Az amerikai pénzügyi világ új korszaka: amit a GENIUS Act-ről tudni kell
Július 18-án az Egyesült Államok történelmi pillanatot élt át: Donald Trump elnök aláírta a Guiding and Establishing National Innovation for U.S. Stablecoins, röviden GENIUS Act névre keresztelt törvényt. Ez az első, országos szintű kriptovaluta-szabályozás, amely a stabilcoinok – vagyis a dollárhoz kötött digitális pénzeszközök – világában teremti meg a jogi kereteket.
A lépés jelentős vízválasztó az amerikai pénzügyi rendszer és az egész kriptovaluta-ipar számára, s egyben lendületet ad a digitális innovációnak és az amerikai piac globális vezető szerepének megerősítéséhez.
Stabil alapok a stabilcoinok számára
A frissen aláírt GENIUS Act nem csupán új jogi keretrendszert teremt, hanem egyúttal megszilárdítja az amerikai politika elkötelezettségét az innovatív pénzügyi technológiák támogatásában. Az új törvény értelmében minden stabilcoin kibocsátónak kötelező lesz, hogy teljes egészében amerikai dollárral vagy rövid távú, nagy likviditású amerikai kincstárjegyekkel fedezze a kiadott érméket.
Mindezt a fogyasztók védelme, a piacok átláthatósága és a pénzügyi rendszer integritásának biztosítása érdekében vezetik be. A pénzmosás elleni szabályokat is szigorították: a kibocsátók kötelesek lesznek havi jelentést készíteni a tartalékaikról, illetve a pénzmosás elleni szankciós programot működtetni.
Trump a törvény aláírásakor úgy fogalmazott:
„Ez óriási visszaigazolás a kriptoipar számára. Ez a szabályozás jelentősen növeli stabilcoinok iránti bizalmat nemcsak a banki, hanem a kiskereskedelmi és fogyasztói oldalon is.”
Piacélénkítő újítások
A törvény nemcsak szabályozási áttörést, hanem valós piaci átalakulást is indíthat. Jelenleg a két legnagyobb stabilcoin, a Tether (USDT) és a Circle (USDC) közösen több mint 220 milliárd dollárnyi értéket képvisel a piacon. A jogalkotók nem titkolt célja, hogy a stabilcoinok minél gyorsabban a mindennapi pénzforgalom részévé váljanak – a gyors, olcsó és biztonságos tranzakciók révén. A szakértők szerint a törvény miatt a hagyományos pénzügyi szereplők – bankok, nagyvállalatok, sőt, akár kiskereskedelmi láncok – is sorra kezdhetnek saját digitális valuták kibocsátásába, ami a fizetési piacok szereposztását is átrajzolhatja.
A piac pezsgése már a törvényalkotás során érzékelhető volt: az ügyletkötéseket egyszerűsítő, digitális dolláralapú megoldások elterjedése új befektetői rétegek, innovatív cégek és bankóriások érdeklődését is felcsigázta. „Amerika most végre a digitális eszközök igazi vezetőjévé válhat” – jelentette ki az egyik, a Fehér Házban jelen lévő kriptoipari vezető.
Portfólióváltás kibontakozóban
A törvényhozás párhuzamosan egy másik jelentős változás előtt is megnyitotta az utat: Donald Trump elnök ugyanis készül aláírni azt a rendeletet, amely lehetővé tenné, hogy az amerikai 401(k) nyugdíjalapok – összesen mintegy 8,7 billió dollárnyi megtakarítás – alternatív eszközökbe, például kriptovalutákba, aranyba, ezüstbe vagy privát részvényekbe fektessenek. Ez a lépés új távlatokat nyit a portfólió-diverzifikációban, és olyan befektetési lehetőségeket ad a hétköznapi megtakarítóknak, amelyek korábban csak a leggazdagabbak számára voltak elérhetők.
Miközben a kritikusok óvatosságra intenek a volatilis eszközosztályokkal szemben, a támogató szakértők hangsúlyozzák, hogy a pénzügyi oktatás és átláthatóság jelentősége felértékelődik.
„Logikus kérdés: csak a milliomosoknak legyen szabad aranyba, kriptóba fektetni, vagy mindenki előtt meg kell nyitni ezt a lehetőséget?” – tette fel a kérdést egy befektetési szakember
Kutatások szerint a hagyományos 60/40 portfólió helyett egy, akár csak csekély arányban alternatív eszközöket tartalmazó portfólió jelentősen javíthatja a hozamokat és csökkentheti a kockázatot, különösen olyan időszakokban, amikor a részvény-piacok és az államkötvények egyszerre szenvednek.