Az EU a kriptovaluták betiltását tervezi az adatvédelem miatt
Az Európai Unió (EU) a kriptotörténelem egyik legnagyobb hatású szabályozásának bevezetésére készül: 2027-ig mind az anonim kriptószámlák, mind az úgynevezett privacy coinok, például a Monero és a Zcash betiltásra kerülnek.
Hadat üzen a magánszféra ellen az Unió? Az adatvédelmi kriptovaluták betiltását tervezik
Az Európai Unió átfogó pénzmosás-ellenes (AML) szabályok bevezetését tervezi, amelyek értelmében 2027-től betiltásra kerülnének a magánélet védelmét előtérbe helyező kriptoprojektek és anonim kriptószámlák.
Az új pénzmosás elleni rendelet (AMLR) értelmében a hitelintézetek, a pénzügyi intézmények és a kriptoeszköz-szolgáltatók (CASP-k) nem vezethetnek anonim számlákat, illetve nem kezelhetnek adatvédelmet biztosító kriptovalutákat, mint például a Monero vagy a Zcash.
A határozat egy szélesebb körű pénzmosás elleni intézkedéscsomag része, amelynek célja a pénzügyi átláthatóság megerősítése és a digitális eszközök tiltott felhasználása elleni küzdelem.
Búcsút inthetünk a kriptoanonimitásnak: ezt hozza az EU AMLR 2027-ig
Az AMLR 79. cikke szigorúan tiltja a névtelen számlák használatát. Ezért az intézmények és a kriptoszolgáltatók nem vezethetnek anonim számlákat. A rendelet különösen azokat a számlákat célozza, amelyek lehetővé teszik a tranzakciók anonimizálását. Valamint azokat, amelyek anonimitási jellemzőkkel rendelkező érméket használnak.
Elsősorban az olyan kriptovaluták kerülnek célkeresztbe, mint a Monero és a Zcash, amelyek a felhasználói anonimitás biztosításáról és a fejlett tranzakcióelhomályosító eszközeikről ismertek. Ezek a maximális titoktartást biztosító tokenek már régóta zavarják a szabályozó hatóságokat. Ennek egyik oka, hogy a bűnözők, terroristák és más illegális csoportok előszeretettel használják ki a kriptovaluták nyújtotta anonimitást.
Érdekelhet: Meggondolta magát az EU, lazít a Bitcoin-bányászok szabályozásán
A szabályozási keret már kész, csak a részletek hiányoznak
Bár a szabályozási keretet már meghatározták, és a rendeletek (AMLR, AMLD, AMLAR) véglegesek, néhány technikai részletet még tisztázni kell az úgynevezett végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén. Ezeket nagyrészt az Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBA) fogja kezelni.
Vyara Savova, az EUCI vezető szakpolitikai vezetője szerint a szervezet még aktívan gyűjti a visszajelzéseket. Emellett kifejtette, hogy a végrehajtás nagy része felhatalmazáson alapuló jogi aktusokon keresztül történik majd, amelyeket többnyire az Európai Bankfelügyeleti Hatóság kezel.
július 1-jétől a pénzmosás elleni hatóság 40 szervezetet, tagállamonként legalább egyet, fog az ellenőrzése alá vonni. A szervezetnek minimum 20 ezer országbeli ügyféllel és 50 millió euró feletti tranzakciós volumennel kell rendelkeznie. További aggasztó lépés, hogy az 1000 euró (1100 dollár) feletti tranzakciókat végrehajtó ügyfeleket a szervezeteknek kötelező lesz átvilágítaniuk.
Már megint túlterjeszkedik a bürokrácia?
Ezen intézkedések elfogadása radikális változást jelent az európai kriptoökoszisztéma számára. Egyrészt erősíti az intézményi befektetők bizalmát és csökkenti a visszaélések kockázatát. Másrészt viszont kérdéseket vet fel a felhasználók magánéletével és pénzügyi szabadságával kapcsolatban.
Az EU kriptoszabályozása sokak szerint túlzó, mivel az anonim tranzakciók és adatvédő tokenek teljes tiltása a magánszféra alapvető jogát veszélyeztetheti. Az olyan intézkedések, mint az 1000 euró feletti tranzakciók kötelező átvilágítása, a kisebb kriptofelhasználókat elriaszthatják, míg a szolgáltatókat jelentős költségekkel terhelik. Például szigorúbb KYC-eljárások bevezetésére kényszeríthetik a felhasználókat.
Ez a centralizált megközelítés alááshatja a kriptovaluták lényegét, a decentralizációt, és a felhasználók egy része illegális alternatívák felé fordulhat, ami paradox módon növelheti a bűnözés kockázatát. A szabályozás a kisebb piacok innovációját is gátolhatja, mivel a szigorú követelmények a startupokat ellehetetleníthetik, előnyben részesítve a nagy, tőkeerős szereplőket.
Az európai kriptoközösség számára a szabályozás kettős hatást válthat ki. Bár növelheti az intézményi bizalmat és csökkentheti a visszaéléseket, a szabadság korlátozása miatt sokan kiskapukat kereshetnek. Ez a piac kiszámíthatatlanságát és a fekete piacok terjedését erősítheti, ami hosszú távon a szabályozás céljával ellentétes eredményeket hozhat.