Jegybanki botrányok: luxus, korrupció, képmutatás
Az amerikai sajtóban felröppent a hír, hogy az amerikai jegybank, a Federal Reserve elnökét, Jerome Powellt kongresszusi vizsgálat alá vonnák egy 2,5 milliárd dolláros, luxuselemekkel tarkított felújítás miatt. A vádak szerint Powell félrevezette a szenátust a beruházás részleteiről, ami miatt egyre többen követelik a felelősségre vonását.
Az eset elgondolkodtató. A világ legnagyobb pénzügyi intézményei és azok vezetői elvileg azért dolgoznak, hogy a lakosságot pénzügyi tudatosságra neveljék, és megőrizzék a pénzügyi rendszerek tisztaságát és stabilitását. Azonban időről időre olyan eseményekre derül fény, amelyek épp ennek az ellenkezőjét mutatják. Érdekes ellentmondás, hogy akik másoktól fegyelmet és átláthatóságot várnak el, saját döntéseikben korántsem mutatnak példát.
Az amerikai jegybank elnökének vitatott luxusfelújítása mellett itt említhetjük az Európai Központi Bank elnökének máig kétes megítélésű korrupciós ügyét, valamint a Magyar Nemzeti Bank körüli alapítványi pénzmozgásokat is. Ezek a botrányos események mind egy irányba mutatnak: a központi banki elit gyakran maga sem tartja be azokat a szabályokat és értékeket, amelyeket a kriptovilág szereplőin számonkér. Ez különösen visszás, hiszen a kriptoeszközök átláthatóságát és működését épp ezek a vezetők bírálják leginkább.
Magyarország: alapítványi milliárdok és Matolcsy
A napokban újra reflektorfénybe került a Magyar Nemzeti Bank körüli botránysorozat, miután a Telex publikált egy dokumentumfilmet, amelyet már több százezren láttak. A dokumentfilm arról szól, hogy Matolcsy Ádám (a jegybankelnök Matolcsy György fia) és baráti köre hogyan próbálták a jegybank alapítványain keresztül „szervezetten” közpénzeket átmozgatni különféle befektetésekbe és ingatlanvásárlásokba. Az ügy nem új keletű, hiszen korábban is többször felmerült a gyanú, hogy az MNB alapítványain keresztül luxusingatlanok és drága autók kerültek magánkézbe, de most konkrét, belső információk is napvilágra kerültek, újra megkérdőjelezve az MNB működésének átláthatóságát.
Bár Matolcsy György rendre az átlátható pénzügyi kultúra szükségességéről beszél, saját körei gyakran egészen más gyakorlatot mutatnak. Ez a kettősség rávilágít arra, mennyire súlyos hitelességi problémákkal küzdenek a központi banki vezetők Magyarországon is.
Egyesült Államok: Powell és a 2,5 milliárd dolláros felújítás
Amerikában Jerome Powell, a Federal Reserve elnöke került a reflektorfénybe, miután William J. Pulte, a Federal Housing Finance Agency igazgatója nyilvánosan kongresszusi vizsgálatot sürgetett Powell ellen. A news.bitcoin.com hírportál arról számolt be, hogy a vádak szerint Powell félrevezette a szenátust a Fed épületének 2,5 milliárd dolláros felújításával kapcsolatban, amelynek részeként exkluzív tetőterasz, magánétterem és más luxuselemek épültek volna.
Jerome Powell
Pulte szerint Powell „hazudott a részletekről”, amikor a kongresszus kérdezte, és ezzel szerinte eljátszotta a közbizalmat, amit egy jegybankelnöknek képviselnie kellene. Az X közösségi platformon közzétett nyilatkozatában Pulte úgy fogalmazott:
Arra kérem a Kongresszust, vizsgálja ki Jerome Powell elnök politikai elfogultságát és megtévesztő szenátusi vallomását, amely önmagában elegendő ok lehet a tisztségéből való eltávolítására. Powell 2,5 milliárd dolláros épületfelújítási botránya égbekiáltó visszaélés, és hazudott, amikor a részletekről kérdezték a Kongresszusban. Ez nem más, mint súlyos kötelességszegés, amit haladéktalanul ki kell vizsgálni.
Európa: Lagarde és a múlt árnyai
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke sem áll teljesen feddhetetlenül. Bár leginkább arról ismert, hogy következetesen a kriptoeszközök szigorú szabályozását szorgalmazza, még mindig sokakat zavar, hogy egy tíz évvel ezelőtti korrupciós ügy is kötődik a nevéhez. Lagarde még francia pénzügyminiszterként keveredett egy 400 millió eurós kártérítési döntést érintő politikai botrányba 2008 körül, amelyben végül gondatlanság miatt ugyan elmarasztalták, de büntetést nem kapott, és a politikai karrierje sem tört meg.
Az ügyet, melyről a BBC és a Reuters is beszámolt, a francia sajtó máig kétesnek tartja, hiszen egy ilyen múlt után sokak szerint nem szerencsés az európai pénzügyi rendszer legfőbb őrévé válni. Lagarde mindeközben továbbra is kemény szavakkal ostorozza a bitcoin és más decentralizált rendszerek működését, mondván, azok „értéktelenek”, és csak a pénzügyi stabilitásra veszélyesek. Kritikusai szerint viszont az EKB gazdálkodásának átláthatósága legalább annyi kérdést vet fel, mint a decentralizált rendszereké.
A bitcoinnal ilyen nem fordulhat elő
Ezek az esetek is bizonyítják, hogy azok az intézmények és vezetők, akiknek elvileg példát kellene mutatniuk, gyakran éppen az átláthatóság hiányában, korrupciógyanús ügyekben vagy etikailag megkérdőjelezhető döntésekben vesznek részt.
Különös ellentmondás ez: miközben ők a blokklánc-technológia és a kriptopénzek világát bírálnak az „átláthatatlanság” vádjával, valójában a saját pénzügyeik követhetősége sokkal homályosabb.
A bitcoin és más elosztott elven működő pénzügyi rendszerek ezzel szemben valóban nyilvános, átlátható és visszakövethető megoldást kínálnak technológiai alapon. Minden tranzakció rögzül a blokkláncon, amely bárki számára ellenőrizhető. Egy címhez tartozó összegek és mozgások egyetlen kattintással visszanézhetők, és ezek az adatok megmásíthatatlanul megmaradnak a rendszerben. A belekódolt szűkösségen alapuló limitált kínálata a bitcoinnak és a kriptovaluták zömének garantálja, hogy konszenzus elérése nélkül soha nem lehet csak úgy a semmiből még több digitális pénzt kreálni, ahogy azt a központi bankok előszeretettel tették és teszik hitelválságra, COVID-ra vagy más botor ürügyre hivatkozva.
A kriptovilágban tehát a decentralizált nyilvánosság miatt az ilyen volumenű visszaélések és átláthatatlan manőverek jóformán elképzelhetetlenek és ha mégis megtörténik, akkor a szabad piaci szereplők az ilyen susmusokat azon nyomban megbüntetik az árfolyam bedöntésével.
Éppen ezért talán nem is kérdés, miért tartanak tőle a központi bankok és vezetőik: a bitcoin és altcoinok, a mögöttes blokklánc technológiával karöltve pont azt az átláthatóságot és számonkérhetőséget testesítik meg.