Megszorítás helyett szabályozás: az államadósság nő, de a kriptóra van idő
Folyamatosan nő az államadósság, hiába állít mást a kormány. Egy civil kezdeményezésnek köszönhetően már azt is figyelemmel lehet kísérni, hogy mennyi az egy főre eső hitel. Az államháztartás helyzete mindenkit érint. Minden egyes újabb forint adósság, amit a kormány elherdál, a magyar lakosság jövőjét pecsételi meg.
A „családbarát kormányzás” jelszavával szemben a magyar háztartások anyagi helyzete egyre aggasztóbb képet mutat. Az Adósságóra nevű civil kezdeményezés számai szerint a magyar lakosság teljes hitele már meghaladja a 12 500 milliárd forintot, az államadósság pedig több mint 63 000 milliárd forinton áll – és másodpercenként milliókkal nő. Ez az adósságszint nem csupán elméleti tétel a statisztikai hivatalok jelentéseiben, hanem valós és mindennapi teher a családok vállán.
Miközben az infláció, a rezsiköltségek és a dráguló hitelek miatt egyre több magyar család él napról napra, a kormány a pénzügyi szektor alternatíváit sem hagyja érintetlenül. A frissen elfogadott kriptotörvény – melyről nemrég mi is írtunk – radikálisan átalakítja a digitális eszközök hazai szabályozását. Kötelező regisztráció, központi engedélyeztetés, és extrém adminisztrációs terhek várnak azokra, akik eddig szabadon használták a kriptoeszközöket megtakarításként vagy befektetésként.
A cél – elvileg – a pénzmosás elleni küzdelem, de sokan úgy látják, hogy a szabályozás elsősorban a kis szereplőket és magánszemélyeket lehetetleníti el, miközben az állam egyre szorosabban ellenőrzi a pénzmozgásokat. Alternatív pénzügyi ökoszisztémák záródnak be épp akkor, amikor egyre többen keresnek kiutat az inflációval, adóssággal és reálbércsökkenéssel sújtott gazdaságból.
Csökkenő reálbér, magas élelmiszerárak
A reálbér Magyarországon csökkent a legjobban egész Kelet-Közép-Európában, az élelmiszerárak egyes alapvető cikkeknél (cukor, kenyér, hús, tejtermékek) 2022–2023 folyamán akár 40–43 %-kal is emelkedtek, miközben a családok nem dúskálnak a pénzben. Az OTP Öngondoskodási Index tavaly őszi felmérése szerint a válaszadók 21 százalékának semmilyen megtakarítása nincs, 23 százalékának pedig a mindennapi kiadások kezelése is komoly nehézséget okoz.
A CIB Bank adataiból az derül ki, hogy a lakosság 41 százaléka egyáltalán nem rendelkezik megtakarítással, 23 százalékuknak pedig mindössze 1 millió forint alatti megtakarítása van. Az MBH Bank felmérésében válaszolók 25 százaléka a megtakarításának hiányát azzal indokolta, hogy minden pénzre szüksége van a megélhetéshez, míg 26 százalékuk arról beszélt, hogy hiteltörlesztése akadályozza meg abban, hogy félretegyen.
Ez komoly szociális kockázatot jelent, különösen akkor, ha az állami szabályozás nem a biztonságos pénzügyi önrendelkezést segíti, hanem inkább centralizál, korlátoz és kizár.
Az új kriptotörvény tehát nemcsak a blokklánc-vállalkozások vagy tech startupok problémája, hanem minden magyar családé, amely a hagyományos pénzügyi rendszer alternatíváit keresné a megélhetési gondok közepette. A kérdés: miközben pörög az adósságóra, valóban az a legfontosabb, hogy az állam újabb eszközöket vonjon ellenőrzése alá?