogy az általad birtokolt monero kinek a kezén ment át, mire lett használva. Mivel a tranzakció történetet lehetetlen felfedni, azt is jelenti, a tranzakciónak nincs nyoma. Magyarán, a “fertőzött” monero és “tiszta” monero definíciója irreleváns és így helyettesíthetőek!

  • 3. tulajdonsága: dinamikus skálázhatóság

A bitcoin skálázhatósági probléma egy fejfájás a kriptoközösség berkeiben már időtlen idők óta. Röviden: a bitcoin blokkmérete 1 MB-ben lett kimaxolva. A korai fejlesztési időszakban a bitcoinnak nem volt blokkméret korlátja, de annak érdekében, hogy megelőzzék a spam tranzakciókat, bevezették a méret korlátot.

A monero ellenben nem rendelkezik ledefiniált méret korláttal, de ez azt is jelenti, hogy kártékony bányászok aránytalanul nagy blokkokat tudnak megakasztani. Ennek megelőzése érdekében blokkjutalom bírságot építettek a rendszerbe. Hogyan is működik:

Először, a legutolsó 100 blokk medián méretét veszik amit M100-nak neveznek. Majd tegyük fel, a bányászok egy új blokkot bányásztak ami különlegesen nagy mérettel rendelkezik és ezért ezt “NBS-nek” azaz New Block Size (Új Blokkméret) néven neveznek. Ha NBS > M100, akkor a blokkjutalom négyzetes függvény alapján csökken attól függően, hogy az NBS mennyivel haladja meg az M100-at.

Ez azt jelenti, ha NBS [10%, 50%, 80%, 100%] nagyobb mint M100, a blokkjutalom [1%, 25%, 64%, 100%] csökken. Általánosságban, a 2*M100-nál nagyobb blokkméretek nem engedélyezettek és a <= 60kB blokkok minden esetben mentesülnek a blokkbírság alól.

  • 4. tulajdonsága: ASIC (Application Specific Integrated Circuit– alkalmazás specifikus integrált áramkör) rezisztens

Mielőtt belecsapunk, tisztázzuk a következőt. A monero nem egészen “ASIC rezisztens”, de a monero bányászathoz használható ASIC-ok gyártási költsége olyan magas lenne, hogy nem érné meg senkinek. Miért is? Emlékszünk mikor azt írtuk, hogy a monero a CryptoNote rendszeren alapul ami egyben alapjában különbözteti meg a bitcointól? Nos, a CryptoNote hash algoritmust “CryptoNight”-nak nevezik.

Cryptonight azért jött létre, hogy egy egyenlőbb és sokkal decentralizáltabb pénzrendszert hozzanak létre. Azok a kriptopénzek, amik a Cryptonight algoritmusán alapulnak, nem bányászhatóak. Annak reményében jött létre, hogy megelőzi a bányászpoolok létrejöttét és a kriptopénz diverzifikáltabban és egyenlőbben kerül elosztásra.

Mik a CryptoNight algoritmus tulajdonságai és mi teszi ASIC rezisztenssé? (a következő sorokat “user36303” felhasználótól vettük át a stackexchange.com oldalról).

  • Cryptonight algoritmus futtatása 2 MB SRAM-ot igényel. Ez azt jelenti, hogy a hash párhuzamosítás (‘paralellizing hashes’) korlátozott annak függvényében, hogy mennyi memóriát tudnak belezsúfolni egy chipbe és közben azt olcsó szinten tartani annak érdekében, hogy megérje. 2 MB memória sokkal több szilikont igényel mint a SHA256 áramkör.
  • Cryptonight CPU- és GPU-barátra lett tervezve mert előnyére fordítja az AES-Ni utasításkészletet. Tulajdonképpen azt jelenti, hogy a Cryptonight által elvégzett feladatok egy része  a modern nagy fogyasztású hardvereken történik.
  • Szóban van a monero proof-of-work alapú algoritmusának “kakukkosóraciklusságú” algoritmusra (a proof-of-work hash egy másik változata) váltása. Ha bekövetkezik a váltás, akkor a monero barát ASIC gépek kifejlesztésére költött befektetések értelmüket vesztik.
  • 5. tulajdonsága: több kulcs

A monero egyik legérthetetlenebb aspektusa a több kulcs karakterisztikájában keresendő. A bitcoinnál, ethereumnál stb. egy nyilvános és egy privát kulcsod van. A monero esetében ez viszont közel sem olyan egyszerű.

Látható kulcsok: moneronak van egy nyilvános látható (public view key) és egy privát látható kulcsa (private view key).

  • A publikusan látható kulcs segítségével lehet generálni az egyszeri álcázott nyilvános címet, amelyre a fogadónak lehet utalni monerót (részletesebben később).
  • A privát látható kulcsot a fogadó fél használja a blokklánc szkennelésére annak érdekében, hogy megtalálja a számára küldött monerót.

Alapjaiban így tudtok monerót küldeni a címek között.

A nyilvánosan látható kulcs adja az első részét a monero címnek.

Küldő kulcsok (spend keys): A látható kulcs többségében a tranzakciót fogadó személynek fontos, a küldő kulcs a küldőnek. Ahogy fent is, itt is két küldő kulcs van: nyilvános küldő és privát küldő kulcs.

  • A nyilvános küldő kulcs segítségével gyűrű tranzakciókban (ring transaction) tudnak részt venni és egyben hitelesíteni tudják a kulcskép (key image) aláírását (erről szintén később).
  • A privát küldő kulcsok segítenek a kulcskép létrehozásában amely segítségével tranzaktálni lehet.

A nyilvános küldő kulcs adja a monero cím második felét.

A monero cím tehát egy 95 karakteres string nyilvános küldő és egy nyilvános látható kulcsból tevődik össze.

Ez momentán picit zavarosnak tűnhet, de egyelőre elég ezt a kis infót észben tartani és tovább olvasva útmutatónk minden nyilvánvalóvá válik.

Milyen kriptográfiai megoldásokat használ a monero?

Hogyan működik a tranzaktálás kriptopénzeknél? 

Minden tranzakciónak két oldala van, az input oldala és az output oldala. Tegyük fel Szatosi barátunk szeretne egy kis bitcoint küldeni Vitalik pajtásnak. Hogyan fog kinézni a tranzakció?

Tranzakció input

Ahhoz, hogy ki tudják vitelezni, Szatosinak rendelkezni kell bitcoinnal, amit korábbi tranzakciók során gyűjtött össze. Ne feledd, ahogy korábban is említettük, bitcoinnál minden egyes elkönyvelt coin rendelkezik egy tranzakciós történettel. Azaz, Szatosi létre tudja hozni az output oldalát a korábbi tranzakcióinak, ami az új tranzakció inputját jelenti. Amikor “outputot” említünk, különösen gyűrű aláírás alfejezetnél (ring signature section), akkor mindig a régi tranzakciók outputjára gondolunk, ami az új tranzakciók inputjává válik.

Tehát Szatosinak ki kell vennie elegendő bitcoint a következő tranzakcióiból, amit nevezzünk TX(0), TX(1) és TX(2)-nek. Ez a három tranzakció összeadásra kerül és megkapjuk az input tranzakciót és ezt nevezzük el TX(input)-nak.

Ábrázolva így néz ki:

Ennnyit az input oldalról, most nézzük meg az output oldalt.

Tranzakció output

Az output rész rendelkezni fog bizonyos számú bitcoinnal, amivel Vitalik rendelkezik a tranzakció feldolgozása után és a fennmaradó összeg visszaküldésre kerül Szatosihoz. Ez az összeg lesz az ő input értéke minden jövőbeli tranzakcióhoz.

Az output oldal ábrázolása:

A képen látható tranzakció egy nagyon egyszerű tranzakció mert csak egy outputja van (a FENNMARADÓ ÖSSZEG nélkül), de vannak olyan tranzakciók, amik több outputtal rendelkeznek.

Bitcoin tranzakciók a nyilvános kulcsok kriptográfiája miatt történnek. A megértéséhez vessünk egy pillantást a következő flowchartra:

A bitcoin felhasználó kiválassza először a privát kulcsát. A nyilvános kulcs a matematikai deriváltja a privát kulcsnak. A nyilvános kulcs hashelésre kerül amely segítségével létrehozzák a publikus címet, ami mindenki számára elérhető. Tehát ha Szatosi BTC-t akar küldeni Vitaliknak, egyszerűen csak át kell küldenie a nyilvános címére.

Van egy kis probléma ezzel a rendszerrel. Még pedig, hogy a cím … nyilvános! Bárki kifigurázhatja kihez tartozik az adott cím és ki tudja deríteni a teljes tranzakciós történetet valamint hogy mennyi bitcoin van a tárcájában! A bitcoin kiválóan megállja a helyét, mikor egy decentralizált kriptopénzről beszélünk, de nem igazán valid megoldás, ha egy privát pénzügyi rendszert akarunk létrehozni.

A következő kép az “elektronikus pénz háromszöget” jelöli, azaz, amire a monero de facto törekszik:

A monero csapatának leírása szerint az elektronikus pénz három feltételt kell teljesítsen:

  • Legyen elektronikus
  • Decentralizált
  • Privát

A moneroval mind a három követelményt teljesíteni akarják.

A monero mögöttes filozófiája az abszolút személyes adatbiztonságon és totális anonimitáson alapul.

  • A küldő titkosságát a gyűrű aláírás garantálja.
  • A fogadó titkosságát a titkos címek (confidental addressess) garantálják.
  • A tranzakciók titkosságát a gyűrű CT, azaz a gyűrű titkos tranzakciók segítségével őrzik meg.

Vegyük sorra a hármat.

Monero kriptográfia, 1. rész: gyűrű aláírások 

Ahhoz hogy megértsük a gyűrű aláírások mibenlétét és hogy hogyan őrzik meg a küldő anonimitását, vegyünk egy hipotetikus valós életbeli problémát. Amikor csekket küldesz valakinek, akkor azt előbb alá kell írnod. Viszont ebből az okból kifolyólag bárki aki látja a csekked (és tudja hogy néz ki az aláírásod) meg tudja mondani, hogy Te vagy aki küldte a pénzt.

Most pedig gondoljunk bele a következőbe.

Tegyük fel, véletlenül kiválasztasz 4 random személyt az utcáról és úgymond összeolvasztod a Te aláírásod ennek a négy személynek az egyedi aláírásával. Senki se fogja kitalálni hogy a Te aláírásod vagy sem.

Ez lényegében a gyűrű aláírás működési elve. Lássuk a monero esetében hogyan működik ez.

Tegyük fel Szatosinak kell 1000 XMR-t (XMR = monero) küldenie Vitaliknak. Hogyan fogja a rendszer hasznosítani a gyűrű aláírást a személyazonosság anonimitás megőrzése érdekében (Az egyszerűség kedvéért, gyűrű ct előtti aláírást vesszük – ennek a jelentéséről kicsit később)?

Először Szatosi meghatározza a gyűrű méretét. A gyűrű mérete véletlen kiválasztott outputok a blokkláncról, aminek az értéke megegyezik a saját 1000 XMR-es outputjával. Minél nagyobb a gyűrű méret, annál nagyobb a tranzakció és egyben a tranzakciós díj. Ezek után Szatosi aláírja ezeket az outputokat a privát küldő kulcsával és elküldi a blokkláncra. Még egy megjegyzendő dolog, Szatosinak nem kell a beleegyezésüket kérnie a korábbi tulajdonosoknak az outputok használatára.

Tegyük tehát fel tehát, hogy Szatosi gyűrűméretének nagysága 5, azaz 4 álca output (azaz az előző példa alapján a 4 személy aláírása az utcáról) és 1 saját tranzakció. Egy kívülállónak így fog kinézni:

Egy gyűrű aláírású tranzakciónál, bármelyik álca reprezentálhatja a valós outputot, hasonlóan a valós outputhoz. Az álcázásra azért van szükség, hogy nem kívánt harmadik felek (beleértve a bányászokat is) ne tudják meg ki a küldő.

Ezzel viszont eljutunk egy problémához.

A bányászok egyik szerepe, hogy elkerüljük a kettős elszámolást, vagy kettős fizetést a hálózaton. Voltaképp azt jelenti, hogy ugyanazon mennyiségű kriptopénzt egyazon időegység alatt több tranzakció során költöd el. Ennek megakadályozására jöttek létre a bányászok. A blokkláncon akkor történik tranzakció, mikor a bányászok “felfűzik” a tranzakciókat azokra a blokkokra amit kibányásztak.

Tegyük fel, hogy A szeretne küldeni 1 bitcoint B-nek és közben elküldi ugyanazt a coint C-nek is. A bányászok csak egy tranzakciót fűznek fel a kibányászott blokkra és a folyamat során felülírják a másikat és így akadályozzák meg a kettős elszámolást. De ez csak akkor lehetséges, ha a bányászok látják a tranzakció inputot és hogy ki a küldő. A moneronál ez minden titkos és rejtett a gyűrű aláírásnak köszönhetően. Hogyan akadályozza meg a monero hálózat a kettős elszámolást?

A választ a fejlettebb kriptográfiai megoldásaiban kell keresni.

Minden egyes tranzakció a moneronál saját egyedi képkulccsal (key image) jár (később látni fogjuk a matematikát és jogosultságát a képkulcsnak). Mivel a képkulcs egyedi minden tranzakciónál, a bányászok könnyen le tudják csekkolni, ha egy monero coint duplán költöttek el vagy sem.

Tehát gyűrű tranzakciók segítségével garantálja a monero a küldők anonimitását. A következő fejezetben megvizsgáljuk hogyan védi a fogadó fél kilétét az álcázott cím használatával.

Monero kriptográfia, 2. rész: álcázott címek 

A monero egyik legnagyobb előnye a tranzakciók linkelhetetlensége. Ha valaki küld neked 200 XMR-t, senki se tudhatja meg, hogy a kriptopénz a Te címedre érkezik. Ha Szatosi küldene kriptót Vitaliknak, csak Szatosi tudja, hogy Vitalik a címzett.

Tehát hogyan garantálja a monero Vitalik személyazonosságának védelmét?

Emlékezhettek, Vitaliknak kettő nyilvános kulcsa van, a nyilvános látható kulcs és a nyilvános küldő kulcs. Ahhoz, hogy átérjen a tranzakció, Szatosi tárcája Vitalik nyilvános látható kulcsát és a nyilvános küldő kulcsát használja egy egyedi és egyszeri nyilvános kulcs generálásához.

Az egyszeri nyilvános kulcs így kerül kikalkulálásra:

  • P = H(rA)G + B

Ahol:

  • r = véletlen Szatosi által kiválasztott skaláris függvény
  • A = Vitalik nyilvános látható kulcsa
  • G = kriptográfiai konstans
  • B = Vitalik nyilvános küldő kulcsa
  • H() = A monero által használt Keccak hash algoritmus

A számítás segítségével az egyszeri nyilvános kulcs egy egyszeri nyilvános címet generál és ezt hívják “álca címnek” a blokklánc azon részén, ahova Szatosi átküldi Vitaliknak a monerot. De akkor hogyan fogja Vitalik feloldani a frissen szerzett moneroját a véletlenszerűen elosztott adathalmazból?

Emlékszünk, Vitaliknak van egy privát küldő kulcsa is.

És itt válik a kulcs hasznossá. A privát küldő kulcs segít Vitaliknak a blokklánc szkennelésében, hogy megtalálja a hozzá tartozó tranzakciót. Miután Vitalik megtalálta a tranzakcióját, ki tud kalkulálni egy privát kulcsot ami összhangban van az egyszeri nyilvános kulccsal és általa hozzá tud férni a monerojához. És így tud Szatosi monerot küldeni Vitaliknak anélkül, hogy bárki is tudná.

Ledger Nano S - The secure hardware wallet

A kulcsképek mögötti matematika (egy kis kitérő)

Mielőtt folytatnánk, térjünk vissza a kulcsképekre. Hogyan számoljuk ki a kulcsképeket (I)?

Ismerjük az egyszeri nyilvános kulcsot (P) amit már kiszámoltunk. Valamint megvan a feladó privát küldő kulcsa amit jelöljünk “x”-el.

  • I = xH(P)

Az egyenlethez kiegészítőül:

  • Az egyszeri nyilvános cím (P) levezetése a kulcsképből (I) lehetetlen (a kriptográfia hash egy alapvető tulajdonsága) és ez által Szatosi kilétére sosem derül fény.
  • P mindig ugyanazt az értéket veszi fel mikor hashelésére kerül sor, azaz, H(P) mindig ugyanaz lesz. Ez azt jelenti, hogy mivel az “x” értéke állandó Szatosinak, ezért sosem lesz képes több “I” értéket generálni. Így tesz egyedivé és lemásolhatatlanná minden egyes tranzakciót a monero rendszere.

Monero kriptográfia, 3. rész: titkos gyűrű tranzakciók

Most már tudjuk hogy marad mind a küldő, mind a címzett anonim. De mi a helyzet a tranzakcióval magával? Hogyan tudunk meggyőződni arról, hogy a tranzakció összege is titkos?

A gyűrű CT (confidental transaction – titkos tranzakció) előtt így néztek ki a tranzakciók:

Ha Szatosi akart küldeni 12.5 XMR-t Vitaliknak, akkor az output 3 részre kerül felosztásra, ami: 10, 2 és 0.5 volt. Minden egyes tranzakció saját gyűrű aláírással rendelkezett és a következőképp került hozzáadásra az elosztott főkönyvhöz:

Ez ugyan garantálta a küldő személyazonosságának titkosságát, de a tranzakciókat mindenki számára láthatóvá tette.

A probléma megoldására vezették be a gyűrű CT-t amelynek gyakori alapjait Gregory Maxwell bitcoin core fejlesztő fektette le.

A gyűrű CT voltaképp nem tesz mást, mint elrejti a blokklánc összegeket a blokkláncon. Ez azt is jelenti, hogy nem kell az input tranzakciókat denominálni és egy wallet már bármilyen gyűrű CT outputból fel tud venni gyűrű tagokat.

Milyen kihatása van ennek a tranzakciók anonimitására?

Mivel most már rengeteg opció áll rendelkezésre ahonnan gyűrűket lehet választani és az érték még csak nem is ismert, ezért lehetetlen lenyomozni egyetlen kiválasztott tranzakciót sem.

Ez a 3 tényező harmóniában funkcionál annak érdekében, hogy egy olyan rendszert alkosson, ahol a személyazonosság és tranzakció titkosság garantált. De a monero fejlesztői még ezen is túl mentek. Még egy extra biztonsági réteget akartak.

Kovri és I2P

Az I2p, vagy magyarul láthatatlan internet projekt egy routing rendszer, amely segítségével privát üzeneteket lehet továbbítani egymásnak egy alkalmazáson belül anélkül, hogy bárki is tudna róla. Kovri a C++ implementációja az I2P-nek és a monero kódba lesz integrálva.

Amennyiben monerot használsz, akkor a Kovri elrejti az internetes forgalmadat úgy, hogy a passzív hálózati monitoring nem fogja felfedni, hogy te egyáltalán monerot használsz. A funkció működése érdekében az összes monero forgalmad titkosításra kerül és I2P node-okon keresztül lesz routingolva. A node-ok vak kapuőrökhöz hasonlíthatók. Tudni fogják, ha az üzeneteid átmentek, de azt nem, hogy hova is megy pontosan és hogy mi a tartalma az üzeneteknek.

A monero közösség szerint az I2P és a monero közötti kapcsolat egy szimbiótikus együttműködésen fog alapulni:

  • A monero egy extra réteg biztonságot kap
  • A használatban lévő node-ok száma lényegesen megnő az I2P implementáció után.

A Kovri még fejlesztési fázisban van (azaz kódolás alatt) és még nem lett bevezetve.

A monero értéke és tranzakciós limit

A monero növekedését öröm figyelni. Lássuk a 2017 december 9-ei CoinMarket Cap grafikont:

A cikk írásának pillanatában 15 449 232 XMR volt forgalomban és egy monero értéke 271.04 USD. A teljes piaci kapitalizáció 4 187 390 100 USD.

A teljes XMR kínálat 18.4 millióban lett korlátozva és a bányászat várhatóan 2022 május 22-ig folytatódik. Ezek után a rendszer úgy lett kitalálva, hogy 0.3 XMR/perc kerül hozzáadásra a hálózathoz. A rendszer úgy épül fel, hogy a bányászok továbbra is ösztönözve érezzék magukat a bányászatra és nem kell kizárólag a tranzakciós díjakra támaszkodni miután minden monero kibányászásra került.

Hogyan tároljuk a monerót? 

A monero tárolás legegyszerűbb módja a mymonero.com wallet használata.

  1. lépés: klikkelj a “Create a new account”gombra

  1. lépés: mentsd el, írd le a privát belépési kulcsodat

  1. lépés: írd be a privát belépési kódod és keresd meg a nyilvános címed.

És ennyi!

Nem is volt olyan nehéz.

A leglényegesebb és legfontosabb: senkinek ne mutasd meg a privát belépési kulcsodat!

Amennyiben elfelejtetted a kulcsod, kattints az “Account” és ott a “Review Login Key” gombra.

Itt tudod újra megnézni a privát belépési kulcsod:

Pofon egyszerű, nem igaz? 😊

Monero vs. bitcoin

Lassan a végére érünk bemutatónknak és nem mehetünk el a kérdés mellett: miért jobb vagy rosszabb a monero a bitcoinnál?

Bitcoin fő erénye a nyitottság és átláthatóság. A blokklánc megnevezés maga nyitott főkönyvet is jelent, amihez bárki, bárhol hozzáférhet és láthatja a korábbi tranzakciókat. A bitcoinokhoz viszonylag egyszerű hozzáférni és használni.

A monero ezzel szemben az abszolút és kijátszhatatlan anonimitásban látja a jövőt. Minden tranzakció titkos. A monerot kicsit nehéz elsőre megérteni és a ha először akarsz a monero protokollon tranzaktálni, elsőre zavarónak tűnhet a különböző kulcsok egyvelege.

Lindia Xie következő táblázata szépen illusztrálja a különbséget a bitcoin és a monero között:

monero és bitcoin összahasonlítás

Az adatok a 2017 december 9-ei adatokat tükrözik.

A monero előnyei és hátrányai

Előnyök

  • A titkos és kideríthetetlen kriptopénz
  • A tranzakciók nem linkelhetők
  • A tranzakciók lenyomozhatatlanok
  • Blokkláncának nincs blokkméret korlátja és dinamikusan skálázható
  • Az össze monero kibányászása után további 3 XMR/perc áll rendelkezésre a bányászok ösztönzése érdekében
  • Példátlan pénzügyi növekedés (mely kriptopénzt nem 2017-ben 😉?)
  • Szelektíven transzparens. Bárki láthatóvá teheti a tranzakcióit a kiválasztott személyeknek, pl. könyvelőnek vagy auditornak a privát látható kulcs megosztásával. Azaz, a monero auditálható.
  • Dedikált és szakértő fejlesztőcsapat

Hátrányok

  • Habár a monero ASIC rezisztens a centralizáció elkerülése végett és mégis, a teljes hashráta ~39%-a monero 4 bányászpool kezében összpontosul (2017 december):

  • Monero tranzakciók lényegesen nagyobbak mint más kriptopénzeké a tranzakciónként szükséges titkosítás miatt
  • Nem sok tárca kompatibilis a moneroval. Nincs hardver wallet ami kompatibilis lenne a moneroval (legalábbis a cikk írásának időpontjában).
  • Nem kezdő kriptopénzeseknek lett tervezve és a többi kriptopénzzel ellentétben nem annyira ismert és elfogadott. A következő helyeken tudsz moneroval kereskedni (a teljesség igénye nélkül): Hitbtc, Binance, Bitfinex, Exmo
  • Mivel nem bitcoin alapú kriptopénz, a monerohoz nehéz hozzáadni új funkciókat

A monero jövője

Érdekessége, hogy egyike a kevés nem bitcoin alapú kriptopénznek ami eltérősége miatt hatalmas potenciált is jelent egyben. Már így is óriásit nőtt 2017-ben és a következő évek folyamán további növekedés várható. Különösen a Kovri bevezetése után lesz izgalmas figyelni a monero történéseket.

Nincs kétség, a jövőnk sokkal nyitottabb és decentralizáltabb és ennek ellentételezésére meg fog növekedni az igény a monero jelentette ‘fullos’ anonimitás kínáló kriptopénzek iránt. Itt szeretnénk felhíni a figyelmet a teljes anonimitás iránti igényre, amely nem mosható össze az illegális tevékenységekkel, terrorizmus támogatással, pénzmosással. Valós igény van arra a hétköznapi emberek részéről, hogy a kormányok, bankok ne turkáljanak a privát anyagi dolgaikban. Azt sem nehéz figyelmen kívül hagyni, hogy ritka az olyan kormány vagy pénzügyi rendszer, ami ne élt volna vissza saját maga által kreált hatalmával a hétköznapi ember kárára. A monero visszaadja azt, amit a bankok és kormányok kisajátítottak és ha a Konfucianizmus egyik alappilléréből indulunk ki (moralizmus jelentősége és “minden ember eredendően jó”), akkor a pénzügyi rendszernek és kormányoknak még több pénzügyi szabadságot kellene adniuk az embereknek.