A gazdaság szürkezónája – rejtett milliárdok a világ árnyékgazdaságaiban
Az árnyékgazdaság, vagyis a hivatalos nyilvántartásba nem vett gazdasági tevékenységek rendszere, világszerte trillió dolláros forgalmat bonyolít. Ezekbe beletartozik minden, ami nem jelenik meg az adóhivatalok radarján: legyen szó illegális kereskedelemről, utcai árusításról, adózatlan munkavégzésről vagy épp a készpénzes szolgáltatásokról, amelyekről nem állítanak ki számlát.
Bár ezek egyes országokban túlélési formaként is értelmezhetők, máshol kifejezetten súlyos strukturális problémák tünetei.
Egy friss, a Visual Capitalist által közölt infografika az Ernst & Young 2025-ös globális jelentése alapján országonként mutatja be az árnyékgazdaság méretét. A felmérés szerint az árnyékgazdaság világszinten csökkent: míg 2000-ben még a világ GDP-jének 17,7%-át tette ki, ez az arány 2023-ra 11,8%-ra csökkent. A globális átlag mögött azonban óriási különbségek húzódnak.
Az árnyékgazdaság aránya világszerte (Forrás: EY Global Shadow Economy Report 2025, IMF).
A legrosszabb és a legjobb helyzetben lévő országok
A lista élén Sierra Leone áll, ahol a gazdasági tevékenységek több mint 64%-a esik az árnyékgazdaság körébe. A nyugat-afrikai ország esetében ez nem meglepő, hiszen a formális munkahelyek szűkössége, a korrupció, valamint a kiterjedt bürokrácia eleve az informális tevékenységek felé terelik a lakosságot. Niger (56,3%) és Nepál (51%) követi a sorban – utóbbinál a mezőgazdaság játszik kulcsszerepet: az aktív munkavállalók 85%-a nem hivatalos keretek között dolgozik.
A másik végletet az Egyesült Arab Emírségek (UAE) képviseli: itt csupán 2,1%-ot tesz ki az árnyékgazdaság, amelyet szorosan követ Katar (2,2%) és Bahrein (2,5%). Ezek az országok erősen szabályozott, digitalizált gazdasági környezetet alakítottak ki, ahol kevés tere maradt a nem regisztrált tevékenységeknek.
Külön figyelmet érdemel az Egyesült Államok, ahol az árnyékgazdaság csupán 5%-ot tesz ki a GDP-ből, de ez abszolút értékben 1,4 billió dollár, vagyis a világ egyik legnagyobb rejtett gazdaságáról beszélünk. A hatalmas összeg rávilágít: az árnyékgazdaság mérete nemcsak arányokban, hanem dollárban is komoly tényező.
Árnyékgazdaság Magyarországon és a térségben
Magyarország a lista középmezőnyében szerepel, 9,2%-os árnyékgazdasági aránnyal. Ez 19,5 milliárd dollárnyi rejtett gazdasági értéket jelent, szemben a hivatalos GDP 212 milliárd dolláros értékével. Ez az arány nemzetközi összehasonlításban viszonylag jónak számít, különösen a régió országaihoz viszonyítva.
Szlovákia például még alacsonyabb, 8,9%-os aránnyal szerepel, míg Lengyelország 9,7%-kal némileg felette áll. A cseh gazdaságban 6,5%, Ausztriában pedig csupán 6,6% a láthatatlan szektor részesedése. A magyar adatok tehát egy stabil, viszonylag jól szabályozott rendszer képét mutatják – ugyanakkor a 10%-hoz közeli arány azt jelzi: még bőven van mit tenni a teljes átláthatóság érdekében.
Mit jelent ez az állampolgárok szintjén? Az árnyékgazdaság jelenléte hatással van a társadalmi egyenlőtlenségekre, az adóbevételek volumenére, a közszolgáltatások minőségére és az általános gazdasági bizalomra. Aki feketén dolgozik, nem részesül társadalombiztosításban, nem gyűjt nyugdíjat, és fokozott kiszolgáltatottságnak van kitéve. Az állam számára ez adókiesést, a legális szereplőknek pedig versenyhátrányt jelent.
Mire következtethetünk ebből?
Az árnyékgazdaság mérete egy ország fejlettségi szintjének, szabályozási kultúrájának és társadalmi stabilitásának lenyomata. Ahol nagy, ott általában hiányzik az állami kontroll, az adózási morál gyenge, és a megélhetés alternatív útvonalakon történik. Ahol kicsi, ott működik a digitalizáció, erős az intézményrendszer, és a lakosság nagyobb bizalommal fordul az állam felé.
Magyarország ebben a rendszerben inkább a kevésbé problémás országok közé sorolható, de a szürkezónák még mindig jelentős méretűek. A hivatalos gazdaságba való belépés ösztönzése – például adminisztrációs könnyítésekkel, adókedvezményekkel – közép- és hosszú távon csökkenthetné ezt az arányt.
A világ működésére nézve az árnyékgazdaság kétségtelenül egy láthatatlan hajtóerő – amely nem csak a fejlődő országokat érinti. Az informális szektor súlya alapvetően meghatározza, hogy az állam mennyire tudja finanszírozni közfeladatait, milyen mértékű biztonságot tud nyújtani polgárainak, és mennyire működik tisztán a verseny. Egyéni szinten pedig: minél inkább a felszín alatti rendszerben működik valaki, annál kevésbé tudja érvényesíteni jogait és élni lehetőségeivel.
Az árnyékgazdaság országonkénti lebontása
A következő táblázat azokat az országokat mutatja be, ahol az árnyékgazdaság a GDP legnagyobb hányadát teszi ki.
Az árnyékgazdaság %-os aránya a teljes GDP méretéhez viszonyítva különböző országokban. Forrás: BitcoinBázis