Bányászat és az Ethereum

A bitcoinnál megismert bányászat az Ethereum működésében is fontos szerepet játszik. A híres előddel szemben azonban ez a szerep az Ethereumnál nem annyira magától értetődő.

Sokan azt gondolják, hogy az Ethereum bányászat (azaz az ether bányászat) egyetlen célja etherek létrehozása oly módon, aminél nincs szükség egy központi kibocsátó intézményre (lásd Az Ethereum olaja, az „Ether” cikkünket). Ez önmagában igaz is; az Ethereum tokenek valóban bányászat során jönnek létre, minden egyes “kibányászott” blokk 2 ethert ér a megoldójának. A bányászatnak azonban van még egy legalább annyira fontos funkciója.

Megszoktuk, hogy a bankok felelnek a pénzügyi tranzakcióik pontos nyilvántartásáért. Ők gondoskodnak arról, hogy a semmiből nem terem pénz, hogy a felhasználók ne tudjanak csalni és többször elkölteni ugyanazt az összeget.

A blokkláncok ezzel szemben a nyilvántartásnak/könyvelésnek egy teljesen új módját jelentik. Közvetítő helyett az egész hálózat az, ami megerősíti a tranzakcióikat és hozzáadja őket egy közös főkönyvhöz.

És noha a cél egy olyan monetáris rendszer létrehozása, aminél nem vagy csak minimális mértékben kell megbíznunk egy másik félben, valakinek/valaminek akkor is meg kell őrizni a tranzakciós feljegyzéseket, hogy senki ne élhessen vissza a rendszerrel.

Az Ethereum bányászat csak az egyik olyan újítás, ami lehetővé tesz egy decentralizált, közös könyvelést.

Mára már egyetértés van abban, hogy a közös és mindenki által hozzáférhető tranzakciós előzmények a csalást (pl. a dupla költést) oly módon küszöbölték ki, aminek a problémájára a decentralizált digitális fizetőeszközök a proof-of-work blokkláncok megjelenése előtt még nem tudtak megfelelő választ adni.

És noha az Ethereum újabban más tranzakció-megerősítési módok felé tekintget, jelenleg még a bányászat az, ami a platform működését biztosítja.

Az Ethereum bányászat működése

Ma az ether bányászatának folyamata majdnem megegyezik a bitcoinéval.

Az ethert bányászok, vagyis a tranzakciókat megerősítő szereplők minden egyes tranzakciós blokknál egyre komolyabb számítási kapacitást használnak ahhoz, hogy nagyon gyorsan, újra-és újra megtippeljék egy feladvány válaszait addig, amíg az egyikük nem nyer.

Konkrétabban, a bányászok a blokkok egyedi fejlécének metaadatait futtatják (beleértve az időbélyeget és a szoftververziót) egy hash/hasítófüggvényen (ami egy fix hosszúságú, összekevert, ránézésre véletlenszerű betű- és számsort ad vissza) keresztül. Csak egy véletlenszerűen hozzáadott, ún. nonce érték a változó, ami aztán teljesen átalakítja az utána generált karaktersorokat (hash).

Ha egy bányász rálel arra a hashre (vagyis a nonce értékre), ami megfelel a megoldandó tranzakciós blokkénak, akkor ether a jutalma (ETH), a blokkot pedig a hálózat minden csomópontja felé továbbsugározza megerősítésként azért, hogy azok a főkönyvhöz hozzáadhassák a blokkról a saját másolataikat. Ha egy másik bányász lel rá a hashre, az előző bányász nem dolgozik tovább az adott blokkon és megismételi az eljárást egy másikon.

Egy ilyen játékban nagyon nehéz csalni. Ezt a munkát nem lehet imitálni, a helyes válaszra mindig rá kell lelni. Ezért is nevezik ezt a rejtvénymegoldásos bányászatot proof-of-work protokollnak.

Ugyanakkor a csomópontoknak nagyon rövid idő is elég arra, hogy megerősítsék a hash értékének a helyességét.

Egy bányász kb. minden 12-15 mp-ben akad rá egy új blokkra. Ha ennél gyorsabban vagy lassabban kezd hozzá a feladvány megoldásához, az algoritmus automatikusan állít a nehézségen, hogy a bányász visszaálljon egy kb. 12 mp-es intervallumra.

A bányászok az ethert tehát véletlenszerűen nyerik el, az eredményességük elsősorban a szerencsétől és a rendelkezésre álló számítási kapacitástól függ.

Az Ethereum által használt egyedi proof-of-work algoritmus neve ‘ethhash’. Ezt az algoritmust úgy tervezték, hogy az ether bányászata a drága és specializált ASIC chipekkel több memóriát igényeljen, hogy egy ilyen alkalmazás-specifikus hardver birtoklása ne jelentsen előnyt (ma már csak ASIC chippekkel érdemes például bitcoint bányászni).

Ezen felül az Ethereum arra készül, hogy a proof-of-work helyett átáll egy ún. proof-of-stake protokollra. Már csak ezért sem érdemes az ether bányászatához drága célhardverre, ASIC chipekbe beruházni.

Átállás a proof-of-stake protokollra

Előfordulhat, hogy az Ethereumnak egyszer nem is lesz szüksége többé bányászokra.

A fejlesztők azon dolgoznak, hogy végleg felváltsák a proof-of-work rendszert, azt az algoritmust, amit a hálózat jelenleg a tranzakciók érvényességének megállapítására és a manipulációktól való védelmére használ. Egy proof-of-stake rendszerben a biztonságról a tokenek tulajdonosai gondoskodnak majd.

Ha ez az algoritmus elkészül, egy olyan új osztott konszenzuson alapuló rendszer jöhet létre, amihez kevesebb erőforrásra lesz szükség.