Kriptocsalás, emberkereskedelem és egy fegyveres milícia: így bukott le a Karen Nemzeti Hadsereg
Egy délkelet-ázsiai fegyveres szervezet, amely látszólag a hatalom elleni szabadságharcosként működött, valójában több milliárd dolláros kriptocsalási birodalmat irányított – legalábbis az amerikai pénzügyminisztérium friss jelentése szerint. A Karen Nemzeti Hadsereget (KNA) és annak vezetőit most szankciók sújtják, miután nyilvánosságra került, milyen mélyen beágyazódtak a digitális bűnözés, az emberkereskedelem és a pénzmosás hálózatába.
Egy nemzetközi bűnszervezet leleplezése
A KNA-t május 5-én nyilvánították hivatalosan nemzetközi bűnszervezetté az Egyesült Államok pénzügyi hatóságai. A döntés nemcsak magát a milíciát, hanem annak vezetőjét, Saw Chit Thut, valamint két fiát is érinti. Őket azzal vádolják, hogy közvetlenül irányították a csalási szindikátusokat, emberkereskedelmi hálózatokat és pénzmosási műveleteket. A szervezet székhelye Shwe Kokko városában található, a thai–burmai határ mentén. Itt alakították ki azt a központot, ahol kaszinókból és szállodákból átalakított létesítményekben dolgoztattak kényszerrel embereket – nem szórakoztatásra, hanem internetes csalások végrehajtására.
Today, the U.S. Department of the Treasury’s Office of Foreign Assets Control sanctioned the Karen National Army, a militia group in Burma, as a transnational criminal organization, along with the group’s leader Saw Chit Thu, and his two sons, Saw Htoo Eh Moo and Saw Chit Chit,…
— Treasury Department (@USTreasury) May 5, 2025
Az érzelmi manipuláció csapdája: így veszítenek el milliárdokat az áldozatok
A Karen Nemzeti Hadsereg által irányított csalási formák nem egyszerű adathalász levelek voltak. Az úgynevezett „pig butchering” – disznóvágás – néven ismert módszer sokkal kifinomultabb: az áldozatokkal hosszú távú online kapcsolatot építenek ki, gyakran romantikus köntösben, majd hamis kriptovaluta-befektetésekre veszik rá őket.
A csalók gyakran hamis személyazonosság mögé bújnak: modellfotókat, előre felvett videókat vagy akár élő videóhívásokat is használnak, hogy elnyerjék az áldozat bizalmát. Miután érzelmi kötődést alakítanak ki, kriptovaluta-befektetést ajánlanak egy hamis online platformon. Az áldozatok ott látványos, de valótlan nyereségeket látnak, így egyre több pénzt utalnak – míg végül a csalók nyomtalanul eltűnnek az összeggel. Csak 2023-ban ezek a csalások összesen 3,5 milliárd dollár kárt okoztak.
🚨 According to a report from @CyverAlerts, Pig butchering crypto scams have cost victims a staggering $3.6 billion in 2024!#CryptoScamshttps://t.co/IRQy9YO9WB
— Cryptonews.com (@cryptonews) December 27, 2024
Kapcsolódó tartalom: Saját mémcoint indít a legendás futballsztár, vagy csak egy újabb scam van készülőben?
Kényszermunka és börtönszerű központok
A csalásokat nem önként jelentkezők végzik. A KNA tagjai gyakran csábították el más ázsiai országokból származó embereket kamu állásokkal, jobb megélhetéssel kecsegtetve. Az érkezők azonban nem irodába vagy gyárba kerültek, hanem szigorúan őrzött, börtönszerű létesítményekbe, ahol naponta akár 12-16 órán keresztül kényszerítették őket online csalások végrehajtására. Aki ellenállt, azt fenyegetés, verés vagy még rosszabb várt. Ezek az emberek nemcsak áldozattá, hanem akaraton kívüli végrehajtókká váltak egy rendszerben, amelyből kizárólag a fegyveres vezetők profitáltak.
A KNA, mint bűnszervezeti modell
A Karen Nemzeti Hadsereg nem csupán bűnpártoló: maga is aktív részese és haszonélvezője a csalásoknak. A vezető, Saw Chit Thu, régóta ismert kapcsolatai révén még a burmai katonai rezsimmel is együttműködött, miközben nyilvánosan elhatárolódott tőle. Két fia kulcspozíciókat tölt be: egyikük a csaláshoz köthető üzleteket irányítja, míg másikuk katonai egységeket vezet, de emellett üzleti tevékenysége is szorosan kapcsolódik a bűnszindikátushoz. Az amerikai szankciók alapján mostantól minden, az Egyesült Államok joghatósága alá tartozó vagyonukat befagyasztják, és minden velük való pénzügyi tranzakció tilos.
Így próbálják ellehetetleníteni a szervezetet
Az amerikai pénzügyminisztérium szerint a szankciók nemcsak büntetni akarnak, hanem céljuk, hogy ellehetetlenítsék a bűnszervezetek működését. A bűnhálózatok felszámolásához nemzetközi összefogásra van szükség, hiszen ezek a csoportok több országon átívelően működnek. A KNA esete is csak egy szelet ebből a világból: a FinCEN 2025 májusában már kiemelt pénzmosási kockázatként azonosította a Huione Group nevű kambodzsai pénzügyi hálózatot, amely hasonló módon támogat délkelet-ázsiai csalási rendszereket. Ez az ügy tehát nem egyetlen milíciáról szól, hanem egy egész régiót behálózó kriptoalapú bűnözői rendszer felszámolásáról.