A világ kormányai már a bitcoin 2,3%-át tartják kézben
2025 áprilisára a világ államai együttesen több mint 463 741 bitcoint birtokoltak, ami a teljes BTC-készlet mintegy 2,3%-ának felel meg. Ez számottevő csökkenés a 2024 júliusában nyilvántartott 529 591 BTC-hez képest, jelezve, hogy egyes országok aktívan csökkentették a tartalékaikat, míg mások — például Salvador vagy Bhután — tovább erősítették pozíciójukat.
Így állnak jelenleg a legnagyobb állami bitcoin-tartalékok
A CoinGecko friss kutatása szerint az Egyesült Államok 2025 áprilisában is a világ legnagyobb kormányzati bitcoin-tulajdonosának számít, 198 012 BTC-vel, ami körülbelül 18,3 milliárd dollárt érhet. Ez ugyan visszaesés a 2024 nyarán rögzített 213 000 BTC körüli szintről, de így is toronymagas vezetést jelent. A csökkenés oka, hogy a kormány egy részt értékesített a korábbi készletekből, miközben stratégiai változás is történt: Donald Trump elnök 2025 márciusában rendeletet írt alá egy „Digital Fort Knox” tartalékalap létrehozásáról, amelynek célja a lefoglalt bitcoinok központosítása és hosszú távú megőrzése, egyfajta digitális aranytartalékként.
Kína a második helyen áll, 190 000 BTC-vel, közel 17,6 milliárd dolláros értéken. A kínai állami készletek nagyrészt a 2019-es PlusToken Ponzi-séma felszámolása során kerültek az állam kezébe, amikor a hatóságok tömegesen foglalták le a csalásból származó coinokat. Bár Kína a kriptokereskedelmet és a bányászatot hivatalosan betiltotta, a korábban megszerzett bitcoin-készletet változatlanul tartja, és semmilyen konkrét jövőbeli tervet nem közölt ennek felhasználásáról.
Az Egyesült Királyság 61 000 bitcoint birtokol, ami körülbelül 5,6 milliárd dollárnak felel meg. Ezeket döntően bűncselekményekből, főként pénzmosási ügyekből lefoglalt vagyonként szerezték, de eddig még nem dőlt el, hogy az állam eladja-e ezeket, vagy valamiféle közcélú pénzügyi tartalékba helyezi.
Bhután példája igazán különleges: a himalájai ország a saját vízerőmű-alapú, környezetbarát bányászati projektjének köszönhetően 8 594 BTC-t halmozott fel, mintegy 795 millió dollár értékben. Bhután ezzel egyedülálló példát mutat arra, hogyan lehet állami szinten, fenntartható és megújuló energiára építve bitcoinhoz jutni — vásárlás vagy elkobzás nélkül.
Salvador is folytatja Nayib Bukele elnök sokat vitatott stratégiáját, amely szerint napi 1 bitcoint vásárolnak folyamatosan. Áprilisra így 6 135 BTC-re nőtt az állami tulajdon, körülbelül 567 millió dolláros értékkel. A cél, hogy a bitcoint hosszú távon tartalékként, nemzeti pénzügyi védőhálóként hasznosítsák.
A német kormány ezzel szemben teljesen felszámolta korábbi tartalékát: 2024 közepén eladták az összes, akkoriban 46 359 BTC-t számláló készletüket, közel 3,9 milliárd dollár értékben. Ez a masszív eladás drámai, 15,7%-os árfolyamesést idézett elő, és jól mutatta, mekkora hatást tud gyakorolni egy-egy állami döntés a teljes kriptopiacra.
Ukrajna esete szintén külön figyelmet érdemel: a háborús helyzet miatt 2024-től több mint 256 BTC-t kapott nemzetközi adományozóktól. Ezeket a pénzeket azonban nagyon gyorsan humanitárius és katonai célokra fordították, ezért csak minimális egyenleg maradt az állami tárcákban.
Bitcoin-tartalékok országok szerint Forrás: CoinGecko
Hogyan jutnak a kormányok bitcoinhoz?
A CoinGecko szakértői szerint négy fő módon kerülhet állami kézbe bitcoin.
Az első és leggyakoribb módszer a lefoglalás, vagyis bűncselekményekből, pénzmosásból, hacker-támadásokból elkobzott eszközök kezelése. Az Egyesült Államok például a Silk Road és a Bitfinex ügyek kapcsán szerzett nagy mennyiségű bitcoint, Kína a PlusToken csalás felszámolásával vált a világ második legnagyobb állami BTC-birtokosává, az Egyesült Királyság pedig pénzmosási eljárások során építette fel jelentős készletét.
A második út a direkt vásárlás, amelynek egyedüli példája jelenleg Salvador. Az ország 2022 novembere óta napi egy bitcoint vásárol, hosszú távú tartalékolási stratégia keretében, amivel a bitcoin szerepét a nemzeti pénzügyi stabilitás egyik pilléreként próbálja megfogalmazni.
A harmadik forma a bányászat, amelyet állami szinten jelenleg Bhután alkalmaz igazán sikeresen. Az ország vízerőművel működtetett, megújuló energiát hasznosító bitcoin-bányászattal gyarapítja a saját készletét, így elkerülve a közvetlen piaci vásárlás kockázatait.
Negyedik lehetőség az adomány, aminek legjobb példája Ukrajna. A háborús konfliktus miatt a világ számos pontjáról érkeztek hozzájuk bitcoin adományok, amelyekből 256 BTC gyűlt össze. Ezeket azonban jórészt már elköltötték sürgős humanitárius és katonai célokra.
Miért adják el a kormányok a bitcoint?
Noha több állam igyekszik megtartani a birtokába került bitcoint, sokszor kénytelenek megválni tőle. A legfontosabb ok általában költségvetési kényszer, amikor gyors likviditásra van szükség. Ezt mutatta Németország esete is, ahol a teljes tartalék értékesítésére a költségvetési hiány pótlása miatt került sor.
Máskor piaci időzítés állhat a háttérben, vagyis a kormányok próbálnak a kedvező árfolyamcsúcsok mellett realizálni profitot, bár ezek a tömeges eladások súlyosan befolyásolhatják a piac stabilitását.
Harmadik okként megjelenik a jogi kötelezettség, hiszen több országban a lefoglalt eszközöket törvény szerint aukción értékesíteni kell, a bevételt pedig fiat pénzben kell elszámolni az államkasszában. Az Egyesült Államok például rendszeresen bonyolít le ilyen árveréseket.
Mit jelent ez a világgazdaság és a kriptovilág számára?
A bitcoin intézményes elfogadottságát és legitimitását jelentősen erősíti, ha államok is tartalékeszközként tekintenek rá. Míg korábban szinte kizárólag magánbefektetők, hedge fundok vagy cégek építettek BTC-portfóliót, most már kormányzati szereplők is belépnek ezen a téren. Ez egyfelől növelheti a bitcoin stabilitását és hosszú távú elfogadottságát, másfelől azonban új kockázatokat is jelenthet, hiszen egy-egy állami szintű, dollármilliárdos eladás hirtelen sokkot idézhet elő a piacon, ahogyan Németország példája is bizonyította. Egyértelmű, hogy a következő években mind a befektetők, mind a szabályozók fokozottan figyelik majd, miként kezelik a kormányok a birtokukba került digitális eszközöket.
Magyarország helyzete
Hazai szemmel nézve különösen érdekes a kérdés: vajon mikor követi Magyarország a világ trendjét? Egyelőre hazánkban semmilyen ismert állami bitcoin-készlet nem létezik, és a hivatalos kommunikáció is inkább bizalmatlan, sokszor kifejezetten elutasító a kriptovalutákkal szemben. Pedig egy mérsékelten felépített állami tartalék — akár csak kísérleti jelleggel — a jövőben stratégiai mozgásteret biztosíthatna a magyar költségvetésnek. Egyelőre azonban erre sem politikai, sem szabályozói szándék nem látszik.
Miközben a világ kormányai láthatóan még csak kísérleteznek a bitcoinhoz fűződő viszonyuk alakításával, egy dolog már biztos: a decentralizált pénzügyi eszközöket nem lehet többé figyelmen kívül hagyni. Ha ma még sok állam csak kényszerű lefoglalások útján válik kriptotulajdonossá, könnyen lehet, hogy a jövőben már tudatos pénzügyi stratégiát épít ezekre az eszközökre. Magyarország számára is ott lebeg a kérdés: mikor lesz szükség, vagy inkább bátorság belépni ebbe a körbe?
Extra érdekesség
Csak érzékeltetésül: a most ismert 463 000 BTC akkora érték, hogy egy közepes méretű európai ország teljes éves költségvetését fedezhetné. És ha ez a mennyiség egyetlen nap alatt kerülne piacra, a bitcoin árfolyama akár harmadára is zuhanhatna — ami jól mutatja, mekkora súlyt képvisel már a kormányok kezében lévő kriptotőke.
Az elemzés az ArkhamIntelligence.com, a Bitcointreasuries.net és a Blockchair.com 2025. április 24-én elérhető adatain alapul. Az amerikai dollárban megadott értékeket a 92,543.76 USD/BTC árfolyamon számolták ki.