Eladták az ukrán bányákat – itt vannak az amerikai-ukrán megállapodás kulisszatitkai
Néhány hónapnyi húzd meg – ereszd meg után végre aláírták: az Egyesült Államok és Ukrajna között létrejött az a sokat vitatott megállapodás, amely előnyös hozzáférést biztosít az amerikaiaknak Ukrajna stratégiai ásványkincseihez, köztük alumíniumhoz, grafithoz, olajhoz és földgázhoz.
Megállapodást kötött az Egyesült Államok és Ukrajna
A megállapodást Donald Trump elnök közvetlen nyomásgyakorlása mellett hozták tető alá. Az USA részéről Scott Bessent pénzügyminiszter, Ukrajnából pedig Julija Szviridenko miniszterelnök-helyettes írta alá a szerződést Washingtonban. Ez nem sokkal azután történt, hogy amerikai részről megüzenték: „vagy aláírjátok, vagy mehettek haza.”
De mit jelent ez valójában Ukrajnának – és miért érdemes nekünk, európaiaknak is odafigyelni erre az egyezményre?
Ami a felszín alatt van: közös alap, közös irányítás, amerikai elsőbbség
A megállapodás értelmében egy közös beruházási alapot hoznak létre, amelyet az USA és Ukrajna fele-fele arányban finanszíroz. Az amerikai katonai támogatás a jövőben beleszámít az USA hozzájárulásába. Az alap irányítását is közösen végzik, három amerikai és három ukrán taggal.
Az alap célja: bányászati és energetikai beruházások finanszírozása Ukrajna területén. A bevételeket fele-fele arányban osztják meg.
A kulcselem azonban az, hogy az Egyesült Államok elsőbbségi jogot kap minden olyan beruházásra, amely ritkaföldfémeket vagy más stratégiai nyersanyagot érint. Tehát, ha bárki más, például Kína vagy az EU is érdeklődne, először az USA dönthet, él-e a lehetőséggel.
„Győzelmi terv” vagy stratégiai kiszolgáltatás?
Volodimir Zelenszkij elnök tavaly ősszel bemutatott „Győzelmi terve” egyik fő eleme volt ez az ásványkincs-alapú partnerség. A cél világos volt: garantálni az USA további támogatását a háború és az újjáépítés idején. Azonban a részletek nyilvánosságra kerülése után ukrán politikusok közül többen is „erősen egyoldalúnak” és „gyarmatosítónak” nevezték az első verziókat.
A mostani végleges változat kompromisszumokat tartalmaz – például nincs visszamenőleges fizetési kötelezettség az eddig kapott amerikai támogatások után. Ez fontos engedmény Ukrajna számára.
Mit nyer az USA? Mit veszíthet Ukrajna?
Az Egyesült Államok szempontjából ez a megállapodás stratégiai főnyeremény. A világ egyre inkább a zöld technológiák és nagy teljesítményű elektronikai eszközök felé halad, amelyekhez ritkaföldfémek nélkülözhetetlenek. Ukrajna földjei pedig bőségesen tartalmaznak ezekből.
Ukrajna viszont ezzel gyakorlatilag előre eladta a legértékesebb erőforrásait egy olyan partnernek, akinek politikai akarata – különösen Trump újraválasztása után – kiszámíthatatlanabb, mint valaha. Bár a közös irányítás és az 50/50 arány papíron korrektnek tűnik, az elsőbbségi hozzáférés gyakorlati alkalmazása hosszú távon jelentős befolyást ad az amerikai fél kezébe.
Miért fontos ez nekünk, magyaroknak és európaiaknak?
Az EU régóta próbál alternatívát találni a kínai ritkaföldfém-függőségre – Ukrajna ebben kulcsszerepet játszhatott volna. Az új megállapodás viszont azt jelenti, hogy az USA került előnybe ezen a fronton, így Európa kiszorulhat a versenyből, és egy újabb területen válhat függővé az amerikai szállításoktól.
Ráadásul a háború utáni újjáépítésben való európai szerepvállalás is csökkenhet, ha a legértékesebb beruházásokra már amerikai cégek csaptak le.
A megállapodás ténye már nem újdonság, de annál fontosabb megérteni a következményeit.
Ukrajna rövid távon pénzhez és befektetésekhez jut, az USA pedig biztosítja magának a hozzáférést a jövő egyik legfontosabb gazdasági területéhez.
Kérdés, hogy ez az alku egyensúlyt teremt vagy alárendeltséget – és hogy az ukrán nép számára is valódi hasznot hoz-e, vagy csak újabb függőségi viszonyokat.