Zelenszkij öltözéke miatt 60 milliárd forintos fogadási botrány robbant ki
Hatalmas vitát kavart a Polymarket nevű decentralizált kriptofogadási platform egy olyan fogadási eseménye, ahol több mint 200 millió dollár (68 milliárd forint) értékű tét gyűlt össze arra a kérdésre: vajon Volodimir Zelenszkij ukrán elnök visel-e öltönyt június végéig. A botrány nemcsak azt mutatta meg, mennyire problémás lehet egy elsőre egyszerűnek tűnő fogadási feltétel, hanem rávilágított arra is, milyen komoly hiányosságai lehetnek a decentralizált döntéshozatali rendszereknek, ha nincsenek kellően pontosan rögzítve a szabályok.
Egy fogadás, amelyből kriptovilág-szintű vita lett
A tét egyszerűnek tűnt: megjelenik-e Zelenszkij elnök „öltönyben” 2024. május 22. és június 30. között? A fogadás a Polymarketen indult, amely egy kriptovaluta-alapú előrejelző piac, és ahol a résztvevők valódi pénzért (USDC tokenek formájában) szavazhatnak különféle események kimenetelére.
Június 24-én Zelenszkij megjelent a NATO-csúcson, és az ott készült felvételeken valóban elegáns, sötét öltözékben látható. Számos médiaorgánum és elemző egyszerűen „öltönyként” hivatkozott a viseletre. A platform orákuluma, az UMA (Universal Market Access) első körben úgy értékelte, hogy a kritérium teljesült: Zelenszkij viselt öltönyt, tehát az „Igen” opció győzött.
Az ukrán elnök vitát generáló öltözéke a júniusi NATO csúcs alatt. Forrás: MTI/EPA
A döntés visszavonása és az elhúzódó vita
Az ítéletet követően azonban a „Nem” oldalon szavazók – akik jelentős részesedéssel bírtak a piacon – hivatalos kifogást nyújtottak be. Arra hivatkoztak, hogy Zelenszkij nem klasszikus, szabott öltönyt viselt, hanem csak egy összehangolt, formálisnak tűnő szettben jelent meg. A kihívás sikerrel járt, az UMA felülvizsgálta korábbi döntését, és visszavonta azt. Így a „Nem” válasz lett a nyertes, ami gyökeresen megváltoztatta a piaci erőviszonyokat.
A konfliktus lényege nem más, mint a látszólag egyszerű fogadási kérdés pontatlan megfogalmazása. Mit is jelent pontosan az, hogy öltöny? A résztvevők közül sokan úgy vélték, hogy ez klasszikus zakó–nadrág kombinációt jelent, mások pedig a hétköznapi értelmezés szerint öltönyként tekintettek bármilyen elegáns férfiviseletre.
Divatszakértők és a „definíciós csapda”
A vita annyira élesre fordult, hogy még divatszakértők is megszólaltak az ügyben. Egyikük úgy fogalmazott: „Ha cikket írnék Zelenszkij öltözékéről, egyszerűségből én is öltönynek nevezném, de pontosabban megvizsgálva ez nem felel meg a hagyományos szabású öltöny kritériumainak.”
Ez a megjegyzés rávilágít arra, hogy még a szakértők is elismerik: egy adott ruhadarab kategorizálása nagyban függ a kontextustól és a célközönségtől. Egy előrejelző piacon viszont nem lehet ilyen homályos értelmezési keretekkel dolgozni, hiszen valódi pénz és befektetés forog kockán.
Egy másik fiaskó: az MLB-meccs és a hibás kifizetés
A Polymarket ugyanazon a héten másik vitába is belekeveredett. Július 5-én egy Major League Baseball (MLB) mérkőzésre létrehozott piacon – ahol az Astros és a Dodgers csapott össze – a platform hibásan ítélte meg a győztest. Az Astros 18–1-re nyert, ennek ellenére a piacot tévesen a Dodgers javára zárták le.
Kapcsolódó tartalom: FBI vizsgálat ide vagy oda, 1 milliárd dollárra értékelik a Polymarketet
Bár az esetet sokan manipulációnak gondolták, később kiderült: technikai hiba történt, amelyet senki nem vitatott időben. A Polymarket elismerte a hibát, és automatikus visszatérítést ígért minden érintettnek. Egy hivatalos közlemény szerint: „Minden Astros-fogadó teljes kártalanítást kap, automatikusan, három munkanapon belül.”
A decentralizált döntéshozatal gyenge pontjai
A két ügy nyomán felerősödtek a kritikák a decentralizált piaci döntéshozatal, különösen az UMA-féle orákulum rendszer irányába. A blokklánc-alapú orákulumok lényege, hogy automatizált, közösségi alapon működő döntéseket hozzanak, de ezek nem mindig felelnek meg az elvárt objektivitásnak – főleg, ha a fogadások tárgya pontatlanul vagy kétértelműen van megfogalmazva.
A jövőben ezek az esetek arra kényszeríthetik a platformokat, hogy egyértelműbb kritériumokat fogalmazzanak meg minden egyes piacon. Emellett elkerülhetetlen lehet a felülvizsgálati folyamatok finomítása, valamint egyes esetekben akár független, szakmai moderáció bevezetése is.