Közel 7 millió kriptocsalásokhoz kapcsolódó WhatsApp-fiókot törölt a Meta
A Meta több mint 6,8 millió WhatsApp-fiókot törölt, amelyek a délkelet-ázsiai szervezett bűnszervezetek által működtetett „pig butchering” csalásokhoz kapcsolódtak. Ez most egy szélesebb körű intézkedés része volt, amelynek célja a kriptovaluta lopásokra specializálódott bűnözői csoportok elleni erőteljesebb fellépés.
A pig butchering csalások általában egy kéretlen üzenettel kezdődnek, majd titkosított üzenetküldő alkalmazásokra vagy privát csevegésekre terelődnek. A végső cél az, hogy meggyőzzék az áldozatokat, hogy pénzt – gyakran kriptovalutát – utaljanak át csaló „pénzügyi vállalkozásoknak vagy befektetési platformoknak”.
Az áldozatok azonban általában túl későn veszik észre, hogy betéteiket már nem lehet visszavonni.
„Proaktívan felderítettük és eltávolítottuk a fiókokat, mielőtt ezek a bűnszervezetek működésbe tudták volna hozni őket.” – közölte a vállalat sajtóközleményében.
A Meta a fiókokat olyan országokban működő csalási hálózatok esetében kapcsolta le, mint Kambodzsa, Mianmar és Thaiföld, ahol a bűnüldöző szervek szerint a bűnözői csoportok globális és tömeges csalási kampányokat hajtanak végre.
Jönnek a csalásmegelőzési funkciók a WhatsApp-ban
A mostani intézkedések célja tehát, hogy megakadályozzák ezeket a csoportokat abban, hogy áldozataikat megkárosítsák.
A WhatsApp emellett új eszközöket is bevezet, amelyek segítségével a felhasználók felismerhetik és bejelenthetik a gyanús tevékenységeket. Az egyik ilyen funkció figyelmezteti a felhasználókat, ha valaki, aki nem szerepel a névjegyzékükben, felveszi őket egy csoportba, ami a hamis befektetési programokat népszerűsítő csalók által gyakran alkalmazott taktika.
A Meta részéről ez bejelentés pont akkor érkezett, amikor egyre több hang szólalt fel amellett, hogy a közösségi média és az üzenetküldő alkalmazások proaktívabb megközelítést alkalmazzanak annak érdekében, hogy megakadályozzák a csalókat abban, hogy ezeken a platformokon keresztül cserkésszék be áldozataikat.
Csalások és bejelentések alakulása az FBI riport szerint
Az FBI Internet Crime Complaint Center (IC3) szerint 2024-ben 16 milliárd dollár veszteség keletkezett online csalások miatt, ami új rekordot jelent. A kriptovalutákkal kapcsolatos csalások önmagukban több mint 3,9 milliárd dollárt tettek ki ebből az összegből, és az idősebb felhasználók különösen súlyosan érintettek voltak. Mivel ez a szám csak az FBI-nak bejelentett eseteken alapul, a valós összeg valószínűleg lényegesen magasabb.
A kriptocsalások növekvő problémája
Ezeknek a csalásoknak a többsége olyan üzenetküldő platformokon indult, mint a WhatsApp, a Facebook Messenger vagy a Telegram. A Meta egy közelmúltbeli esetet hozott fel, amelyben az OpenAI-jal együttműködve felszámolt egy kambodzsai csoportot, amely robogókölcsönzési piramisjátékot működtetett. A csalók állítólag a ChatGPT-t használták az áldozatoknak szóló utasítások megfogalmazásához, és hamis pénzügyi ajánlatokkal toboroztak embereket a közösségi médiában való részvételért cserébe.
Az elmúlt hónapokban a hatóságok világszerte fokozták figyelmeztetéseiket, arra ösztönözve a felhasználókat, hogy engedélyezzék a kétlépcsős azonosítást a WhatsAppon, és legyenek gyanakvóak minden furcsa üzenettel vagy váratlan csoportmeghívással szemben.
A kritikusok azonban azt hangoztatják, hogy a Metanak és a többi közösségi média platformoknak erőteljesebb, szisztematikusabb intézkedéseket kell hozniuk.
A Banking Policy Institute csalásmegelőzési alelnöke, Greg Williamson egy múlt havi blogbejegyzésében azt írta, hogy a közösségi média óriások fellépései a csalók elleni nem megfelelőek.
Megjegyezte, hogy a közösségi média platformok hirdetési bevételeket szereznek a csaló tartalmakból is. Kiemelt egy folyamatban lévő ügyet, amelyben a Metát azzal vádolják, hogy több mint 230 000 csaló hirdetést engedélyezett platformjain, amelyek az ausztrál milliárdos Andrew Forrest deepfake-jét mutatták be.
Elon Musktól III. Károly királyig mindenki deepfake videói megjelentek már a közösségi médiában, hogy befektetésekre csábítsák az embereket. A csalók hirdetési felületet vásárolnak a Metatól és a többi platformtól, hogy terjesszék a bejegyzéseiket.